Az Alzheimer egyik korai tünete is lehet ez a népszerű alvási szokás: rád is jellemző?

Itt egy rossz hír azoknak, akik szeretnek sokáig aludni: a túlzásba vitt alvásmennyiség is árthat egészségünknek. Friss kutatási eredmények arról árulkodnak, hogy ez a szokás akár Alzheimer-kórt is előidézhet.

Nemcsak a kevés, de a túl sok alvás is árthat

Az elegendő mennyiségű alvás nagyon fontos a hosszú távú egészség szempontjából - állapították meg a Warwicki Egyetem kutatói, majd hozzátették, nagyon fontos lenne, hogy arra törekedjünk, hogy nagyjából 7 órát aludjunk éjszakánként - számolt be róla a The Sun.

Ha valaki ezt a mennyiséget nem éri el vagy rendszeresen túllépi, annál komoly egészségügyi gondok jelentkezhetnek. Azok például, akik hét óránál is többet alszanak, nagyobb valószínűséggel szenvednek kognitív hanyatlástól, illetve az olyan betegségektől, mint az Alzheimer-kór. Természetesen a 7 óránál kevesebb alvás is káros: hosszú távon akár depressziót, szívbetegséget és elhízást is okozhat.

A szakértők egyfajta paradigmaváltásként értelmezték a kutatási eredményeket, hogy jobban megértsük az alvás és az egészség közötti kapcsolatot. A tanulmányba összesen félmillió 38 és 73 év közötti brit felnőttet vontak be és elemezték ki alvási adataikat. Alaposan kikérdezték őket arról, éjszakánként hány órát alszanak.

3 étel, ami megvédhet a vastagbélrák kialakulásától: minden egyes nap enned kellene belőlük

A válaszaik alapján két csoportra osztották őket: a keveset és a sokat alvókra: előbbibe kerültek azok, akik 7 óránál kevesebbet aludtak, utóbbiba pedig azok, akik ennél többet. Ezután megvizsgálták az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatokat, a genetikai információkat és alávetették őket agyi szkennelésnek.

Ilyen károkat okozhat

Ezt követően állapították meg a szakemberek, hogy a több alvás összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór és a skizofrénia kialakulásával. Megjegyezték azonban a sokáig alvás inkább tünet, mint ok. Tehát a hosszabban alvóknál nagyobb valószínűséggel mutatkoznak a kognitív hanyatlás jelei és magasabb a gyulladás, valamint alacsonyabb a jó koleszterin szintje. A jó koleszterin, azaz a HDL segít eltávolítani a koleszterin más formáit a véráramból és összefügg a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával.

Az agyszkennelés során kimutatták, hogy a hosszan alvóknál veszteséget tapasztaltak a szürke állományban a memóriával összefüggő területeken, valamint a degeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór ismert kockázati részein.

Ami pedig a rosszabbul alvókat illeti, náluk nagyobb eséllyel alakult ki rossz hangulat, fáradtság, valamint depresszió, szívbetegség és elhízás. Jellemző volt rájuk az izomcsoportok rosszabb egészségi állapota, és jobban ki voltak téve a vitaminok, például a D-vitamin hiányának. Az agyi szkennelés kimutatta azt is, hogy a rossz alvóknak csökkent a szürkeállománya az érzelmekben szerepet játszó agyi területeken.

Alzheimer-kórban szenvedők jellemző tünetei:

• elfelejtik a közelmúltbeli beszélgetéseket vagy eseményeket
• eltévednek egy ismerős helyen
• elfelejtik a találkozókat vagy fontos dátumokat
• egyre inkább szervezetlenné válnak

A betegségben szenvedőknél a következők is tapasztalhatóak:

• Nehézségek a beszélgetésekre való koncentrálásban, az ételkészítésben vagy a napszakok ismeretében.
• Nehézségek a társalgásban és a megfelelő szavak megtalálásában.
• Hangulatváltozások, például szorongás, olykor pedig bosszankodás, szomorkodás, ijedtség.
• Nehézségek a távolságok megítélésében és a tárgyak körvonalainak észrevételében.