Nyomást érzel a mellkasodban? Ez lehet az oka a szakemberek szerint
A túl sok stresszt nem csupán onnan ismered fel, hogy ingerlékeny vagy, és gyakran rád tör a sírás. Sajnos testi jelei is vannak, amelyek akkor jelentkeznek, ha az életedben lévő stressz mértéke átlépett egy határt. Ugyan ezek a tünetek kellemetlenek, ám még időben jövő figyelmeztetések arra, hogy változtatnod kell.
Ezeket láttad már?
A mellkasi nyomás és a fájdalom a stresszhez, a szorongáshoz, és a pánikrohamhoz szorosan kapcsolódó tünetek. Amikor stresszelsz vagy pánikba esel, a tested stresszhormonokat bocsát ki, amelyek mindenféle testi tüneteket okozhatnak - ilyen a mellkasi nyomás is.
A test és a mellkasi nyomás kapcsolata
Ha a tested veszélyt érzékel, sokszor még akkor is testi tüneteket produkál, ha egyébként ez a veszély nem reális. Hiába, hogy az elméd tudja, a szervezetednek nagyon nehéz felismernie, hogy nincs mitől tartania. Éppen ezért, a kortizol és az adrenalin felszabadulnak, és igazi lórúgással veszik át a hatalmat a tested felett, ennek az egyik eredménye a mellkasi nyomás. De nemcsak itt, más területeken is érezheted ennek eredményét. Stressz esetén jelentkezhet még:
- nehézség érzése a mellkasban
- összeszorított állkapocs
- hányinger és hasmenés
- légszomj
- hidegrázás
- koncentrációs nehézségek
- ingerlékenység.
A stressz okozta mellkasi nyomás diagnózisa
A szívbetegségek mellett számos más oka is lehet a mellkasi nyomásnak, ilyen például a savas reflux, a tüdőgyulladás, a tüdőembólia, vagy az epehólyag-betegségek. Ezért érdemes még időben felkeresni egy szakembert, ugyanis lutri, hogy komoly problémáról, vagy csak egy apró kellemetlenségről van szó.
A diagnózis felállításához a szakember valószínűleg rengeteg kérdést feltesz majd, fontos, hogy a válaszokkal legyél nagyon őszinte. De több vizsgálatot is elvégez, és megnézi az előzményeket is, például megkérdezi, volt-e már bármilyen panaszod, műtéteid. A tünetek alapján akár vérvételt is kérhet, amelyekből még több mindent meg tud majd állapítani. Ha szükséges, akár pszichológus segítségét is kérheti a folyamatban, de ezzel sincsen semmi probléma, ne aggódj!
A stresszalapú mellkasi nyomás szövődményei
A stressz nemcsak borzasztó érzés, ami szinte megnyomorítja az embert, de számos negatív egészségügyi hatása is lehet. A krónikus stressz negatívan befolyásolja a légzőrendszert, a hormonokat, a gyomor-és bélrendszert, az idegrendszert, és a reproduktív rendszert is. Sokan nem tudják, de felelős a cukorbetegségért, az elhízásért, a krónikus fáradtságért és a depresszióért is. És ugyan a mellkasi nyomás nem mindig a szívbetegség jele, sok esetben súlyosbíthatja a szívbetegségeket, a krónikus stressz pedig oka lehet a szívproblémák kialakulásának.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A mellkasi fájdalom vagy a szívproblémák nem azok a dolgok, amelyeket te magadnak diagnosztizálni tudsz. Ezekben az esetekben muszáj szakemberhez fordulnod, aki felállítja a diagnózist. Ha a tünetek szokatlanul erősek, azonnal kérj sürgősségi orvosi ellátást, hogy perceken belül segítséget kapj. A szívinfarktus tünetei általában fizikai megterhelés után jelentkeznek, és idővel rosszabbodnak ahelyett, hogy megszűnnének. Ha ezeket a tüneteket tapasztalod, sajnos nem kizárható a szívinfarktus sem. Az alábbi tünetek utalhatnak rá:
- több percig tartó fájdalom a mellkas közepén vagy bal oldalán (a fájdalom elmúlhat, de visszatér)
- szédülés, gyengeség, ájulás érzése
- hideg verejtékezés
- hát-, nyak-, és állkapocsfájdalom
- nehézlégzés.
