Tudományos bizonyíték van rá, hogy a Reszkessetek, betörők! jót tesz a testi és a mentális egészségnek
Egy kisfiú évről évre otthon felejtenek, és a lehető legfantáziadúsabban babrál ki két betörővel, újra meg újra a halál szélére sodorva őket, és mi jót nevetünk rajta. Ismerjük a Reszkessetek, betörők! összes poénját, fordulatát, semmi meglepetés nincs benne, hiszen minden évben megnézzük. Csak az a kérdés, miért tesszük?
Ezeket láttad már?
Az ünnepek közeledtével az a természetes igény ébred bennünk, hogy karácsonyi filmeket nézzünk, pedig már kívülről fújjuk a Holiday-t meg a Grincset, mégis ugyanúgy ledaráljuk. Minden évben leadják őket a tévében, és a különböző csatornák egymásra rálicitálva igyekeznek bennünket elárasztani a tipikus karácsonyi műsorokkal. Mégis mi ez a zsigerből érkező kényszer, hogy minden évben megnézzük ugyanazokat a kiszámítható, jól ismert filmeket? A Psychology Today szakértője, Pamela Rutledge szerint abban rejlik a varázsuk, hogy ellensúlyozzák a stresszt, a családi gondokat, segítenek elmenekülni a valóság elől, és a sötét téli időszak miatti komorságot is oldják. Egy jó hangulatú film nézésével eltöltött este az öngondoskodás egyszerű, olcsó és kifizetődő formája lehet.
A legtöbb ember valószínűleg nem tudja így megfogalmazni, csak érzi: jót tesz a lelkének, végre kicsit „kikapcsolja”, és ennyi elég is ahhoz, hogy rituálévá nője ki magát a karácsonyi filmek nézése, főleg, miután rommá stresszelte magát az ünnepi készülődés közben. Olyan pozitív érzelmeket ébresztenek a nézőben, mint a remény, az öröm és a hála, és az ember elhiszi, hogy a személyes sorsa is jobbra fordulhat, és talán nem is olyan sötét és gonosz a világ, mint amilyennek tűnik, elvégre minden ilyen sztori boldog véget ér, és ki ne vágyna az életében a happy endre?
Nincs jobb a nosztalgiánál
Mint láthatod, nem intézhető el dióhéjban a kérdés, miért van ekkora kultusza a karácsonyi filmeknek, és miért nézzük meg ugyanazt az elcsépelt filmet, akár titokban, nehogy kiröhögjenek a többiek, amiért Kevin előkelő helyet foglal el a szívünkben. De ahogy Kati Morton, házasság- és családterapeuta is leszögezte: „Az emberi agy szereti a mintákat és a kiszámíthatóságot, különösen, ha stresszesek vagyunk(…) ha tudjuk, mire számíthatunk, az megnyugtató lehet, mert sokkal egyszerűbb módon mutatja be az életet a mindennapi lét minden kiszámíthatatlansága és bonyolultsága nélkül”. A szakértő szerint az olyan nagyon összetett kérdésekre is gyógyírt jelenthet ezek a történetek, mint például a párkeresés, a kapcsolati konfliktusok kezelése, vagy egy szeretett ember gyászolása.
Ezenfelül a karácsonyi filmeket úgy tervezték, hogy a nosztalgián keresztül aktiválják az érzelmi rezonanciát. Arra a vágyunkra támaszkodnak, hogy visszacsöppenjünk a "régi szép időkbe”, amikor még minden valahogy jobb volt. Egyszerűen elfogultak vagyunk a múlttal szemben, még az is, akinek nem volt fényes a gyermekkora, de segítettek neki elmenekülni a zord valóságból egy szőke kisfiú csínytevései, az örökké rózsaszín szemüvegen keresztül fogja nézni a Reszkessetek, betörők!-et. Az évek során pedig nem fog megfakulni a kedvenc gyerekkori filmünk varázsa, hanem egyre nagyobb glória övezi majd, és úgy tekint ma rá, mint valami lélekemelő Szent Grálra.
