„Ha mindenki csak egyetlen dolgot másképp csinálna, mint tegnap, a világ máris sokkal jobb hely lenne” - interjú Tombor Sarolta sminkmesterrel
Első ránézésre a szépségápolás világa gyerekjátéknak tűnhet, azonban nem érdemes alábecsülni, ugyanis ha a felszín alá tekintünk, láthatjuk, mennyi alázatot és szorgalmat követel, legyen szó a szépségszektor bármelyik ágazatáról. A kitartás elengedhetetlen, azonban ha a munkánk a szenvedélyünk, könnyű motiváltnak maradni. Tombor Sarolta sminkessel beszélgettünk.
A sminkszakma nagyon fontos része az életének. Ahogy ő mondja, elsősorban ember, másodsorban anya és csak harmadsorban szakember, de aki ismeri, tudja, hogy a szakmai hozzáállásának nagyon jót tesz ez a sorrend. Szeretné, ha a nők olyan szépnek látnák magukat, ahogyan ő látja őket.
Saci, a kozmetikusiskola elvégzése után a legkülönfélébb formákban tapasztalhattad meg a sikert. Mit tekintesz a legnagyobb szakmai elismerésnek?
Amikor gimnazista voltam, nagyon nagy volt a családból és az iskolából érkező nyomás arra vonatkozóan, hogy minél előbb válasszunk hivatást. A szüleim el voltak keseredve, hogy engem csak a szépítkezés és a barátnőkkel való fecsegés érdekel. Aztán a nagy életbölcsességgel rendelkező édesapám azt mondta: „akkor legyél kozmetikus!”
Azt gondolom, a szakmai sikerek a családból indulnak és a neveltetéssel kezdődnek. A munkához és a kliensekhez való hozzáállást, a minőségre való törekvést édesapámtól, a fáradhatatlan munkát és a szépérzéket pedig anyukámtól örököltem.
Vitatható ideálokon alapul, mégis odáig vagyunk érte: miért olyan meghatározó a francia nők stílusa?
Első munkahelyem a budapesti Lancôme-szalonban volt, rengeteg csodás dolgot tanultam itt a luxus szolgáltatásokról és a francia sikkről. Akkor, a kilencvenes években született meg Magyarországon a maihoz hasonló divatszakma. Testvéremmel, Tombor Zoltán fotóssal együtt kezdtük a szárnypróbálgatásainkat divatfotózásokon.
A szakmám minden részét volt és van szerencsém gyakorolni, például a divatbemutatók mellett televíziós showműsorokban, reklámfilmeken vagy nagy hollywoodi szuperprodukciók - 47 Ronin 2, Get Lost - sminkeseként.
A legfontosabb szakmai sikereim közé tartoznak a tanáraim - Lisa Eldridge, Fred Farrugia, Aaron de Mey, Gucci Westmann - elismerő szavai, a szakmai díjak (két alkalommal voltam Az év divatsminkese) és természetesen azok az elégedettséget sugárzó pillantások, amiket a vendégeimtől vagy modelljeimtől kapok.
Ezeken felül még tanítasz is. Milyen elveket vallasz a tanítás terén és szerinted hogyan alakul a szakma jövője?
Tizennégy éve tanítok a Krea Design Iskola sminkes szakán. A tanítás az életem nagyon fontos része, rengeteg tehetséges szakember fordult meg a képzéseinket. Szerintem két dolgot kell nézni, ha valaki sminkes képzést keres: az egyik, hogy a tanár milyen színvonalon űzi a szakmáját, milyen megjelenései, munkái vannak, milyen a stílusa, mennyire jó szakember. A másik, hogy mire viszik a tanítványai.
Azt, hogy hány órát, milyen papírt ad az iskola, azt teljesen felesleges nézni, soha az életben tőlem még senki nem kért papírt arról, hogy mit végezetem.
Hiszek a klasszikus mester-tanítvány viszonyban, nálam a diák kérdez és én válaszolok, nekem ez egy igazi elhivatott szolgálat.
A sminkszakma jelenleg is fellendülőben van, minden évben egyre több szakemberre van szükség. Nyilván ez az igény egyszer eléri a zenitjét és utána csökkenni fog, de azt nem tudom elképzelni, hogy lesz olyan világ, amiben az emberek nem festik majd magukat és nem lesz szükség sminkesekre, mert ez az emberiség létezése óta még soha nem fordult elő.
Mi a véleményed az aktuális szépségirányzatokról, például az #uglymakeup mozgalomról, az újra gondolt maszkulinitásról vagy a fenntartható törekvésekről?
A divat és a beauty egy olyan kortárs művészeti forma, ami nagyon gyorsan és mindenki számára érthetően reagál a társadalmi változásokra. Az uglymakeup-mozgalom a szememben egy segélykiáltás vagy radikális elhatárolódás a szépség fasizmusától. Minden ilyen úttörő próbálkozást nagyon fontosnak tartok. A saját utam nem ez, én továbbra is a természetes szépségben hiszek és a harmóniát hirdetem.
Az újragondolt maszkulinitás vagy bármilyen más genderfluid gondolat szintén nagyon foglalkoztatja most a társadalmat, és ez azért fontos, mert az elfogadásnak a megértés és az együttérzés az alapja.
Sokkal több dolog közös bennünk, mint ami különböző. Szóval, ha valakit zavar az, hogy egy fiú lányosan öltözik vagy egy lány fiúsan, akkor nem az a kérdés, hogy ezt miért teszi, hanem az, hogy miért is zavar ez bárkit? Mindannyian érző lények vagyunk és szeretetre vágyunk. A fenntarthatóság egy nagyon fontos szempont. Hozzuk meg a saját humánus és fenntartható döntéseinket és válasszuk azokat a termékeket, amelyek környezetkímélő és etikus forrásból származnak!
Ha mindenki csak egyetlen dolgot másképp csinálna, mint tegnap, a világ máris sokkal jobb hely lenne.
Beavatnál egy-két sminkes trükkbe? Mik a kedvenc eljárásaid és termékeid?
Az elmúlt évek „15 lépéses szépségrituálé” trendjei után, egyre inkább az egyszerűbb, józanabb, kompaktabb megoldások felé fordulunk. Sminkben szeretem a minimál neszeszert, néhány hasznos kulcstermékkel. Mivel mindenhol igyekszem lényegre törő és világos lenni, sminkben is jól megválasztom, hogy mit használok.
Például, ha egy feltűnő színű rúzst szeretnék feltenni, akkor a rúzsozással kezdek, aztán megfigyelem, hogy milyenné alakul az arc tőle és minden mást ennek rendelek alá.
Nem hiszek a nagy aranyszabályokban, szerintem az egész élet egy szüntelen próbálkozás.
Kedvenc termékeim, csakúgy, mint az eljárásaim, folyamatosan változnak. Jelenleg a krémes pirosítókért, a szuperhidratált textúrákért és az ujjbeggyel sminkelésért vagyok oda. Az etikus szemlélettel készített, kompakt sminkkészlet életre hívása szinte magától értetődően történt; egy kedves barátnőmmel kifejlesztettünk egy skincare makeup kapszulakollekciót. Gyönyörű színek, környezetkímélő megoldások, amelyek a bőrnek sem ártanak – szerintem ez a jövő.