Milliókat érint, mégsem foglalkoznak vele: pedig hosszú távon akár stroke-ot is okozhat a probléma
Elképesztően sok embert érint, nagy részük pedig nem is tud róla vagy nem foglalkozik vele, pedig hosszú távon komoly problémákat okozhat. Az úgynevezett obstruktív alvási apnoéról beszélünk: nézzük, hogyan ismerhetjük fel, mit okozhat és mi az, amit tehetünk ellene!
Ezeket láttad már?
Kimerültség, éjszakai izzadás, gyakori fejfájás, horkolás: ezek is az alvási apnoe jelei lehetnek. Ártalmatlan tüneteknek tűnhetnek, pedig érdemes rájuk odafigyelni, hosszú távon ugyanis komolyabb bajt is okozhatnak. Főként a férfiakat érinti, de nőknél is előfordulhat elsősorban túlsúly esetén, illetve a menopauza után.
Légzéskimaradás az éjszaka kellős közepén
Az obstruktív alvási apnoe egy olyan rendellenesség, amikor alvás közben a légutak beszűkülnek vagy elzáródnak, és légzéskimaradás történik. Ilyenkor a vér oxigénszintje hirtelen csökken és alvás közben megemelheti a vérnyomást és megterheli a szív- és érrendszert.
Ha valakinek súlyos alvási apnoéja van, nagyobb valószínűséggel alakul ki nála szívelégtelenség, stroke vagy szívroham. Ez az állapot szívritmuszavart idézhet elő, szabálytalanná válik a szívverés, ami akár hirtelen halált is okozhat annál, akinek már korábban is voltak szívproblémái - figyelmeztet Dr. Hana Patel alvásszakértő.
A férfiaknál kétszer-háromszor nagyobb eséllyel alakul ki, de a nőket is érintheti, különösen, ha túlsúlyosak, korábban már voltak szívproblémáik vagy már túl vannak a menopauzán. Az enyhe alvási apnoe kezelhető életmódbeli változtatásokkal, például a dohányzásról való leszokással, kevesebb alkohol fogyasztásával és egészségesebb táplálkozással.
„Egyesek arról számoltak be, hogy a jóga segített nekik abban, hogy a szervezetük hozzászokjon a mélyebb lélegzetvételekhez. Súlyosabb esetben azonban csak a légzésgondozó készülék (CPAP) segíthet. Ez a gép segít nyitva tartani a légutakat éjszaka, és egy maszkon keresztül gyengéden pumpálja a levegőt az orrba vagy a szájba” - mondta el az orvos, majd hozzátette, hogy úgy tűnik, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt tirzepatid szintén csökkentheti az alvás közbeni légzéskimaradásokat, így van esély rá, hogy később gyógyszerrel is gyógyítható lesz a probléma.
Figyelmeztető jelek
Gyanítod, hogy téged is érinthet az alvási apnoe? Nézzük, egészen pontosan mely tünetek árulkodhatnak róla!
Napközbeni kimerültség
Az egyik leggyakoribb panasz az alvási apnoéban szenvedőknél, hogy egész nap álmossággal küzdenek. A probléma miatt a szervezet éjszaka képtelen kipihenni magát. Az oxigénfelvétel hiányát vészhelyzetnek tekinti az agy, emiatt csak felületes alvást enged vagy pedig teljes ébrenlétre készteti a testet.
Horkolás
Az alvás közbeni horkolás, különösen akkor, ha nagyon hangos, valamint a levegőért kapkodás alvási apnoéra utalnak. Persze nem minden horkolóra igaz, hogy ezzel a problémával küzd, és akár az ellenkezője is előfordulhat: valakinél például egyáltalán nem jelentkezik a horkolás, mégis elzáródnak a légutai alvás közben.
Rendetlen ágy
Az alvási apnoéban szenvedők gyakran számolnak be nyugtalan éjszakákról, hogy úgy ébrednek, lerúgták magukról a takarót vagy esetleg lezuhantak a földre. Mindennek az oka, hogy az agy - észlelve az oxigénhiányt - fel akarja ébreszteni a testet alvás közben.
Reggeli fejfájás
Ha reggelente gyakran ébredünk fejfájással, ami a nap folyamán szépen lassan elmúlik, gyanakodhatunk akár alvási apnoéra is. Éjszaka közepén csökken az oxigénfelvétel, a vér pedig telítődik szén-dioxiddal, az erek kitágulnak, ami pulzáló fejfájást okozhat.
Éjszakai izzadás, erős szívdobogás
Az éjszakai izzadás és az erős szívdobogás is lehet egyfajta stressztünet. Ezt szintén a fentebb említett tényező okozza: az agy vészhelyzetet érzékel és felébreszti a szervezetet.
Gyakori éjszakai vizelési inger
Mély alvás esetén szervezetünk egy olyan hormont termel, amely csökkenti az éjszaka termelt vizelet mennyiségét. Ha azonban felületesen alszunk, előfordulhat, hogy gyakrabban érzünk vizelési ingert.
Hangulatváltozások
Erős kapcsolat van a hangulatunk és az alvás minősége között. Minél kevesebbet alszunk éjszaka, annál ingerlékenyebbek vagyunk napközben. Hosszú távon pedig ez stresszt, szorongást, depressziót is okozhat.
Nehezebben megy a koncentráció
Az alvási apnoéban szenvedőknél az éberséget elősegítő hormonok nem termelődnek úgy, ahogy kipihent állapotban szoktak, ezáltal az érintettek nehezebb koncentrációról, rövid távú memóriazavarról és agyi ködről is gyakran számolnak be.
Forrás: express.co.uk
