A tested ezzel a félelmetes tünettel is jelezheti, ha nincs minden rendben a bélflóráddal
A nyár közeledtével sokan szembesülünk olyan panaszokkal, mint az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés vagy a nehéz légzés. Bár elsőre nem feltétlenül gondolnánk, gyakran asztmás tünetekről van szó, melyek világszerte már több, mint 300 millió embert érintenek, és a kutatók 2025-re további 100 millió esettel számolnak. Ebben pedig a bélflóránknak is szerepe lehet.
Ezeket láttad már?
Asztmás tünetekkel idehaza is egyre többen találkozunk, és bármikor lépnek fel, jelentősen megnehezíthetik az életünket. Bár általában nem is sejtjük, de mi magunk is előidézhetjük, hogy asztmásak legyünk, akár úgy is, hogy nem megfelelően támogatjuk bélflóránk egészségét. Hogy mit is jelent ez pontosan, arról Dr. Patai Valentinát, az Affidea Magyarország tüdőgyógyász szakorvosát kérdeztük.
Mikor beszélhetünk pontosan asztmáról?
„Az asztma egy gyulladásos betegség, amelyet általában egy autoimmun folyamat vált ki. Ilyenkor a tüdő sokkal érzékenyebben reagál a különböző behatásokra, mint például a stressz, a pollenek, a porok és a gázok, amelyek fokozott izomkontrakciót váltanak ki, tehát a hörgők görcsös állapotba kerülnek, és emiatt nehezül a légzés” - kezdi Dr. Patai Valentina.
Sokféle tünet utalhat rá
„Ha terhelésre kialakul egy nehézlégzés, például amikor felmegyünk az emeletre vagy futunk, és közben úgy érezzük, hogy elfogyott a levegő, akkor lehet gondolni asztmára. Van, akinél a hideg váltja ki, mondjuk hideg levegőn futás, ami gyerekek esetén gyakran előfordul. A betegségnek rengeteg formája van, illetve a lefolyása is sokféle lehet.
Természetesen, mint sok más betegségnél, az asztmánál is felvetődik, hogy kinőhető-e, vagy aki asztmás lesz, élete végéig elkíséri a betegség? „Gyerekkorban az asztma fiúknál fordul elő gyakrabban, mert náluk kissé szűkebbek a légutak, ami pubertáskorra többé-kevésbé rendeződik. Tehát ha egy ilyen fejlődési ok áll a háttérben, lehet átmenetileg asztmás valaki. Úgymond kinövi, viszont bármikor újból megjelenhet.
De van olyan, hogy csak a terhelés váltja ki, vagy bizonyos vírusos betegségek után marad fent 2-3 hónapig az asztmatikus légzés. Előfordul, hogy valakinek 40 éves korára szűnik meg, de olyan is lehet, hogy pont akkor jön elő. Nagyon sok tényező válthatja ki a tüneteket, például hormonális hatások, a szervezet legyengült állapota vagy például a táplálkozás” - árulja el a doktornő.
Így lehet rá hatással az étrendünk
„Nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy akár a tej, akár a gluténtartalmú ételek megváltoztatják a szervezet ellenállóképességét. Méghozzá azért, mert átjárható bélszindróma alakul ki, és testidegen fehérjék tudnak felszívódni a keringésben, amik különböző helyeken okozhatnak gyulladásos folyamatot. Ilyen lehet például az asztma, az autoimmun pajzsmirigy gyulladás vagy az ízületi bántalmak.
Ilyenkor - például a táplálkozással - meg lehet változtatni a szervezet működését. Ezt személyesen is megtapasztaltam, amikor nagyon hosszú ideig parlagfűallergiám volt és eldugult az orrom. Miután kihagytam a táplálkozásomból az állati eredetű tejtermékeket és a gluténtartalmú ételeket, teljes mértékben megszűnt az allergiám és az orrdugulásom. Tehát lehet próbálkozni ilyen módszerekkel, illetve a különböző allergizáló tényezőket is érdemes kihagyni” - hangsúlyozza Dr. Patai Valentina.
Ennyire fontos a bélflóránk állapota
Manapság egyre többször hallhatjuk, hogy ha nincs minden rendben a bélflóránk egészségével, az bizony mondhatni bárhol okozhat problémát a testünkben. Ennek az elgondolásnak pedig erős alapjai vannak. „A bélrendszerünkben van az immunrendszerünk körülbelül 70%-a. Tehát ha a bélben gyulladásos folyamatok zajlanak, akkor nem az egész szervezet ellenállásáról gondoskodik, hanem megpróbálja először a belek gyulladását megszüntetni” - hívja fel rá a figyelmet a doktornő.
