Sötétítő függöny vagy redőny? Nem mindegy, melyiket használod: akár az Alzheimer-kór esélyét is csökkentheted vele
Van, aki csakis teljes sötétségben tud elaludni, mást megnyugtat, ha a szobában pislákol egy kis fény, esetleg a redőny résein, a sötétítő függönyön átszűrődik egy kevés világosság. Na de mit mondanak erre a szakemberek? Milyen körülmények között érdemes lefeküdni aludni, hogy jót tegyünk egészségünknek?
Ezeket láttad már?
Mindenki máshogy szeret aludni, mindenesetre a szakértők egyetértenek abban, hogy ideális esetben éjszaka teljes sötétség vesz bennünket körül. Jobb, ha behúzzuk a sötétítő függönyt és teljesen leeresztjük a redőnyt, ezzel a módszerrel ugyanis még az Alzheimer-kór kialakulása ellen is sokat tehetünk. Nézzük, mi ennek az oka!
A fényszennyezettség nagyon káros lehet
Nemrég kiderült, hogy a teljes sötétségben történő alvás jót tesz mentális egészségünk szempontjából, most pedig arra is fény derült, hogy ha éjszakára kikapcsolunk körülöttünk minden fényforrást, akkor sokat tehetünk annak érdekében is, hogy megelőzzük az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A világ nagyvárosaiban soha nem alszanak ki fények, gondoljunk csak New Yorkra vagy Tokióra. A kivilágított utcák csökkenthetik a bűnözést és biztonságosabbá tehetik a közlekedést, ugyanakkor az éjszakai pihenésünket teljesen tönkretehetik. A túlzott mértékű fényszennyezés komoly egészségi kockázatokkal járhat, például megnövelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is - különösen fiataloknál. Kutatók bebizonyították, hogy azoknál a New York-i 65 év alatti alanyoknál, akik rendszeresen ki vannak téve a kültéri éjszakai fényeknek, jó eséllyel alakul ki demencia.
A kutatók 48 amerikai állam légszennyezettségi térképét tanulmányozták, és összevetették ezeket az Alzheimer-kór kockázati tényezőire vonatkozó orvosi adatokkal. Fényintenzitás szempontjából 5 csoportra osztották a területeket és arra a megdöbbentő megállapításra jutottak, hogy a 65 éves vagy annál idősebb korosztálynál az éjszakai fényszennyezés szorosabban összekapcsolódott az Alzheimer kialakulásával, mint például az alkoholfogyasztással, a krónikus vesebetegséggel, a depresszióval vagy az elhízással. Ugyanakkor náluk a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a stroke továbbra is nagyobb eséllyel okozott Alzheimert, mint a fényszennyezés. 65 év alatt viszont a kapcsolat még erőteljesebb volt, a magasabb éjszakai fényintenzitás nagyobb Alzheimer előfordulási gyakorisággal járt együtt, mint bármely más kockázati tényező esetében.
A fiatalokat fokozottan érintheti
A szakemberek szerint a fiatalok különösen érzékenyek lehetnek az éjszakai fényhatásokra, főként ha nagyvárosokban élnek és olyan életmódot folytatnak, amelyek során ki vannak téve az éjszakai fényeknek. Hogy pontosan mi ennek az oka, az egyelőre számukra sem teljesen világos, további kutatásokra van szükség a témában. „Bizonyos genotípusok, amelyek befolyásolják a korai Alzheimer kialakulását, befolyásolják a biológiai stresszorokra adott választ, ami magyarázatot adhat az éjszakai fényekre való fokozott érzékenységre" - magyarázta Robin Voigt-Zuwala professzor.
A szakember szerint tudatosítani kell ezeket a megállapításokat az emberekben és arra ösztönözni őket, hogy életmódbeli változásokat hajtsanak végre. Fontos lenne, hogy mindenki használjon sötétítő függönyt, vagy a még kevesebb fényt áteresztő redőny esetleg éjszakai szemmaszkot. Ez főként azoknak ajánlott, akik olyan területen élnek, ahol nagyobb a fényszennyezés. Felmérések szerint 10 emberből nyolc ki van téve a túlzott mértékű vagy nem megfelelő minőségű mesterséges fénynek. Ugyanez vonatkozik a beltéri fényekre is, nemcsak azt kell megakadályoznunk, hogy az utcai világosság bejusson otthonunkba, mindenképp iktassuk ki szobánkból a mesterséges fényeket, világítótesteket, készenléti fényeket.
Öregedés vagy demencia?
A demencia, amelynek a leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, az idő múlásával jelentkezhet, tünetei a betegség előrehaladtával súlyosabbá válhatnak. Az első jeleit gyakran észre sem vesszük vagy összekeverjük az öregedéssel járó normálisnak mondható memóriaproblémákkal. Az például teljesen érthető, ha beszéd közben egy idős embernek nem jutnak eszébe bizonyos szavak, de ha a beszéddel akad problémája, az már demenciára utalhat. Az is normálisának mondható, ha néha megfeledkezünk valamiről, például, hogy hova tettük a slusszkulcsot, de ha túlságosan gyakran veszítjük el memóriánkat, az szintén gyanakvásra adhat okot.
Forrás: thesun.co.uk
