Túl sokat eszel ezekből az ételekből, pedig hihetetlen károkat okoznak a testedben

Ha ultrafeldolgozott ételekből eszünk, az nagyjából azt jelenti, hogy olyan élelmiszereket fogyasztunk, amelyek nagymértékű változáson estek át, és jellemzően sok hozzáadott sót, cukrot, zsírt és ipari vegyi adalékanyagot tartalmaznak. A kutatások pedig már elképesztően sokszor rávilágítottak arra, hogy az ultrafeldolgozott ételek fogyasztása - főként nagy mennyiségben - nem tesz jót az egészségünknek.

Mi feldolgozott egyáltalán?

Ahogyan a ZOE is kiemeli, ha csak nem közvetlenül a kertünkből szüretelt zöldségeket és gyümölcsöket eszünk, vagy nem másoktól szerzünk be belőlük „érintetlen” opciókat, nagy valószínűséggel olyan élelmiszerrel van dolgunk, ami már valamilyen feldolgozáson keresztülment.

De ez nem feltétlenül rossz! Az élelmiszerek feldolgozása ugyanis azt jelenti, hogy megváltoztatjuk a természetes állapotukat, hogy meghosszabbítsuk eltarthatóságukat, biztonságossá tegyük tárolásukat vagy fogyasztásukat, javítsuk az ízüket, vagy akár a tápértéküket.

Az olyan módszerek, mint az élelmiszerek pasztőrözése, befőzése, fermentálása, fagyasztása és szárítása, mind a feldolgozás formái. Ha pedig egy élelmiszer ultrafeldolgozott, az azt jelenti, hogy a gyártó ipari méretű módszereket és összetevőket használ a végtermék előállításához. Így pedig olyan összetevők is belekerülnek egy-egy ételbe, amit mi a konyhánkban biztosan nem tennénk bele.

Két népszerű diéta, ami az Alzheimer ellen is hatásos: kulcsfontosságú élelmiszer az alapjuk

Négy csoportot különíthetünk el

Fontos tudni, hogy az élelmiszereket feldolgozottság szempontjából négy csoportba sorolhatjuk, ez a csoportosítás ugyanis nagyszerűen rávilágít arra, mennyire máshogyan hathatnak a testünkre az egyes élelmiszerek attól függően, mennyire feldolgozottak:

1. Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek: ide tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, alapvetően a tej, a hal, a hüvelyesek, a tojás, a diófélék és a magvak, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott összetevőket, és természetes állapotukhoz képest alig változnak, míg hozzánk kerülnek.
2. Feldolgozott alapanyagok: ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket más élelmiszerekhez adunk, nem pedig önmagukban fogyasztjuk őket, mint például a só, a cukor és az olajok.
3. Feldolgozott élelmiszerek: ezek az élelmiszerek az 1. és 2. csoportba tartozó élelmiszerek kombinálásával készülnek el, tehát például főzés során jönnek létre. De a csoport tagjai még a lekvárok, a savanyúságok, a gyümölcs- és zöldségkonzervek, házi kenyerek és sajtok is.
4. Ultrafeldolgozott élelmiszerek: ezek az élelmiszerek általában egynél több olyan összetevőt tartalmaznak, amelyeket soha nem vagy ritkán találsz meg a saját konyhádban. Általában sok olyan adalékanyag és összetevő van bennük, amelyeket nem használnál az otthoni főzés során - például bizonyos tartósítószerek, emulgeálószerek, édesítőszerek, valamint mesterséges színezékek és aromák - és általában hosszú az eltarthatóságuk.

Ezért jobb, ha nagyon vigyázol velük

Az évek során számos kutatás jutott arra az eredményre, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres és nagyobb mennyiségű fogyasztása rendkívül veszélyes. A British Medical Journal egy tanulmány szerint például számos fizikai betegséggel és mentális egészségügyi problémával összefügg, és nagyobb halálozási kockázattal is jár. Így hát bőven van rá okunk, hogy minél kevesebbet vagy egyáltalán ne fogyasszunk belőlük.

Így csökkentheted a bevitelüket

Melissa Hemsley séf és szakácskönyvíró a British Vogue-nak öt olyan trükköt is elárult, amivel csökkenthetjük az általunk elfogyasztott feldolgozott élelmiszerek mennyiségét, vagy akár teljesen ki is kerülhetnek az étrendünkből:

Olvass címkéket: minél több összetevő szerepel egy címkén, annál feldolgozottabb egy élelmiszer, főként, ha furcsa nevű összetevőkkel találkozol szembe, illetve minél előrébb szerepel valami, annál nagyobb arányban van jelen egy adott termékben. Így ha például paradicsomszószt vásárolunk, érdemes olyat választanunk, ami csak paradicsomot, esetleg olívaolajat, bazsalikomot és sót tartalmaz, a hozzáadott cukrot tartalmazó opciókat pedig jobb kerülnünk.

Haladj fokozatosan: a hirtelen jött nagy változásokhoz nehéz lehet hozzászokni, ami az étrendünk átalakítására is igaz. Éppen ezért, ami a feldolgozott élelmiszereket illeti, Hemsley azt javasolja, hogy minden heti vásárlásnál vegyünk eggyel kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszert, és kerüljön a helyére egy olyan opció, aminek nem kell olvasnunk a címkéjét (például banán vagy uborka).

Antioxidánsokkal teli ételek, amiktől lassul az öregedés

Főzz otthon: igazán biztosan csak akkor tudhatod, mit eszel, ha te magad főzöd meg, így fontos lépés lehet az is, ha ezentúl egyre több olyan ételt eszel, amit te magad készítesz el. Arra az esetre pedig, ha az időhiány állná utadat, Hemsley egyszerű ételek elkészítését, illetve az előre főzést javasolja.

Tárolj tudatosabb opciókat a hűtőben: természetesen az is sokat számít, mi vár rád a hűtőben minden egyes alkalommal, amikor kinyitod. Ha például értékes fehérjeforrások, mondjuk csirke, hal vagy tofu, zöldségek, saláta, egészségtudatos házi salátaöntet, akkor gyakorlatilag bármikor könnyen összedobhatsz tápláló, értékes ételeket.

Gondold tovább a fogásokat: ha egy bizonyos fogást elkészítesz, abban sok további lehetőség is lakozhat. Így például ha összedobsz egy tápláló lencse alapú ételt, azt az elkövetkezendő néhány napban többféleképpen is fogyaszthatod, például rizzsel, quinoával vagy édesburgonyával, így pedig végeredményben nemcsak változatosan étkezhetsz, de ilyen módon is időt takaríthatsz meg a konyhában.

Óvatosan, mert ezek az egészséges élelmiszerek mérgezőek is lehetnek

Összességében minél több lépést tudsz elsajátítani, annál egészségesebb lehet az étrended, más életmódbeli szokásokkal kombinálva (például elegendő minőségi alvás, rendszeres testmozgás) pedig már elképesztően sokat tehetsz azért, hogy nap mint nap jól érezd magad a bőrödben.