Szomorú tényre derült fény: A magyarok 39%-a még a szabadnapján is stresszel egy friss kutatás szerint
„Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá” – fogalmazta meg Selye János, a stresszkutatás atyja, és ezzel az erős felütéssel kezdődött az a sajtóesemény is, amelyen az Affidea Magyarország stresszkutatását ismertették. De vajon tényleg csak a mi felelősségünk a stresszre adott reakciónk? Mit tehetünk a túlzott stresszválaszok ellen, és van-e különbség nemek, szakmák, korosztályok között abban, hogy hogyan hat rájuk?
Ezeket láttad már?
Bár a legtöbb esetben negatív felhanggal használjuk - ahogy Selye János is írta - maga a stressz nem rossz. Ha egyáltalán nem stresszelnénk, csökkenne a motivációnk, a veszélyérzékelésünk és a teljesítményünk, emellett érzelmileg közömbösebbé válnánk, és kevésbé törődnénk a környezetünkkel. A gondot a rá adott reakcióink okozzák, valamint az, ha huzamosabb ideig krónikus stressz éri a szervezetünket.
Ennyi stressz éri a magyarokat
Az Affidea Magyarország által készített kutatásban ezer 25-65 év közötti, aktívan dolgozó nőnek és férfinek tettek fel kérdéseket a magánéletükben és a munkahelyükön tapasztalt stresszel kapcsolatban. A felmérés a stressz gyakoriságát, annak forrásait, valamint a magyar lakosság stresszkezelési szokásait vizsgálta, és igen meglepő eredményekkel szolgált. Egy átlagos munkanapon a megkérdezettek 73%-a legalább közepesen stresszesnek érzi magát, míg 13%-uk kifejezetten magas stresszről számolt be.
A válaszadók munkahelyi stresszforrásokként az időhiányt, a túlzott terhelést, a tisztelet és igazságosság hiányát, valamint a túl magas elvárásokat jelölték meg a legtöbb esetben. Ami nagyon érdekes, hogy a válaszok függetlenek voltak attól, hogy az illető milyen iparágban dolgozik - vagyis ugyanaz okoz munkahelyi feszültséget egy mezőgazdasági munkát végző emberben, egy call-centeresben, egy pénzügyi tanácsadóban és egy bolti eladóban is.
Hasonló a helyzet a szabadnapokon is, szomorú arány, hogy a válaszadók 39%-a tapasztal legalább közepes szintű stresszt hétvégén vagy szabadsága alatt. A nők esetében ez az arány magasabb (41%), mint a férfiaknál (35%), és a kutatás azt is megállapította, hogy ahogy idősödünk, úgy csökken a pihenőnapokon érzett stressz.
Fokozott stressz, multitasking és túlhajszoltság - egyre több fiatalt érint a memóriazavar
De mi okoz ilyenkor feszültséget bennünk? A felmérés résztvevői az okok között első helyen a pénzügyi nehézségeket jelölték meg, ezt követték az egészségügyi problémák, a jövőtervezéssel kapcsolatos aggodalmak, de megjelentek a globális környezetvédelmi problémák is.
Azt tudjuk, hogy nem mindegy, kivel osztja meg az ember a gondjait. A felmérésből kiderült: a magyar munkavállalók többsége párjukkal (53%), barátaikkal (34%) vagy kollégáikkal (32%) osztja meg munkahelyi problémáit, ám a munkahelyi vezetők felé csupán 10%-uk kommunikál ezekről a gondokról. 41%-uk saját bevallása szerint hetente egyszer beszél róla valakinek, ami viszont sokkoló, hogy 16% soha nem kér ezzel kapcsolatban segítséget.
Hogyan jelentkezik a stressz?
Fuller Bianka pszichológus a beszélgetésen hangsúlyozta, hogy sokan csak akkor kapcsolunk, ha már fáj valahol, pedig a túlzott, tartós stressznek már sokkal korábban is vannak jelei. A leggyakoribb tünetek közé tartozik az ingerlékenység, az állandó feszültség és a szorongás, ezek fokozott érzékenységet és túlzott érzelmi reakciókat eredményezhetnek. Intő jel például, ha huzamosabb ideje többet káromkodunk és hamarabb csattanunk fel vezetés közben, mint egyébként, gyakrabban veszünk össze a családtagjainkkal vagy nehezebben toleráljuk a munkatársaink bakijait.