A stressz még tovább ronthat a helyzeten
Ahogy az élet sok más területén, az asztmás tüneteket illetően is rendkívül rossz hatással lehet ránk a stressz. „Nagyon magas lesz átvivőanyagok koncentrációja, illetve a hormonhatások, amelyek hörgőszűkületet tudnak kiváltani. Ha a mikrobiomról beszélünk, és a szánktól haladunk egészen lefelé, minden területnek megvan a maga baktériumflórája. A szájüreg ebből a szempontból a legnagyobb kihívás, mert a táplálékkal ott kerülnek be bizonyos kórokozók is.
A gyomor praktikusan majdnem sterilnek tekinthető, mert ott van a gyomorsav, amelynek az a szerepe, hogy elpusztítsa a szervezetbe kerülő kórokozókat. Utána jön a vékonybél, ahol főként lactobacillus található, majd a vastagbél, ahol megint nagyon bőséges a mikrobiom diverzitása. Tehát nagyon sokszámú és sokféle egyed; baktériumok, vírusok, különböző protozoonok laknak a beleinkben, amelyek szimbiózisban élnek velünk.
Ez azt jelenti, hogy a táplálékunk egy részét ezek a mikrobák felveszik, átalakítják, gyártanak belőle vitaminokat, illetve olyan ingerületátvivő anyagokat készítenek, amelyek az idegrendszer működéséhez szükségesek. Megállapították, hogy bizonyos pszichiátriai betegségekben ezen baktériumok száma nagyon alacsony, kevés ingerületátvivő anyagot képeznek, és ezért alakulnak ki a pszichés tünetek.
Ha rendezzük a bélflórát, akkor visszaáll a rend, és a pszichiátriai tünetek is visszavonulót fújnak. Tehát nagyon szoros az összefüggés, főként a vastagbelünkben lévő mikrobiom egysége, összetétele alapján. Azt lehet mondani, hogy születésünkkor kapjuk meg azt a megfelelő mennyiségű mikrobiom részt, ami bevonja a babát, szétterjed a szervezetében, és alakul ki a saját mikrobiomja” - teszi hozzá Dr. Patai Valentina.
Mit tehetünk az egészségünk védelmében?
„Nagyon kell figyelnünk a táplálékokra, amiket fogyasztunk. Az erőteljesen feldolgozott élelmiszerek sok olyan vegyszert tartalmaznak, amelyek károsítják a mikrobiomunkat. Tehát minél természetesebb módon elkészített ételeket fogyasztunk, jó minőségű húsokat veszünk, lehetőleg vegyszermentesen nevelt növényeket fogyasztunk, azzal csökkentjük a szervezet károsanyag termelését.
A fermentált termékek nagyon jó, prebiotikus hatásúak, tehát ezeket érdemes fogyasztani. A savanyított káposztát, a kovászos uborkát és a növényi eredetű, élő baktériumflórával rendelkező joghurtokat bátran tudom ajánlani. Állati tejterméket viszont nem, mert alapvetően amiatt, hogy olyan enzimeket tartalmaz, amelyek a felnőtt és a gyerek szervezetre sem hasznosak, érdemes elkerülni.
A tehéntejben például magas a növekedési hormonszint, ami túlterheli a gyerekeket. Megállapították, hogy az utóbbi 20 évben megnőtt a gyerekek átlag magassága, és ez nem magyarázható a saját hormontermeléssel, hanem azzal van összefüggésben, hogy a szervezet mindig hozzájut a növekedési hormonhoz, holott nincs már rá szüksége.
Azt is mondhatjuk, hogy a tej minden egyednek fajspecifikus összetételű. Más az egértej, más az elefánttej, nem helyettesíthetik egymást. Ugyanígy, ha mi fogyasztjuk a tehéntejet, a tehén 80 kilóról 800 kilóra növekszik egy év alatt. Az ember azért nem így növekszik.
A másik pedig, hogy olyan enzimek vannak a tejben, amelyek inzulinrezisztenciát okozhatnak, elővetítve a cukorbetegség megjelenését. És mivel a gyerekeknél 8-10 éves korban már megjelent a 2-es típusú cukorbetegség, amit időskori diabétesznek nevezünk, akkor elgondolkoznunk azon, hogy a táplálkozás megfelelő-e” - zárja gondolatait Dr. Patai Valentina.
