„22 éves vagyok, és fiatalabbnak nézek ki, mint valaha” - A botox és a szájfeltöltés tényleg kapudrog a teljes függőség előtt?

Baby botox

„Azt mondták nekem, lassítanom kellene a botoxszal meg a fillerrel, mert öregíteni fog. 22 éves vagyok, és fiatalabbnak nézek ki, mint valaha.” - mondja egy 2021-es videójában Anna Paul influenszer, akinek a napi vlogjait több mint hétmillióan követik TikTokon. Anna ezután 18 éves korában készült képeket mutat, és elmagyarázza, hogy a botox kezelései, illetve az áll- és ajakfeltöltései révén mennyivel fiatalabbnak néz ki.

Bár a botox kezeléseket leggyakrabban 40 év feletti nők (és férfiak) veszik igénybe, Anna nincs egyedül, amikor arról beszél, hogy már fiatalon, preventíven érdemes elkezdeni az öregedést gátló beavatkozásokat. A szokásosnál kisebb mennyiségben, megelőzési céllal befecskendezett botulinum toxinra „baby botoxként” hivatkoznak a közösségi médiában.

Az érvelés meglehetősen egyszerű: a szer lebénítja a célzott területen az izmokat, kvázi megfagyasztva az arcot, így esélye sincs a kialakulásra azoknak a mély ráncoknak, amit idősebb korban több anyaggal kellene orvosolni.

Szóval működik?

A válasz igen is, meg nem is. A botox hosszútávú használatáról kevés tanulmány született, az eredmények nagyrészt anekdotikusak. A szakmabeliek konszenzusa körülbelül az, hogy bár a korábban elkezdett botox kezelés elhalaszthatja az öregedés jeleit, idővel a természet győzedelmeskedik az arcbőr fölött.

Mivel manapság nem a természetellenesen kimerevített arc a cél, hanem a visszafogott kisimítása a ráncoknak, a kezelések nem szüntetik meg teljesen a mimikát. Ha pedig a páciens szünetet tart az injekciózásban, akkor az izmokat bénító toxin hatása egy idő után elmúlik - és ha az arc izmai visszanyerik a teljes mobilitásukat, akkor egy idő után ráncok fognak kialakulni.

„Valóban lehet preventív hatása az időben elkezdett kezeléseknek, de óvatosan kell bánni ezzel is bánni. A közösségi média nyomása is szerepet játszik [a baby botox iránti igényben], de van ennek nyilván egy üzleti oldala is. Nagyon nem etikus hozzáállás, ha valaki minél több embert próbál bevonzani és kezelésre rábírni, akinek esetleg nincs is rá szüksége, de sajnos van ilyen."

„Én azoknak, akiknek a bőrén csak a mozgás nyoma látszik, de nem törik be a bőr, meg szoktam mondani, hogy nem vállalom, és nem is ajánlom a kezelést. Azt gondolom, az orvosok között nagyobb az aránya azoknak, akik megmondják, hogy még semmi szükség erre” - árulta el Regina (33), aki esztétikai orvosként foglalkozik szépészeti beavatkozásokkal.

A botox és a szájfeltöltés mint kapudrog?

Bár a botulinum toxin nem okoz függőséget, az elért eredmény igen: Dr Dana Berkowitz, a Botox Nation: Changing the Face of America című könyv szerzője szerint az emberek annyira normalizálják magukban a kortalan kinézetüket, hogy a természetes öregedés jeleit mutató arcukat már csúnyának látják. A kívánt hatás fenntartása ezért hatalmas elkötelezettség lehet - lelkileg és pénzügyileg is.

Regina viszonylag új praxisában is ránckezelést és ajakfeltöltést keresnek a legtöbben. Ezek azok a “kapubeavatkozások”, amiket az elsők között mernek kipróbálni a páciensek. Mind a kettő nagy számban végzett, alacsony rizikójú kezelés, aminek idővel elmúlik a hatása, viszont látványos eredményt lehet velük elérni.

Hogy mennyire bátorodik fel valaki az első beavatkozás után, az Regina szerint személyiségfüggő: aki egyébként is addiktívabb típus, az a szépészeti kezelések terén is bele tud csúszni egy spirálba. „Mind az ügyfél, mind a szolgáltatói oldalon vannak, akik nehezebben állnak ellent a nyomásnak. De olyan is van, aki egyszer elmegy, nem tetszik neki az eredmény, és soha többet nem próbálkozik. Mint mindenben, ebben is meg lehet találni az arany középutat” - mondja Regina.

Tényleg függőséget okozhat?

Legyen bármilyen pozitív az első élmény, és könnyen hozzáférhető a sok kezelés, a legfőbb visszatartó erő továbbra is a költség. Két interjúalannyal is beszéltem, akiknek volt már minimálisan invazív szépészeti beavatkozása, és mindketten szívesen csináltatnának mást is - ha nem kéne olyan mélyen a pénztárcába nyúlni érte.

