Mind szenvedünk miatta, mégsem tudunk hátat fordítani neki - Pszichológus segít, hogyan kezeld magadban a technostressz jelenséget

A modern technológia rengeteg előnnyel jár, de néha több stresszt okoz, mint amennyit könnyít az életünkön. A jelenség neve technostressz, amely kortól és foglalkozástól függetlenül bárkit érinthet – a diákokat, akik többet ülnek a gép előtt, mint az iskolapadban, az irodai dolgozókat, akikhez nonstop érkeznek az e-mailek, vagy épp azokat, akik egy hosszú munkanap után is az Instagramot pörgetik, mert félnek, hogy lemaradnak valamiről. Fuller Bianka, TikTok pszichológus árulja el, hogyan tudjuk meghúzni a határainkat, hogy ne váljunk a technológia rabszolgájává.

Mi is az a technostressz?

A technostressz a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás nehézségeiből fakadó mentális és érzelmi megterhelés. Akkor alakul ki, amikor valaki úgy érzi, nem képes lépést tartani az új digitális eszközökkel és folyamatokkal. A tünetek közé tartozhat a szorongás, a mentális kimerültség és az eszközökkel szembeni frusztráció. A problémát súlyosbíthatja az információs túlterheltség, a folyamatos online jelenlét és a munkahelyi elvárások növekedése.

„A technostressz legnagyobb veszélye véleményem szerint az, hogy nagyon nehéz védekezni ellene, különösen, ha az ember nem elég tudatos. A mai modern világban technológiai eszközök nélkül szinte lehetetlen boldogulni, hiszen rengeteget segítenek az életünkben. Ugyanakkor, ha nem vagyunk elég körültekintőek, ugyanennyit árthatnak is. Az egyensúly megtalálása pedig elképesztően nehéz” – hangsúlyozza Fuller Bianka pszichológus.

Ismered a telefonod titkos funkcióit? Helyetted jegyzetel, megvéd a csalóktól, pénzt spórol és segít fogyni

Bárkit érinthet

A technostressz bárkit érinthet, aki napi szinten használ technológia eszközöket, de egyes csoportok különösen veszélyeztetettek. Az idősebb generáció számára az új digitális megoldások elsajátítása nehezebb lehet, míg a fiatalabb munkavállalók a folyamatos elérhetőség és az online munkavégzés miatt tapasztalhatják meg a stresszt.

Azok a szakemberek, akik nagy technológiai terhelésnek vannak kitéve, például az IT és pénzügyi szektorban dolgozók, szintén fokozottan érintettek. Egy kutatás szerint a technostressz csökkentheti a munkateljesítményt és az elégedettséget, valamint hozzájárulhat a kiégéshez és egyéb mentális egészségügyi problémákhoz.

Hogyan védekezhetsz ellene?

A technostressz csökkentésének egyik kulcsa a tudatos digitális határok kialakítása. Fontos, hogy meghatározzuk, mikor és mennyi időt töltünk a képernyő előtt, és rendszeresen beiktassunk offline tevékenységeket. A munkahelyi környezetben a technostressz csökkenthető szünetek beiktatásával és az új digitális eszközök megismeréséhez szükséges képzésekkel. Azok a szervezetek, amelyek támogatják az alkalmazottak digitális jólétét, csökkenthetik a stresszt, növelve ezzel a munkavállalói elégedettséget és teljesítményt. A magánéletben pedig tudatosan is törekedhetünk arra, hogy megtaláljuk az arany középutat.

„Fontos, hogy legyen egyfajta kiegyensúlyozottság” – mondja Bianka. „Sokan akkor döntenek a digitális detox mellett, amikor már túltelítődtek, és ilyenkor próbálják kompenzálni a túlhasználatot – például egy teljes hétvégére kikapcsolják a telefonjukat. Ez azonban szélsőséges hozzáállás. Jobb megoldás lehet, ha kijelölünk a mindennapokban olyan időszakokat vagy helyzeteket, amikor nem használjuk az eszközeinket. Így ez inkább egy határhúzás lesz, mintsem radikális detox, és segíthet csökkenteni a FOMO (fear of missing out – félelem a lemaradástól) érzését.”

A szakértő hozzáteszi: „Ilyenkor óhatatlanul bennünk lehet az érzés, hogy lemaradunk valamiről, nem tartjuk a lépést. Viszont ha átkeretezzük ezt a gondolatot, és felismerjük, hogy amikor nem használjuk az eszközeinket, az valójában jót tesz nekünk, könnyebben elfogadhatjuk, hogy a saját jólétünk legalább olyan fontos – ha nem fontosabb –, mint az, hogy mindig tartsuk a tempót. Ez a szemlélet segíthet enyhíteni a lemaradottság miatti szorongást.”

Ismerkedj meg a félelmeiddel

Fuller Bianka pszichológus szerint az első lépés mindig az, hogy tudatosítsuk a saját félelmeinket és bizonytalanságainkat. „Sokan egyszerűen csak sodródnak az árral, és hagyják, hogy az impulzusok irányítsák őket anélkül, hogy belegondolnának, mi áll a háttérben. Félünk attól, hogy lemaradunk? Hogy a barátaink nem fogadnak be? Hogy háttérbe szorulunk, vagy elszalasztunk egy lehetőséget? Mindenkinél más ez az érzés, és ha sikerül feltérképeznünk a saját belső félelmeinket, sokkal könnyebben tudunk szembeszállni velük.”

Kevesen ismerik, pedig a krónikus betegségeket is segít megelőzni: egy igazi csodaszer, amit érdemes beiktatni étrendedbe

A szakember kiemeli, hogy érdemes tudatosan olyan hobbikat keresni, amelyeket offline végzünk, főként, ha a munkánk miatt különösen sok időt kell a képernyő előtt töltenünk. „A munkavégzés sok esetben megköveteli, hogy szinte egész nap a számítógép előtt üljünk, ami valóban megterhelő lehet mind fizikailag, mind mentálisan" – teszi hozzá.

„Ugyanakkor kijelölhetünk olyan időszakokat, amikor kiszakadunk a technológia világából – akár teljesen mellőzve a digitális eszközöket, akár olyan tevékenységeket választva, amelyek ennek ellensúlyozására szolgálnak, például amilyen a természetjárás. Ezzel valamelyest kompenzálhatjuk a folyamatos digitális terhelést, amelyet a munkánk miatt nem tudunk elkerülni.”

A technostressz tehát a modern világ egyik elkerülhetetlen mellékhatása, de megfelelő stratégiákkal és tudatossággal csökkenthetjük a negatív hatásait. Ahogy a szakember is kiemelte: a digitális egyensúly megteremtésével megőrizhetjük a mentális egészségünket, miközben lépést tudunk tartani a technológia fejlődésével is.