Sokszor tapasztalható a motiváció csökkenése, a döntéshozatali nehézségek és a koncentrációs zavarok, ezek viszont hosszabb távon munkateljesítmény-csökkenéshez és önbizalomvesztéshez vezethetnek. Megjelenik a katasztrofizálás, vagyis minden helyzetben a legrosszabb forgatókönyveken való agyalás, és ördögi körbe kerülhetünk azáltal, hogy megromlanak a kapcsolataink másokkal és magunkkal is, nem leszünk képesek olyan tevékenységekre, amelyek kihúzhatnak minket ebből a rossz állapotból, és még inkább befelé fordulunk.
De nemcsak mentális és hangulatbeli változásokat okoz a krónikus stressz, hanem a fizikai egészségünket is rombolhatja. „Akut stressz hatására a szervezet az úgynevezett 'harcolj vagy menekülj' állapotba kerül, amely során a mellékvesekéreg kortizolt és adrenalint termel. Ennek hatására nő a pulzus és a vérnyomás, az izmok nagyobb vérellátást kapnak, míg az emésztési és immunfolyamatok háttérbe szorulnak.”
Bár ez a mechanizmus rövid távon hatékony, normál fiziológiai folyamat, a tartós stressz esetén a regenerációs fázis elmarad, és a szervezet hosszú távon az átalakított működéshez kényszerül alkalmazkodni, amely számos krónikus betegség előszobája lehet
– mondta el Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója. A tartós stressz tehát egyrészt gyengíti az immunrendszert, így növekszik az autoimmun és daganatos betegségek kockázata.
Rájöttem, hogy minden testi tünetem mögött feldolgozatlan érzelem rejtőzik
De vezethet refluxbetegséghez és fekélyekhez, a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt pedig irritábilis bél szindróma (IBS) és krónikus gyulladások is kialakulhatnak. Továbbá megnőhet a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az infarktus és a stroke kockázata is.
Hogyan küzdhetünk a stressz ellen?
A felmérés kérdései arra is kitértek, hogy az emberek hogyan küzdenek meg a stresszel a mindennapjaik során. A válaszok között előkelő helyen szerepelt a zenehallgatás (42%), a barátokkal vagy családtagokkal való beszélgetés (33%) és a sportolás (25%). Persze nemcsak pozitív megküzdési stratégiákat alkalmazunk, 24%-uk nassolással, további 24% dohányzással oldja a feszültséget, de a magyarok között nagy arányban jelenik meg az alkoholfogyasztás, a túlzott telefonhasználat és a túlevés is.
Ezek rövidtávon talán segítenek, hosszútávon viszont egyértelműen rombolják az egészségünket. Mit csináljunk hát helyette? Fuller Bianka elsőként egy sor olyan stresszkezelési technikát említett, amelyek az adott helyzetben gyors segítségként szolgálhatnak, de hangsúlyozta azt is: mindenkinek más válik be közülük, ezért érdemes kísérleteznünk.
A pánikrohamok kialakulásának hat leggyakoribb oka
Nulladik lépés, hogy tudatosítsuk magunkban az adott helyzetben, hogy épp tetőfokára hágott a stressz-szintünk, majd gondoljuk át: mire van ráhatásunk és mire nincs? Majd jöhetnek a stresszoldó módszerek: ide tartoznak a különböző légzéstechnikák, melyek kihatnak a szervezet többi részére is, a figyelemelterelés (pl. az 5-4-3-2-1 technika), vagy a mozgás (ha például felhúznak a munkahelyen, mi pedig kimegyünk sétálni egyet a háztömb körül).
Hosszabb távú megoldás lehet, ha elsajátítjuk az autogén tréninget vagy a progresszív izomrelaxációt, ahogy az is, ha kiiktatjuk a fentebb említett káros megküzdési mechanizmusainkat is. Vannak viszont olyan stratégiák is, melyeket ha hosszútávon beépítünk az életünkbe, általuk menedzselhetővé válik a krónikus stressz.
Ilyen a rendszeres testmozgás (ami csökkenti a kortizol- és növeli az endorfinszintet), a megfelelő, pihentető alvás (az emberek 60%-a közepesen vagy rosszul alszik), a magnéziumban és antioxidánsokban gazdag étrend, valamint a relaxációs technikák (például meditáció, jóga). További segítség lehet az önismereti munka, a stresszforrások felismerése, a naplózás, és a szakember (pszichológus, coach) felkeresése.
