„A takarítás mindig a megelégedettség és visszaszerzett kontroll érzésével jár” - pszichológus magyarázza el, miért olyan jó érzés takarítani egy nehezebb időszakban
Bár az otthon tisztán tartása sokak számára szimpla házimunkának tűnhet, a takarítás mögött mélyebb pszichológiai folyamatok rejtőznek, mint gondolnánk. Miért érezzük magunkat jobban, amikor rend és tisztaság van körülöttünk, és hogyan befolyásolja mindez a lelkiállapotunkat? Csehák Hajnalka pszichológussal jártuk körbe a témát.
Ezeket láttad már?
Élénken él az emlékezetemben, amikor vizsgaidőszakban egy kedves, egyetemi szaktársam többet mosogatott, mint egész évben összesen. Elmondása szerint ez a tevékenység egyrészt ürügyet adott neki arra, hogy „kihúzza a fejét” a tanulni valóból, nem mellesleg örömként élte meg, hogy a mentális „erőlködést” fizikai tevékenységre cserélhette. A mosogatással együtt járó „befejeztem valamit” érzése és a tiszta tányérok látványa pedig sikerélményként csapódott le benne.
Nem ő az egyetlen, aki a takarításban és rendrakásban keresi a vigaszt egy stresszes, kiszolgáltatott időszakban: Csehák Hajnalka pszichológus szerint ez egy természetes megküzdési stratégia, hiszen szó szerint igyekszünk rendet teremteni a káoszban. Kívül és belül egyaránt.
Hogy is van ez?
Noha egy év négy évszakból áll, a takarítást mégis szinte kizárólag a tavaszi és őszi időszakkal kapcsoljuk össze. A takarítást övező szezonalitásnak hagyományőrző és vallási oka van: míg a tavaszi nagytakarítás egyfajta felkészülés volt Jézus feltámadására, azaz húsvétra, addig ősszel főképp a zord időjárás kényszerítette a négy fal közé az embereket, akik október-novemberben már Krisztus születésére, azaz a karácsonyra készülődtek.
A rendrakás azonban nemcsak a ház karbantartását szolgálja: egyfajta spirituális megtisztulást is értünk alatta. „Nem véletlen, hogy a magyar nyelvre gyakran »beszélő nyelvként« hivatkozunk, hiszen rengeteg olyan szó létezik, amely megragadja az adott tevékenység lényegét. A rend szó maga is ilyen, hiszen azt jelenti, rendszert viszünk valamibe” – magyarázza a pszichológus, amikor arról kérdezem, miért fontos, hogy rendszeres legyen az életünkben a rendrakás.
Mint mondja: a rendszerezés lényege, hogy a tárgyakat, akárcsak az érzéseinket és gondolatainkat megfelelő helyre pakoljuk magunkban. Így találhatjuk meg az egyensúlyt. „A külső és a belső rend szorosan összefügg. Amikor pszichológusként beszélgetek valakivel, és az illető megemlíti, hogy rendkívül stresszes élethelyzetben van, mindig megkérdezem, milyen környezetben él. A környezet rendezettsége azt jelzi, hogy a gondolkodásunkban és a döntéseinkben is tudatos rendszer van. A rendszer pedig megnyugvást és biztonságérzetet nyújt. Elvégeztük a feladatot, átgondoltuk az átgondolni valót, rendet raktunk” – magyarázza a szakértő.
Hajnalka szavait számos, tudományos kutatás támasztja alá. Egy 2019-ben megjelent vizsgálat szerint nemcsak fizikai tekintetben fontos körülöttünk a rend, hanem a kijelzőnkön is: eszerint azok a pénzügyi tanácsadók, akiknek a digitális „asztalán” rend volt, jobban kiigazodtak a részvények zűrzavarában, mint rendetlen társaik, így okosabb pénzügyi döntéseket hoztak és tanácsoltak klienseiknek.