„Körülbelül tíz éves korom óta szeretném megcsináltatni az orromat. A nagypapámtól örököltem az orrom, aki egy két méter magas, több mint száz kilós férfi volt. Az ő arcán lehet, hogy jól nézett ki, én viszont egy pici nő vagyok. De nincs kétmillió forintom, amit az orromra tudnék költeni, úgyhogy alternatívát kerestem.

Mivel nagyon pici a szám, ezért azt gondoltam, az ajakfeltöltéssel ki tudnám kicsit egyenlíteni az arcom. Két éve töltettem fel, azóta egyszer voltam minimálisan pótolni az anyagot, két évig nem kell most mennem” - mesélte Patrícia (33), majd hozzátette: ha a pénz nem lenne akadály, belevágna az orrplasztikába is.

Zsuzsinak (40) glabella, azaz mérgesránc kezelése volt. Elmondása szerint több dolgot is szívesen kipróbálna, csak a költségek állítják meg benne. „Én azért ezeknek eléggé utánanézek, utánaolvasok. Van olyan kezelés, ami tényleg nagyon jót tesz az arcbőrnek és szuper lenne évente megcsináltatni, de mondjuk egymillió forint. Egymilliót pedig nem fogok arra áldozni, hogy egy kicsit fiatalabbnak nézzek ki.”

Többen csináltatják, mint gondolnánk

Mindkét interjúalanyunk kiemelte: sokkal több nő él szépészeti beavatkozásokkal, mint gondolnánk, különösen a fővárosban. „Abban a buborékban, amiben én élek, ez tök normális. Nagyon sokan elmondják, hogy ezt vagy azt csináltattak, milyen gyakran járnak baby botoxra, hogy van feltöltve a szájuk. Ne ilyen Instagram-modell arcú, vagy Nicole Kidman-féle rezzenéstelenre botoxolt nőket képzelj el, ezek mind normális, dolgozó nők” - meséli Zsuzsi, akinek egyébként a barátnője ajánlotta az orvost, akihez végül fordult.

„Őszintén, szerintem minden második ember csinálja.” - mondja Patrícia. „Sokkal többen, mint ahány emberre gondolsz. Amikor orvost kerestem, több plasztikával foglalkozó csoportba is beléptem, és azért látom, az ismerőseim melyik csoportok tagjai, mire kommentelnek, ki melyik orvost lájkolja.

Nem csak ez a Kylie Jenner-féle arc van, hanem nagyon sok ember, akiről azt gondoljuk, hogy természetesen gyönyörű, valójában nem természetes. Amióta meg van csinálva a szám, és tudom, mit kell nézni, én is sokkal jobban kiszúrom, kinek van még megcsinálva.”

Egyre kevésbé tabu

Egyik interjúalany sem érez megbánást, elégedettek az eredménnyel és szégyenérzet nélkül meséltek a szépészeti beavatkozásaikról. Egyre kevésbé tabu, ha valaki használ egy kis fillert vagy baby botoxot, de arra azért utaltak, hogy a saját buborékukon kívül nem annyira elfogadottak ezek a kezelések.

„Nagyon ítélkezőek tudnak lenni az emberek. Én azt gondolom, hogy ha valaki mondjuk húsz éve gondolkozik egy ilyenen, akkor az csak el tudja dönteni már felnőtt emberként, mire van szüksége” - mondja Patrícia.

Zsuzsi ebben főváros-vidék különbséget is észrevesz. „A szüleim Nyugat-Magyarországon élnek, és nem tudnak arról, hogy én botoxoltattam, nem is kerül szóba. De szerintem az én anyukám teljesen kiakadna, mert azt hinné, hogy akkor én most mérget rakok a szervezetembe, és soha nem tudhatom, milyen rossz dolgot okozok magamnak hosszútávon.”

Mint mindenben, a szépészeti beavatkozásokban is a mértékletesség tűnik a kulcsszónak: egyre fejlettebb a technológia, jobbak az anyagok, és könnyebben hozzáférhetőek a kezelések, így aki szeretne, az alacsony rizikóval tud fiatalodni. Érdemes azonban azt is megfontolni, hosszú távon olcsóbb és tartósabb, ha megelőzzük a problémákat. „Egy időben elkezdett és következetesen vitt arcápolási rutin nagyobb előny, mint ezek a beavatkozások” - emlékeztet Regina.

Szerzőnk Sólyom Eszter marketinges, tartalomkészítő, szabadúszó újságíró és podcaster. A munkaidejében vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik, azon kívül pedig minden mással: saját podcastján, a Nem azért, de… új adásain dolgozik, horgol, digitális illusztrációkat készít, süt-főz, fanfictiont olvas, vagy a Buffy, a vámpírok réme és az X-akták adásait nézi újra. Kedvenc témái a TikTok trendek társadalmi kontextusa, a fandom kultúra, és a feminizmus.