Pozitív üzenetet hordoz
A legtöbb karácsonyi film olyan üzenetet hordoz, amire különböző életszakaszainkban szükségünk lehet. Az 1946-os, Az élet csodaszép üzenete már a címben is szerepel: van miért élni, az élet lehet mindig szebb és jobb. Az 1947-es Csoda a 34. utcában és 1994-es Csoda New Yorkban elhiteti, hogy léteznek csodák, és velünk is megtörténhetnek. Kevinék szerint a család a legfontosabb, és az Igazából szerelemből már tudjuk: mindenki részesülhet a feltétlen szeretetből vagy szerelemből. És természetesen a Rossz anyák karácsonya óta az is teljesen rendben van, ha nem vagyunk tökéletes szülők.
A Popular Science, de még John Mundy médiakutató 2008-as esszéje szerint is ezek a filmek alternatív valóságot hoznak létre, amelyek vigaszt nyújtanak nekünk. Miközben egy kitalált világba viszik a nézőket, az emberek képesek leküzdeni saját félelmeiket, és felerősítheti az önbizalmukat, a pozitív hitrendszereiket. Az ilyen sztorik megnyugvást, megerősítést és néha még bátorságot is nyújthatnak, hogy tovább dolgozzanak a nehéz helyzeteiken. Reményt adnak, hiszen segítenek elhinni azt: végül minden rendben lesz. Egyszerre inspirálóak, felemelők, és mélyen megindítóak lehetnek, amik elmélkedésre, újszerű látásmódra vagy új tervek kidolgozására késztetnek bennünket.
Javítja a kapcsolatainkat
Nemcsak abból a nyilvánvaló okból kifolyólag, hogy összeül a család vagy összebújnak a szerelmesek, és együtt megnézik az éves Kevin-adagjukat. Felszínre hívja a biztonságra és szeretetre vágyó gyermeki énünket, a megértésre és törődésre vágyó nőt és férfit, így önkéntelenül is kapcsolódni akarunk önmagunkkal, és másokkal, hogy kielégülésre leljenek ezek a vágyak. Mindez pedig elősegíti a kötelékeink ápolását, mert nyitottabbak, kezdeményezőbbek leszünk egymással, és olyan hagyományokat teremtünk, mint a közös karácsonyi filmnézés. Továbbá T. Makana Chock, médiapszichológus és a Syracuse Egyetem kommunikációs professzora szerint az ünnepi filmek a törődésre vagy a mások fájdalmára és szenvedésére való érzékenységünket is fokozzák. Ezért is önthet el a vágy, hogy valamilyen úton-módon te magad szállítsd az ünnepi csodát, mások segítségére legyél, de legalábbis megeressz egy kedves mosolyt az utcán a magányosan ücsörgő Ebenezer Scrooge-ra hajazó férfira.
Fizikai szinten is jótékony hatásokkal bír
A karácsonyi filmek nézése nemcsak a hangulatunkat emeli és kényezteti a lelkünket. Pamela Rutledge rámutatott arra is: az ünnepi filmek enyhíthetik a depresszió tüneteit azáltal, hogy menekülést biztosítanak a napi stresszhatások elől. Kimondottan pozitív hatással vannak a karácsonyi produkciók a szívműködésre, mivel csökkentik a stresszhormonokat, például a kortizolt, amelyek károsíthatják a szív- és érrendszert és az immunrendszert. De már azzal is évek óta tisztában vagyunk, hogy számos pozitív hatással bír maga a nevetés, ami szintén csökkenti a stresszt, a depressziót és felszabadítja a boldogsághormonjainkat. Ugyanez a helyzet a rom-komokkal, amelyek aktiválják agy empátiaközpontját, és dopamint, valamint oxitocint szabadítanak fel, amiktől boldognak érzed magad. Ezért is olyan léleksimogató rituálé az, hogy megnézünk egy olyan filmet, amiről nyilvánvalóan tudjuk: szórakoztató és boldog befejezése van.
Tehát, ha kezded azt érezni, hogy tele van a hócipőd a világgal, az ünnepek okozta stresszel, fogj egy tálca bejglit meg egy vödör forralt bort, és nézd meg a kedvenc karácsonyi filmedet, ami tökéletes módja az öngondoskodásnak.