A fizikai rendrakás erejét sem érdemes lebecsülni: a takarítással kéz a kézben együtt járó mozgás csökkenti a stressz, a szorongás és a depresszió tüneteit. Martin Lang vizsgálata szerint például amikor az embereket nagy stressz éri, gyakran folytatnak olyan ismétlődő viselkedést, mint a takarítás. A repetitív mozdulatok (ahogy a tányért töröljük mosogatás közben) nyugtatólag hatnak az idegrendszerre, és visszaadják a kezünkbe a kontrollt egy kaotikus pillanatban vagy időszakban.
„Amikor egy stresszes meeting után elkezdünk pakolni az asztalon, az azt mutatja, hogy szó szerint elrendezzük magunkban azokat az élményeket, amik az előző percekben értek minket. Mivel a stressz-állapot lényege, hogy olyasmi történik velünk, ami kívül esik a kontroll-érzetünkön, a rendrakással igyekszünk visszaszerezni az érzéseink és gondolataink (no meg a környezetünk) feletti kontrollt. Ez egyébként ösztönös, velünk született tulajdonság. Így vagyunk kitalálva,” – magyarázza egy példával Csehák Hajnalka.
Ha rend van kívül, rend lesz belül is?
Bár a felsoroltakból kitűnik: a takarítás pozitív hatással bír a mentális egészségre, egy hosszú munkanapot követően olykor nehezen vesszük rá magunkat a gyakorlati megvalósításra. Csehák Hajnalka szerint ilyenkor jó, ha a „sok kicsi sokra megy” elve lebeg a szemünk előtt: mindig csak egy-egy fiók vagy szekrény takarításának álljunk neki egyszerre!
Ami a „melyik fiók” kérdést illeti, a szakértő azt javasolja, mindig a legegyszerűbb feladattól haladjunk a legnehezebb felé, vagy azért, mert a könnyebb feladat valószínűleg mennyiségében is kevés, vagy azért, mert érzelmileg nem kötődünk hozzá annyira.
A pszichológus egyúttal azt is aláhúzza, hogy mindannyiunk számára teljesen egyéni, mikor érezzük azt, hogy rend van: ami egyesek számára átláthatatlan káosznak tűnik, az lehet, hogy számunkra logikusan felépített rendszer. (Jó példa erre, hogy mindannyian más logika alapján rendszerezzük a könyvespolcot: míg valaki a könyv mérete, mások az ABC-sorrend, esetleg tematika alapján raknak rendet.) A lényeg, hogy mindig a saját, belső rendünknek megfelelően rendszerezzünk úgy, ahogy az a felhasználói módunknak legjobban elérhető. „Az ilyen formán végzett takarítás mindig a megelégedettség és visszaszerzett kontroll érzésével jár” – teszi hozzá a pszichológus.
Csehák Hajnalka szerint (ezesetben is) érdemes a belső hangra hallgatni. Tegyük fel magunknak a kérdést: minek állnánk neki ösztönösen először? Kezdjük azzal a takarítást az otthonunkban!
A bevezetőben említett mosogatás példájánál maradva érdemes lehet a mindfulness szerepét is megemlíteni a gyakorlati tanácsok között. Ha képesek vagyunk a tevékenységet a tudatos éberség állapotában végezni (odafigyelünk például a mosószer illatára, a fel-felszálló buborékokra vagy a lemosni kívánt szennyeződésre) átlagosan 27 százalékkal csökkenhet a stressz-szintünk. A mindennapi őrületet tekintve ez a szám már számottevő érdeklődésre adhat okot.
A takarítás tehát sokkal több, mint egy mindennapi rutin feladat: a lelki egyensúlyunk egyik fontos eszköze is egyben. Amikor rendet teszünk magunk körül, az lehetőséget nyújt arra is, hogy belső harmóniát teremtsünk, de a stresszoldás vagy a kontroll visszaszerzésének egy fontos módszere is lehet. Akármilyen okból duráljuk neki magunkat az őszi takarításnak, az mindenféleképpen hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben!
