„A legtöbben divatból választják a legpopulárisabb illatokat” - beszélgetés Cserkuti Viola parfümkurátorral
Mit csinál egy parfümkurátor, és hogy válhat azzá valaki? Hazánkban három illatmúzeum található, amiből kettő Cserkuti Viola parfümkurátor keze munkája, a különleges szakmáról és az illatok jelentőségéről beszélgettünk.
A szaglás már a születésünk pillanatától meghatározza az életünket, hiszen az újszülöttek is megnyugszanak, ha megérzik az édesanyjuk illatát. Egy-egy illat olykor meghatároz egy korszakot, és még abban is döntő szerepet játszik, hogy kit találunk vonzónak, kibe szeretünk bele.
Mit csinál egy illatkurátor?
A szaglás az egyik legősibb érzékszervünk. Már magzati korban kifejlődik, és a születés után az egyik legkorábban működő érzékszerv. Ez az oka annak is, hogy gyakran egy-egy illat erős emlékeket és érzéseket hoz felszínre. Abban nem vagyok biztos, hogy létezik ilyen hivatalos titulus, de az elnevezés organikusan jött létre, mivel nem létezett korábban olyan szakma vagy tanulható szakirány, amely pontosan lefedné azt a területet, ahol dolgozni kezdtem.
Kezdetben parfüm- és kozmetikatörténetről írtam külföldi lapokba, majd megkeresett a Helia-D tulajdonosa, hogy szeretne egy parfüm- és kozmetikatörténeti múzeumot létrehozni Tolcsván, a Herba kastélyban. Ezt követően a Pannonhalmi Főapátságtól is megkerestek, mivel egy nagyobb uniós pályázatot nyertek el, amelynek része volt egy parfümmúzeum megépítése is. Elfogadtam a feladatot, és négy évbe telt, mire Zólyomi Zsolttal karöltve létrehoztuk a múzeumot, a pandémia okozta késések miatt.
A munka 2017-ben kezdődött, és 2021 májusában volt a megnyitó. Az installációkat, azok tartalmát és a szöveges ismertetőket is mi terveztük és állítottuk össze. Ez volt az úgynevezett parfümkuráció: ilyenkor nemcsak a témát prezentáljuk kurátori munka alapján, hanem maguk az illatok is szerepet kapnak. Röviden ezt csinálja a parfümkurátor vagy illatszakértő.
Szemránckrém hat évesen? – Ez az egyik legkárosabb trend, ami a közösségi médiában valaha elterjedt
Látogatóként mire lehet számítani egy parfümmúzeumban?
Nagyon sokféle illatmúzeum létezik a világon. Magyarországon három van, ezek közül a már említett két projektben részt vettem, a harmadik pedig egy családi vállalkozás Tihanyban. Egyik múzeum sem kifejezetten csak a parfümökről szól, a pannonhalmi illatmúzeum inkább az illatot, mint a fiziológiás jelenséget mutatja be. Az apátságban nagyon fontos szerepe van a gyógynövényeknek – közel ezer éve terem levendula az apátsági kertben, amit gyógyászati és kozmetikai célokra használnak. Van egy krémük, ami hatszáz éves recept alapján készül.
A kiállításon főként az öt fő gyógynövény kerül fókuszba: a levendula, menta, citromfű, zsálya és rozmaring, továbbá nálunk nem honos összetevők is megtalálhatóak, mint az ámbra és a mirha. Terveztünk vörösréz szaglótölcséreket, amiknek segítségével meg lehet ismerkedni az illatokkal. Ez tudományosabb, főleg a gyógynövényekre koncentráló illatmúzeum, ami gyógyászati aspektusában mutatja be az illatvilágot.
Mik az első illatokhoz köthető élményeid?