A stresszes mellkasi nyomás kezelése
A stresszt általában inkább stresszkezelési technikákkal kezelik, amelyeknek középpontjában főleg a pszichoterápia áll, ritkábban gyógyszeres kezelés. A szorongásos és pánikbetegségeket, amelyek szintén hozzájárulnak a mellkasi nyomáshoz szintén ezzel a kombinációval kezelik.
Gyógyszerek: A stressz kevésbé kezelhető gyógyszeres terápiával, mint a szorongás vagy a pánikbetegség. Az akut stresszes rohamok viszont gyógyíthatóak szorongásoldó gyógyszerekkel.
Pszichoterápia: A hosszútávú eredményt a terápia hozza majd meg. Ez a mély, sok munkával teli gyógyítás mérsékli, és idővel megszünteti a mellkasi nyomást. Számos megközelítés létezik, a három leggyakoribb, amelyeket alkalmaznak:
- a kognitív viselkedésterápia, azaz a CBT, amely segít azonosítani azokat a negatív gondolati mintákat és viselkedésformákat, amelyek hozzájárulnak a stresszhez
- az elfogadási és elköteleződési terápia azaz az ACT, amely segít a gondolatok és az érzések ítélkezés nélküli elfogadásában
- a mindfulness-alapú stresszcsökkentési megközelítések, amelyek segítenek a pillanatban való teljes tudatosság és jelenlét képességének fejlesztésében.
A diagnózis ereje
Sok szakember szerint már önmagában a diagnózisnak is gyógyító ereje van. Többeknél plusz stresszt okoz, hogy nem tudják, mi okozza a kellemetlen tüneteket, és már azelőtt halálos betegségekkel diagnosztizálják magukat, hogy orvosnál jártak volna. Nekik nagy segítség, amikor szembesülnek vele, hogy csupán kevésbé kellene stresszelniük, hogy változás álljon be az állapotukban, de egyébként nincsen semmilyen komoly gondjuk.
Ettől függetlenül nekik is aktívan dolgozniuk kell a gyógyulásért, a stresszt kiváltó tényezőket ugyanis általában nem lehet elkerülni. A munkahelyi, a párkapcsolati, a pénzügyekkel kapcsolatos, vagy a nagyvilág eseményei miatt fellépő stressz mindig mindenkit elér. Ezért csak az jelentheti a megoldást, hogy megtanulod kezelni ezeket. Ahhoz viszont, hogy legyen elég erőd hozzá, több változást is eszközölnöd kell az életedben.
Így teremtsd meg az egészséged!
Illeszd be a mozgást a mindennapjaidba! Elcsépeltnek tűnik, de igaz: a testmozgás nem elveszi az energiád, hanem felpörget. Mi több, kedélyjavító hatása van, és segít a testedben lévő feszültségek elengedésében.
Aludd ki magad! Sokan minden követ megmozgatnak, rengeteget fizetnek alternatív gyógymódokért, de eszükbe sem jut, hogy talán csak annyi a gond, hogy nem alszanak eleget. Egy hétig aludj minden nap legalább 8 órát, és várd a csodát! Hidd el, eljön!
Ne hagyd ki az étkezéseket! Reggeli 11-kor, vacsora éjfélkor, és általában gyorskaja? Ebből elég! Itt az ideje, hogy tudatosan állítsd össze az étrendedet, figyelembe véve, hogy milyen tápanyagokra van szükséged. Ne feledd, a reggeli legyen bőséges, este már ne terheld a gyomrod.
Mérsékeld a koffeint! Az, hogy ki szerint egészséges a kávé, na és mennyi, egy teljesen más kérdés. Viszont a mérték itt is fontosabb, mint a végletekben való létezés. Úgyhogy tényleg csak a minimális mennyiséget vidd be, a többi kávét cseréld le valami egészségesebb alternatívára, például matchára.
Lélegezz! A Youtube ma már tele van légzésterápiás gyakorlatokkal. Szánj időt reggelente arra, hogy ezzel kezdd a napodat! Hidd el, ez az indítás segít abban, hogy kitisztuljon az elméd, és fókuszáltabb, nyugodtabb legyél a nap folyamán.
A mellkasi nyomás gyakori tünet, és a legtöbb esetben ártalmatlan. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a stressz okozza, mint hogy bármilyen más egészségügyi panasz áll a háttérben. Vedd ezt egy figyelmeztető jelnek, hogy lassítanod kell, és próbálj meg lazítani. Próbálj ki minél több módszert, hogy csökkentsd a tünetek gyakoriságát és intenzitását, mert ez gyógyítható.
Dizájner kollaborációk – miért akarnak a divatházak egy szeletet a fast fashionból?