A munkahelyi stressz feloldható a szakértő szerint, ha így állsz hozzá
Nem találkoztam még olyan emberrel, akinek ne lett volna az élete része valamilyen szinten a stressz. Stresszor, stresszfaktor, stresszforrás: manapság sokat ismételt kifejezések. Érdemes áttekinteni, hogy mik ezek, mit is jelentenek az életünkben, és különösen mit a munkahelyen.
Ezeket láttad már?
Nagyon vártam a beszélgetést szakértőnkkel, Faragó Istvánnal, a Stressz-M alapítójával és a Wellbeing Szövetség elnökével. Kíváncsi voltam, hogy milyen egy álommunkahely, ő vajon tudja-e a kulcsot hozzá, illetve az is érdekelt, hogy a munkahelyi stressz kezelhető-e valahogy?
Meghatározó jelenség
A stressz a mindennapi életünk része, mindenki találkozik vele, nincs kivétel. „Annak, hogy valami stresszként jelenjen meg a szervezetben – kezdte - tulajdonképpen két lépcsőfoka van. Az első lépcsőfok az, amikor valaki olyan helyzettel találkozik, ami számára veszélyes. A második lépcsőfok, hogy meg tud vele küzdeni vagy nem. És ha számára veszélyes és nem tud vele megküzdeni, akkor jön egy automatikus stresszreakció, amire a válasz három lehet – szerinte -, küzdök, menekülök vagy lefagyok.” Tulajdonképpen különböző ingerekre adott válaszreakció, ami feszültség formájában jelenik meg. A stressz önmagában véve nem csak negatív lehet, hanem létezik pozitív, hasznos stressz is, ami jó szolgálatot is tehet, de erre most nem térek ki.
Ellenség: a negatív (ROSSZ) stressz
Faragó István szerint „alapvető szükségletünk az, hogy szeressenek, elfogadjanak és támogassanak bennünket egy adott környezetben.”
Ha ez nincs meg, ha ellenséges veled a kolléganő, hogyan kéne jól érezni magad a munkahelyen? Ha a vezetés nem segít ki ebből a helyzetből, nem kapsz támogatást, mi lesz, hogyan tudod jó végezni a munkád? Ráadásul, ha mindennap együtt kell dolgoznotok, a helyzet folyamatos készenléti állapotban tartja a szervezeted. Hevesebben, intenzívebben reagálunk helyzetekre, ezért sokkal több konfliktus, vita és veszekedés van a közösségekben, családokban és a munkahelyen is.
Stressz a melóban?
Van, hogy előfordul olyan hangulat a munkahelyeden, ami egyszerűen lefagyaszt, megdermeszt, lezsibbaszt, netán félsz, és ez akadályoz a munkavégzésben is? Sajnos lehet, hogy odáig fajul, hogy napi konfliktus, bemószerolás, rivalizálás, gyomorgörcs van, mérgező légkör vesz körül, vagy éppen nyomasztanak a határidők, túl magasak a munkahelyi elvárások és állandó hullámvasútban ülve várod a munkanapok végét. Vagy mókuskerékben érzed magad, túl távoli vagy kilátástalan az előrejutás. Nehezítő tényező, ha a vezetőidhez sem fordulhatsz hathatós segítségért. Akkor el kell gondolkodni valamilyen megoldáson, hiszen van, aki kevésbé veszi fel, más viszont belebetegszik.
Miért kell foglalkozni a munkahelyi stresszel?
Azontúl, hogy csökken a munkakedved és -képességed, lanyhul a figyelmed és a koncentrációd is. A „tudatod beszűkülhet, az egyetlen célja a helyzetből való kikerülés”. Sérül a közösségi egység is. Komolyabb esetben lehet a következmény lelki, testi, mentális betegség is.
Vigyázz a lelkedre!
