Szorongóvá tesz minket, rontja a memóriánkat, mégis mindenki itt éli az életét - miért függünk annyira a közösségi médiától?
Te milyen gyakran veszed észre, hogy egy órát töltöttél el passzívan görgetéssel a közösségi médiában? Csak leültél egy pillanatra, hogy szünetet tarts, és hirtelen eltűnt a délelőtt fele. Szinte mindenhol görgetünk, a telefonunk letehetetlen eszköz lett a kezünkben, rabul ejt és nem ereszt.
Ezeket láttad már?
A közösségi média egy veszélyes hely, ahol zaklatásnak vagyunk kitéve, árt az önértékelésünknek, szorongóvá tesz bennünket, rontja a memóriánkat. Mégis mindenki itt éli az életét.
Veszélyes a közösségi média, mégsem félsz?
A Be Social 2023-as felmérése szerint a magyar fiatalok több mint 84%-a saját bevallása szerint három óránál többet tölt online. És a felmérésben szereplők csaknem fele ezt teljesen normálisnak tartja. Ez nem véletlen: a közösségi média úgy van kialakítva, hogy görgetésre késztessen minket, lekösse a figyelmünket. Az, hogy ez klinikai értelemben függőséget okoz-e, vita tárgya, de az mára már teljesen világos, hogy az emberek úgy érzik, nincs uralmuk a közösségi média használata felett.
Ugyanezen felmérés megállapította, hogy a fiatal lányok több mint 60%-a volt már kitéve legalább egyszer online zaklatásnak. Több mint 80%-uk érzi úgy, hogy cseten könnyebben beszél meg érzékeny dolgokat, mint személyesen. Rendszeresen követnek influenszereket, és ennek hatására 36%-uk maga is szeretne véleményvezér lenni.
Egy 2019-es brit kutatás (Millennium Cohort Study) megállapítja, hogy a 14 évesek körében „a nagyobb közösségi média használat összefügg az online zaklatással, a rossz alvással, az alacsony önértékeléssel és a rossz testképpel; ezek viszont magasabb depressziós tüneteket eredményeznek.”
Mindenki a figyelmünkre apellál
Figyelmünk értékes árucikké vált, és a közösségi média platformok keményen dolgoznak azon, hogy maximalizálják piaci részesedésüket. Elmúltak azok az idők, amikor a közösségi média bejegyzéseket időrendi sorrendben láthattuk; mesterséges intelligencia alapú algoritmusok szűrik a hírfolyamainkat a figyelem maximalizálása érdekében.
A lájkjaink, kommentjeink, megosztásaink, vagy akár csak egy-egy poszton eltöltött időnk alapján jelenítenek meg nekünk következő tartalmakat. És minél többet nézünk bizonyos típusú képeket és videókat, az algoritmus annál több hasonló tartalmat szállít vissza nekünk.
Észre sem vesszük, és már létre is jött a kis buborékunk, amiben minden tartalom hasonló és minket érdeklő. Az évek alatt az online kultúra egyre inkább vizuálissá vált (gondoljunk a TikTokra, BeRealre és az Instagramra) a szöveg alapú helyett, így a közösségi média platformok képek és videók áradatával bombáznak minket más emberekről, és próbálnak rávenni minket, hogy részt vegyünk saját szelfik és videók megosztásával.
Egó, külcsíny, látszat
Gyakran, különösen a fiatal nők esetében, a kapott tartalom ideális arcokat és testeket ábrázol - más felhasználók közösségi média arcát, és a tökéletesre retusált testeket. Ha valaha is megnéztünk egy szépséghez kapcsolódó bejegyzést, vagy foglalkoztunk a szépségtartalommal, nagyon hamar olyan bejegyzésekkel leszünk elárasztva, amelyek nagyon gyakran elérhetetlen szépségideált népszerűsítenek.
Még akkor is, ha mi magunk nem érdeklődünk kiemelten a szépségtartalom iránt, a közösségi média algoritmusai még mindig rendszeresen kínálnak ilyen ideálokat, mert ez a fajta tartalom általában népszerű. Szinte lehetetlen elkerülni a szépséggel foglalkozó tartalmak fogyasztását a vizuális világban - csak próbáld meg, és nézd meg, mennyire vagy sikeres!
De nem csak a közösségi média algoritmusait hibáztathatjuk az irreális szépségideál terjesztéséért. A felhasználók felelősségét sem szabad elhanyagolni. Korábban írtam már arról, milyen káros, testképzavaros trendek tudnak szárnyra kapni a különböző közösségi média platformokon (például legutóbb a leggings leg trend), és örömmel állapítottuk meg, hogy mostanra viszonylag gyorsan képesek reagálni erre a szolgáltatók, valamint tiltani azokat.
Nem tudnak azonban mit kezdeni azokkal az idealizált képekkel, amiket beauty influenszerek, celebek és fitness motivátorok közvetítenek az átlag felhasználók felé. Olyan emberek felé, akiknek akár fizikai, akár egzisztenciális korlátok miatt sosem lesz lehetőségük ezeket a vágyott szépségideálokat utolérni.
Sajnos ezekkel a hatásokkal egyéni szinten kell foglalkozni: tisztában kell lennünk saját lehetőségeinkkel, olykor korlátainkkal, és nem szabad hajszolnunk egy olyan szépségideált, ami csak a közösségi médiában látható, rengeteg filteren keresztül.
Te mennyi időt töltesz a közösségi médiaoldalak görgetésével egy nap?
Forgács Mariann közösségi média szakértő. Az ország egyik első social media fókuszú digitális ügynökség, a Be Social társalapítója és társügyvezetője.
