Szorongás és bizonytalanság: mit tehetsz, amikor krízishelyzetben van a világ?

Van, aki távolítja magától az egészet és igyekszik a lehető legkevésbé bevonódni érzelmileg, így védve önmagát. Ha a skála másik végét tekintjük, vannak, akik teljesen bevonódva, tehetetlenül aggodalmaskodnak, de megeshet az is, hogy az aggodalmaskodás mellett részletes ütemtervet dolgozunk ki az esetleges bekövetkező krízisek kezelésére. Mi a közös ezekben a viselkedésmódokban? Hogy mindegyik teljesen normális és érthető.

Légy megértő – nem csak másokkal, önmagaddal szemben is

Bármennyire érezzük önmagunkat bevonódva jelenleg, közvetetten mindenképpen hatnak ránk az események érzelmi szinten. Emiatt az egyik legfontosabb, amit tehetsz, hogy igyekezz elfogadó lenni önmagaddal, és másokkal szemben. Nem baj, ha most nem sikerül úgy egy projekt, ahogy szeretnéd. Nem baj, ha nem tudsz úgy odafigyelni a diétára, egészséges életmódra, ahogyan azt elvárnád magadtól. Sőt, az sem baj, ha most úgy döntesz, picit lustább leszel a kelleténél. Ezek miatt megjelenhet benned a bűntudat, de emlékeztesd magad: az ember a maratonfutásnak sem áll neki sérült lábbal.

Sokakban a bűntudat azért is megjelenhet, mert tényleg jól érzik magukat. Képesek megélni a mindennapi örömöket, képesek a jelenben lenni és időről-időre kizárni a világ gondjait. Ilyenkor bekúszhat az a gondolat: „Hogy jövök én ahhoz, hogy boldog legyek, amikor mások olyan sokat szenvednek?” Pedig épp az „itt és most”-ra való fókuszálás az, amire igazán szükség van egy krízishelyzet során. Hiszen segít kibírni a gyötrő érzelmeket.

Megértés, amikor a legnagyobb szükség van rá

És bár az elfogadásra nem csak önmagunkkal, hanem másokkal szemben is nagy szükség van, természetes, hogy a krízishelyzetekben felüti a fejét a türelmetlenség, ítélkezés és agresszió a másikkal szemben. A bennünk dúló indulatokat ilyenkor ideig óráig kihelyezzük valaki vagy valami másra, ami megkönnyebbülést ad. Fontos viszont látni, hogy épp most van a legnagyobb szükség egymás megértésére. Hiszen visszacsatolva, mindenki küzd a maga módján, mindenki igyekszik a maga eszköztára szerint cselekedni.

Az intenzív érzések okozta indulatokat igyekezzünk olyan cselekvésekbe fordítani, ami nem romboló sem önmagunk, sem a környezetünk számára. Segíteni a rászorulóknak, önkénteskedni, esetleg adományokat gyűjteni mind-mind olyan adaptív cselekedetek, amikkel egyidejűleg az indulataink is csökkenhetnek.

Amikor egy kulcslyukon át látsz mindent

Ha pedig a gondolataink időről-időre visszacsúsznak, és egyre inkább szűkülünk be, zuhanunk lefelé a negatív spirálon, fontos olyan eszközöket is alkalmazni, amikhez némi erőfeszítésre van szükség. A krízisek egyik legjellemzőbb velejárója a beszűkültség. Mintha egy kulcslyukon keresztül látnánk a világot. Ilyenkor fontos, hogy igyekezzünk társas támaszt keresni, ventiláljunk, hallgassuk meg a másik nézőpontját, akár azzal kapcsolatosan, ő hogyan küzd meg a helyzettel. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, hallgassunk beszélgetéseket, használjuk a közösségi médiát és kapcsolódjunk olyan profilokkal, ahol ennek tere van. Emellett a beszűkültség csökkentéséhez esszenciálisan fontos az is, hogy minimálisra csökkentsük a hírek fogyasztását. Jelölj ki a napodban egy bizonyos időszakot, amikor hírolvasással foglalkozol, és ezt tartsd be szigorúan.

Ha eluralkodna rajtad a szorongás

Ahogy a krízisre adott reakció más minden embernél, úgy mindenki számára más technika válik be, ha szorongáscsökkentésről van szó. Ha például úgy érzed, a meditáció nem neked való, kipróbálhatsz néhány expresszív technikát, mint például a művészetek vagy a jóga. De az is lehet, hogy számodra a gondolataid leírása, strukturálása segít a szorongás csökkentésében. Az alapokra viszont mindenképp érdemes figyelni: megfelelő étkezés, mozgás és a kapcsolataink ápolása, napi rutin tartása. Ha pedig nagyon hirtelen és erős szorongás tör rád, legyen az eszköztáradban egy jó módszer, például egy légzéstechnika vagy olyan figyelemelterelő gyakorlat, ami bármikor kéznél van. Például alkalmazd az 5 érzékszerv gyakorlatot: koncentrált 5 olyan dologra, amit látsz, 4 olyan dologra, amit megérintesz, 3 dologra, amit hallasz, 2 dologra, amit meg tudsz szagolni és egyre, amit meg tudsz ízlelni.

Ha még nincsenek meg a bejáratott módszereid és nem ismered saját kríziskezelési módod, itt az idő, hogy kialakítsd. Tekints erre úgy, mint egy projektre, amivel most dolgod van. Már önmagában ez segíthet távolságot teremteni közted és a krízis között.

Szerző: Fuller Bianka, pszichológus