A túlzott negatív stressz okozta pszichés válaszok lehetnek például szorongás, pánik, depresszió, illetve kiégés is. A kiégés szindróma (burnout) – nem is olyan ritka, mint hisszük! Tudni kell, hogy „érzelmi és viselkedésbeli változással jár. Visszahúzódóvá válik az ember, kerüli a közvetlen kapcsolatot, munkához való viszonya passzív lesz. Fontos, hogy korán elkapjuk, ha nem fedezik fel időben az érzelmi kimerültséget, súlyos lelki és mentális problémákat tud okozni.” Komolyabb tünetek, betegség esetén azt, hogy szükség van-e pszichoterápiára, orvos, szakember döntse el. Valószínűleg van. Az, hogy ezzel a munkahelyen is foglalkozzanak, a közösség, de elsősorban a vezetőség felelőssége. A munkahelyi közösség érzékenyítése a vállalat reszortja.
Testi tüneteket is produkál?
Rövidebb és hosszabb távú tünetek lehetnek, ilyenek a magas pulzus, izzadás, remegés, nyugtalanság, illetve a tartósabb magas vérnyomás, alvászavar, krónikus fáradtság, fejfájás, de találkoztam már emésztőszervi megbetegedésekkel és szív- és érrendszeri rendellenességgel is. Láthatjuk, hogy a stressz egészen komoly megbetegedéseket is képes okozni, éppen ezért muszáj foglalkozni vele!
Elkerülöd vagy beleállsz?
A stresszkezelés célja a negatív stresszel való megküzdés. Történhet egyéni, közösségi, vállalati szinten. A munkában a vezető érdeke is az, hogy csökkenjen ez a munkahelyi stressz. Amikor bántó stresszel találkoztam, a helyzetet nem, de a hozzá való viszonyomat, hozzáállásomat meg kellett volna változtatni. Az a kérdés, hogy hogyan döntök. Felülkerekedem rajta, vagy hagyom, hogy maga alá gyűrjön? „Eldöntheted, hogy az automatikus reakcióidat követed vagy tudatosítod az érzéseidet, gondolataidat, és valami mást teszel, mint amit korábban.” – állítja a szakértő.
Jó módszerek az egyéni stresszkezelésre az idegrendszer megnyugtatását szolgáló meditációs és relaxációs módszerek, autogén tréning, mindfulness, masszázs, vagy pedig, ha mozgással vezetjük le a bennünk felgyülemlett feszültséget. A mozgás hatására endorfin termelődik a szervezetben, aminek örömfokozó és fájdalomcsillapító hatása is van. Vállalati szinten is fontos a stresszkezelés. „Ha a dolgozó szintjén már csökken a stressz szint, fontos elkezdeni a munkahelyen is kicsit alakítani a közösséget, és fókuszba helyezni, hogy alapérték, hogy nem bántjuk egymást, és elfogadó és támogató módon viszonyulunk egymáshoz.” De a stresszmenedzsmentben fontos szerepe van a megelőzésnek is!
Teremts jó munkahelyi légkört!
„Elhatározással, kitartással és következetes munkával történik, ami folyamatos odafigyelést és törődést igényel, akár egy jó párkapcsolatban. Kell, hogy legyen benne megbocsátás, a problémák tisztázása, kommunikáció, folyamatos fejlődési és fejlesztési igény, hogy jobb akarok lenni, jobban csinálni a dolgomat, készségszinten vagy együttműködés tekintetében. De említhetném a konfliktuskezelést is, illetve azt is hogyan tudok feszült helyzetben is nyugodt maradni, hogy ne veszítsem el a türelmemet.” Végülis tehát szakértőnk szerint „egy stresszhelyzetet nem feltétlen, de a hozzáállásomat azonnal meg tudom változtatni. Ha így nézem, a helyzet csak bizonyos nézőpontból lesz rossz stressz. Kihívásnak, megoldandó feladatnak is tekinthetem, még serkentőleg is hat, és az értelmezés megváltoztatásával máris lehetőségem van a helyzet kezelésére. Ha lehetőségnek tekintem a stresszhatást, akkor abban a pillanatban megváltozik. Maga az értelmezés és a hozzáállás meghatározza, hogy egy helyzet, egy szituáció milyen hatással van a szervezetünkre. Tehát a stressz nem elkerülendő és rossz dolog, hanem az életünk természetes, szerves része. Nem kell, hogy elmenjek egy számomra stresszes környezetből, megtanulhatom a helyzetet kezelni, és akkor csökken a stressz szintem.” Nem az a cél, hogy elkerüljük a stresszt, hanem hogy jól tudjuk kezelni. És ezt meg lehet tanulni.
