Az életedet is megmenthetik ezek az ételek: fogyaszd őket naponta, hogy megelőzd a mellrákot
Belegondolni is borzasztó, hogy a statisztikák szerint évente többszázezren halnak meg mellrák miatt. A WHO arra hívta fel a figyelmet, hogy csak 2022-ben világszerte 670 ezer ember életét vette el ez a betegség, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) közleménye szerint pedig Magyarországon az utóbbi időben évente 7500-8000 nőt és 150-200 férfit diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganattal.
Ezeket láttad már?
A jó hír az, hogy minél korábban ismerik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra - már csak ezért is borzasztóan fontos rendszeresen önvizsgálatot végezni és részt venni szűrővizsgálatokon, de hasonlóan sokat számíthat az életmódbeli szokásaink alakítása is. Az MDOSZ a közelmúltban például arra is felhívta a figyelmet, hogy az általunk elfogyasztott élelmiszereknek is nagy szerepe lehet a mellrák megelőzésében.
Sokféleképpen tehetünk a megelőzésért
„A rák kialakulásának kockázata hatékonyan csökkenthető megfelelő étkezési szokásokkal, rendszeres testmozgással és a komplex egészségtámogató szokásrenddel, amibe az előbbiek mellett beletartozik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a rendszeres stressz- és érzelemkezelés, a dohányzás mellőzése, a társas kapcsolatok ápolása és a rendszeres részvétel a szükséges szűrővizsgálatokon” - hívja fel a figyelmet az MDOSZ.
Ne támaszkodjunk csodadiétákra!
Az MDOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a daganatos megbetegedések esetén általános jelenség, hogy sok szélsőséges információval találkozhatunk az étkezéssel kapcsolatban. Belefuthatunk például különféle csodadiétákkal, a dietetikus szakértők álláspontja azonban az, hogy ilyen diéták nincsenek. Ami viszont segíthet ezeknek a betegségeknek a megelőzésében, az a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott táplálkozás.
Ez lehet a legjobb kiindulópont
Ha te is próbáltál már tudatosan egy egészséges étrendet kialakítani, talán már találkoztál az MDOSZ OKOSTÁNYÉR® ajánlásával, ami a szakértők szerint a lehető legjobb kiindulási alap, akár prevencióról, akár az onkológiai terápiák alatti étrendről van szó. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy mindig egészében érdemes nézni az étkezéseinket, tehát nem csak arra kellene koncentrálnunk, hogy miket fogyasszunk mindenképp, hanem arra is, mely élelmiszereket, étkezési szokásokat lenne jobb mérsékelnünk vagy mellőznünk.
Amikkel jobb vigyázni
Ha tudatosabbá szeretnénk tenni az étkezési szokásainkat, akkor tehát a jó cél nem az, hogy csak építsünk be bizonyos élelmiszereket az étrendünkbe, hanem az, hogy vigyázzunk is egyes élelmiszerekkel, és mindig vegyük figyelembe, hogy összességében milyen ételek, italok kerülnek a tányérunkra.
Az MDOSZ közleménye szerint az általában vizsgált, lehetséges kockázati tényezők:
- Alkohol, aminek a fogyasztása növeli a premenopauzális emlőrák kockázatát, a rizikó az elfogyasztott mennyiséggel nő.
- Akrilamid, ami például a burgonya magas hőmérsékletre hevítésekor keletkezhet. Nincs azonban egybehangzó bizonyíték arra, hogy az étkezési akrilamid összefüggésben állna bármilyen típusú rák kockázatával embereknél.
- Elszenesedett hús, amelyben úgynevezett HCA-k (heterociklikus-aminok) és PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének) képződnek a hús magas hőmérsékletű sütése során. Ezek rákot okozhatnak állatokban, azonban nem világos, hogy ugyanígy emberekben is daganatos elváltozást válthatnak-e ki.
- Magas (heti 350 grammnál több) és rendszeres vörös hús fogyasztása, ami általában együtt jár a magas zsiradékbevitellel és az alacsony zöldségbevitellel.
- Kokozott zsiradékfogyasztás, különösen az állati eredetű, telített zsírsavak formájában, ami a bélflóra megváltozását okozza, ezáltal az epesavakat karcinogén anyagokká bontó baktériumok kerülnek túlsúlyba.
- Pácolt, pácsóval kezelt, füstölt termékek gyakori fogyasztása.
- Nagyon magas zsírtartalmú tej és tejtermékek rendszeres, egyoldalú fogyasztása is összefügghet a mellrák kockázat növekedésével.
- Egyoldalú, magas hozzáadott cukor és finomított szénhidrátbevitel.
- Fitoösztrogének csak étrend-kiegészítős bevitele esetén.
Amik segíthetnek
Az MDOSZ közleménye szerint az általában vizsgált, lehetséges védő tényezők:
- Rostbő étrend, mely napi 40-50 gramm közötti élelmirost bevitelt jelent.
- Rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás, amelyek természetes antioxidáns-források, ezek pedig segíthetnek megelőzni a rák kialakulásával kapcsolatos szabadgyökök okozta károkat.
- Mértékletes zsírbevitel, ami a napi energiabevitel kb. 30%-a és amelyből telített zsírsav legfeljebb 7%.
- A növényi olajok és halolajok preferálása.
- Természetes forrásból bevitt kalcium, amely az epesavak és karcinogének vastagbélfalra gyakorolt negatív hatását képes csökkenteni.
- Alacsony zsírtartalmú tej és tejtermék, amelyek rendszeres fogyasztása a bioaktív összetevőiknek köszönhetően csökkenthetik a mellrák kialakulásának a kockázatát.
- Keresztes virágúak (például brokkoli, karfiol, káposztafélék, retek), amelyek glükozinolátként ismert vegyi anyagokat tartalmaznak. (Ezek lehetséges rákellenes hatásait vizsgálják, de az embereken végzett vizsgálatok eredményei egyelőre nem egyértelműek.)
- Mediterrán típusú étrendek.
- Szójatermékek, napi körülbelül 30 g (ami 10-20 mg szója izoflavont biztosít) fogyasztása esetén inkább védő hatást figyeltek meg.
Amire még mindenképp figyelj
Akár prevencióról, akár a már kialakult betegség kezeléséről van szó, az MDOSZ szerint leginkább az egészségtámogató, változatos, mértékletes, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes étrend javasolható, amiben a tiltás helyett a hangsúly inkább azon legyen, hogy mivel lehetne tovább színesíteni.
Végül, de nem utolsó sorban a szakértők hangsúlyozták azt is, hogy mindig vegyük figyelembe a saját testünk állapotát, szükségleteit, és ahhoz igazítva alakítsuk ki az aktuális étrendünket. De hogy pontosan miként, ahhoz - akár a megelőzés a célunk, akár már meglévő betegségről van szó - érdemes egy megfelelő szaktudással rendelkező dietetikus segítségét kérnünk, hogy biztosan az egészségünknek kedvezően tudjuk alakítani az étrendünket.
„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ahány beteg, annyiféle megfelelő étrend jöhet szóba, aminek a kiválasztásához nagyon alapos állapotfelmérésre és megfelelő szaktudásra van szükség. Az étrendet például meghatározzák az adott betegségen kívül az esetleges társbetegségek, a műtétek, a tápláltsági állapot, a kezelések, a kialakuló mellékhatások, az egyéni szokások és lehetőségek. Így az onkológiai terápia alatt is feltétlenül javasolt dietetikushoz fordulni!” - hívta fel rá a figyelmet az MDOSZ.
