Mégis kinek a felelőssége, ha az influenszer pszichológusnak képzeli magát, és végül te szívod meg egy pontatlan tanács miatt?

Az internet és a közösségi média lehetővé tette, hogy gyorsan és egyszerűen hozzáférjünk különböző mentális egészséggel kapcsolatos információkhoz. A The National Institutes of Health (NIH) jelentése szerint a mentális egészségügyi problémák, különösen a depresszió és szorongás, évről évre növekednek, és ez különösen igaz a fiatalabb generációkra. A fiatalok többsége a közösségi médiát használja elsődleges forrásként, amikor mentális egészségről van szó.

És te kire bízod a mentális egészséged?

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az influenszerek többsége nem rendelkezik a megfelelő szakmai képesítéssel. Míg a mentális egészségügyi szakemberek évekig képzik magukat, engedélyeztetési folyamatokon mennek keresztül, és folyamatosan figyelik őket, addig a közösségi médián szereplők legtöbbször nem rendelkeznek ilyen háttérrel. Ezt a hiányosságot súlyosbítja, hogy gyakran saját tapasztalataikra alapozzák tanácsaikat, ami nem feltétlenül univerzálisan alkalmazható másokra.

Egy kutatás, amelyet a Pew Research Center végzett, kimutatta, hogy a közösségi média platformjain terjedő információk jelentős része pontatlan lehet. Az emberek gyakran anélkül hiszik el az influenszerek szavait, hogy ellenőriznék, van-e hiteles tudásuk a témában. Ez különösen veszélyes, ha mentális egészséggel kapcsolatos tanácsokról van szó.

A közösségi médián megjelenő információk gyakran nincsenek ellenőrizve, így a hamis vagy félrevezető tanácsok gyorsan elterjedhetnek. Az engedély nélküli tartalomgyártók akarva-akaratlanul is terjeszthetnek mítoszokat, félreértéseket, amelyek ártalmasak lehetnek a közönség számára.

Ez történik, ha egy hétig egyáltalán nem használod a Facebookot és az Instagramot: félelmetes, de a lehető legjobb értelemben

Egy tanulmány szerint a közösségi médiában való túlzott időtöltés közvetlenül hozzájárulhat a rossz mentális egészséghez. A kutatásban megfigyelték, hogy az influenszerek által hangoztatott, bizonyítékokkal nem alátámasztott terápiák és kezelések növelhetik az emberek szorongásos tüneteit, mivel a valós problémákra nem nyújtanak megfelelő megoldást.

Amikor a pontatlanság életekbe kerülhet

Számos esetben fordul elő, hogy a közösségi médián olyan terápiás módszereket ajánlanak, amelyek nem bizonyítottak, vagy akár veszélyesek is lehetnek. A tartalomgyártók által terjesztett félrevezető információk komolyan alááshatják a képzett szakemberekbe és a tudományos alapú terápiákba vetett bizalmat. Ha az emberek úgy érzik, hogy a közösségi médiában kapott tanácsok hasznosabbak, mint a szakemberek által nyújtott segítség, az megnehezítheti, hogy időben megfelelő kezelést kapjanak.

A közösségi média különösen veszélyes lehet a sebezhető csoportok számára, mint például a fiatalok vagy azok, akik nehéz élethelyzetben vannak. Egy 2022-es tanulmány az MIT Sloan School of Management kutatói által kimutatta, hogy a közösségi média, különösen a Facebook korai bevezetése az amerikai egyetemisták körében közvetlenül hozzájárulhat a mentális egészség romlásához. A kutatás során kiderült, hogy az egyetemi Facebook-hozzáférés 7%-kal növelte a súlyos depressziós esetek számát és 20%-kal a szorongásos zavarok arányát. A fiatalok gyakran keresnek támogatást az interneten, de ha nem megfelelő forrásból tájékozódnak, komoly kárt szenvedhetnek.

Az engedéllyel rendelkező szakemberekkel ellentétben az influenszerek nem tartoznak elszámolási kötelezettséggel semmilyen szabályozó testület felé. Ez azt jelenti, hogy ha káros tanácsokat adnak, nem vonhatók felelősségre. Fontos azonban megjegyezni, hogy még a legjobb képesítéssel rendelkező szakemberek is követhetnek el hibákat, de az ő esetükben legalább megvannak azok a szabályozók, amelyek biztosítják a helytelen tanácsok korrigálását és az ügyfelek biztonságát.

Hogyan ellenőrizd az online információk megbízhatóságát?

Ahhoz, hogy elkerüld a félrevezető tanácsokat, néhány fontos lépést érdemes követni:

1. Ellenőrizd a forrást.
2. Győződj meg róla, hogy a tanácsokat adó személy rendelkezik-e megfelelő képesítéssel. Nézd meg, van-e mentális egészségügyi végzettsége vagy licensze.
3. Vizsgáld meg az üzenetet.
4. Légy óvatos a túlzottan leegyszerűsített vagy szenzációhajhász kijelentésekkel kapcsolatban. A mentális egészség rendkívül összetett, ezért gyanakodj azokra, akik gyors megoldásokat ígérnek.
5. Használj több forrást
6. Ne fogadj el mindent készpénznek, amit egy influenszer mond. Hasonlítsd össze az információkat több hiteles forrásból, és keresd meg azokat az egybehangzó pontokat, amelyeket a szakértők is megerősítenek.

Az influenszerek által terjesztett információk kapcsán még inkább aktuális a mentális egészség fontosságának tudatosítása, nem csak a Mentális Egészség Világnapján (okt. 10.). Ez egy jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a közösségi média hatásaira, és arra ösztönözzük az embereket, hogy ellenőrizzék a kapott információkat, így támogatva saját mentális jólétüket​.