Ez lehet az oka annak, hogy nem tűnik el a pocakod: a fogyást is gátolja, ha nem figyelsz oda rá

Lehet, hogy a stressz áll annak a hátterében, hogy nem tudsz lefogyni? Elsőre talán meglepően hangozhat, de nagyon is lehetséges. Hiába a diéta és a rendszeres testmozgás, a hasi zsírt nagyon nehéz eltüntetni, különösen akkor, ha napjainkat megnehezíti az állandó stressz. A fogyás érdekében muszáj lenne valamennyire kiiktatnunk az életünkből.

Rengetegen küzdenek vele

A stressz bizony alaposan megnehezítheti az életünket. Amellett, hogy rossz hatással van a szívünkre, még pluszkilókat is okozhat. Stresszes élethelyzetben megemelkedik a szervezet kortizolszintje, ami hosszú távon zsírlerakódást eredményezhet, arcunk puffadttá válhat, nyakunk megvastagodhat és pocakunk nőhet.

Az úgynevezett kortizolhasat hasi elhízásnak is nevezik, amit a stresszhormon túlzott felhalmozódása okot. Bárkivel előfordulhat, aki tartósan stresszes életet él. Persze más tényezők is hozzájárulhatnak a hasi zsírpárnákhoz, például a dohányzás, a kevés alvás, a rossz mentális egészség. A hasi elhízás nagyon gyakori, felmérések szerint az Egyesült Államok lakosságának 53 százaléka tapasztalja és nagyobb részt a nőket érinti.

A kortizolhasnak, amellett, hogy zsírpárnák alakulnak ki hastájékon, más tünetei is lehetnek, ilyen például a szorongás és depresszió, a megnövekedett étvágy, izomgyengeség, magas vérnyomás, striák, esetleg véraláfutások a bőrön. Árulkodó jel lehet még a puffadt arc, zsírpárnák a kulcscsont felett és a lapockák között, valamint a cukorbetegség és a csontritkulás is. A hasi zsír nemcsak esztétikailag nyújthat kevésbé vonzó látványt, egészségünkre is negatívan hat, hiszen megnöveli a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség és egyéb betegségek kialakulásának kockázatát is.

5 tápanyag, amire hatalmas szüksége van a szervezetednek, és valószínűleg alig eszel belőlük

Komoly gondokat okozhat a szervezetnek

Amikor a szervezetünk stresszes helyzetet tapasztal, igyekszik szembeszállni az észlelt veszéllyel és olyan reakciókkal válaszol, mint a szapora szívverés, a megemelkedett vérnyomás, valamint glükózt szabadít fel és egyfajta készenléti állapotba helyezi magát. Ebben az esetben a mellékvesékből felszabadul a stresszhormon, a kortizol. Ez segíthet abban, hogy megküzdjünk az adott helyzettel, hosszú távon azonban a túlzott mértékű kortizol negatív hatással lehet szervezetünkre. Elmaradhat az étkezések utáni teltségérzet, hamarabb megéhezünk, megemelkedhet a vércukorszintünk és a vérnyomásunk, felborulhat a szervezet folyadékháztartása, romolhat a mentális egészségünk, szorongóbbá, ingerlékenyebbé, esetleg depressziósabbá válhatunk, és kevésbé működhet hatékonyan immunrendszerünk.

Vannak egyébként olyan tényezők, amelyek hajlamosabbá tehetnek bennünket a kortizolhasra. Ilyen lehet például egy gyermekkori trauma, a magas cukortartalmú étrend, a gyakori alkoholfogyasztás, a kevés alvás és a cigarettázás. A magas kortizolszint különböző tesztekkel kideríthető, haj-, vizelet-, nyál- vagy vérvizsgálat segíthet megállapítani, ezzel a problémával állunk-e szemben.

Csökkentsük a stresszt

A kortizolhas kezelésére számos mód létezik. Természetesen az elsődleges, hogy próbáljuk meg kiiktatni életünkből a stresszt. Aludjunk éjszakánként legalább hat órát, növeljük a fizikai aktivitást, sétáljunk, jógázzunk, támogassuk mentális egészségünket, meditáljunk, csökkentsük az alkoholt és ne dohányozzunk. Olykor szakember is felírhat gyógyszert a túl magas kortizolszintre, ha például az úgynevezett Cushing-szindróma okozza a problémát.

Ha nem kezeljük, a magas kortizolszint súlyos károkat okozhat a szív- és érrendszernek, felboríthatja az anyagcserénket, elősegítheti a csontritkulás kialakulását, reumást tüneteket vagy akár depressziót is előidézhet.

Forrás: health.com