Vannak olyan, hároméves koromban készült képeim, amiken a parfümgyűjteményemet és a fürdőgolyóimat mutogatom a kamerába. Kislányként is nagyon fókuszáltam az illatokra és mindenre, ami kence. Az egyik első szavam az volt, hogy szappan, meg voltam vadulva az illatokért, mindent megszagoltam és apukámat az őrületbe kergettem vele, hogy mindent az orra alá dugtam.
Az volt a kedvenc programom, hogy a hétvégi bevásárlás után anyukámmal bementünk az Azúr drogériába és ott kaptam egy szappant vagy egy-két darab fürdőgyöngyöt, amiből a végén már többüvegnyi volt, és soha nem használtam el őket, csak szagolgattam.
Időközben éltél Angliában is.
Gyerekkorom óta Angliában akartam élni, ezért érettségi után kiköltöztem, és másodállásban divatfotózásokon dolgoztam art directorként. Azóta is csinálom ezt, főleg a film és divatszakmában.
Az illatokkal való foglalkozás akkor kezdődött el, amikor huszonnégy éves koromban meghívtak egy londoni galériába, hogy tartsak előadást a közép- és kelet-európai parfümtörténelemről a Parfum Lovers London közösségének.
Kimentem egy harminckilós bőrönddel, ami tele volt vintázs parfümökkel, és hetven ember előtt közel két órán keresztül beszéltem a magyar parfümtörténelemről, aminek a végén mindenki megszagolhatta a parfümöket – de hogy még autentikusabb legyen a dolog, az illatokkal együtt körbeadtam kolbászt és pálinkát is. Ennek olyan hatalmas sikere volt, hogy tulajdonképpen ez indította be az egész, parfümökhöz kapcsolódó karrierem.
Fogalmam sem volt, hogy kik ülnek a hallgatók között, de utólag kiderült, hogy Európa legbefolyásosabb parfümszakértői és újságírói is jelen voltak. Az előadás óriási sikere után több angol magazinba is felkértek, hogy írjak cikkeket a témában. Évek óta vannak parfümújságírók a divatmagazinoknál, sőt már az is bevett szokás, hogy a vörös szőnyeges eseményeken arról külön tudósítanak, hogy a felvonuló sztárok milyen parfümöt viselnek.
Az embereket ugyanúgy érdekli, hogy mit viselnek a sztárok a bőrükön, mint az, hogy ki tervezte a ruhájukat.
Mik a magyar parfümtörténelem meghatározó állomásai?
Az első és egyben legfontosabb állomás a Magyar Királyné Vize, ami az egyik első alkohol bázisú parfüm lehetett Európában. Valószínűleg egy szerzetes vagy alkemista készítette, és úgy tudjuk, rozmaring alapú, brandys, gyógynövényes tinktúra volt az eredeti recept. Több legenda és forrás szerint Erzsébet királynénak készült mint fejfájás elleni, aromás csodaszer a XIV. században. 1945-ig nagyon sok patikus és parfümőr is készített különböző illatokat Magyarországon. Ebben a témában van egy nagyszerű könyv A múlt illatai címmel, azt nagyon ajánlom.
Vannak kedvenc illataid?
Nagyon szeretem a frissen szeletelt egzotikus gyümölcsök illatát és a kandírozott ibolya szirmokét is. Imádom a cicám fejbúbjának is a púderes illatát. Mivel nagyon édesszájú vagyok, szeretem a frissen sült sütemények vaníliás illatát is, de amíg forgalomban voltak a régi orosz vonatkocsik, rajongtam a rájuk tipikusan jellemző műbőr és meleg vas szagáért.
Szakemberként mit tapasztalsz, mennyire mernek kilépni az emberek a komfortzónájukból, ha illatokról van szó?
Elkerülhetetlenek a trendek, de nagyon jó lenne, ha nem csak a maximum háromféle éppen trendi parfümöt vennék az emberek. A legtöbben azért választják a legpopulárisabb illatokat, mert éppen ez a divat. Ahogy a ruhák területén is, mindig megvan az adott hullám, amit az egész világon tömegek követnek. A kék farmer, fehér póló és Dolce & Gabbana Light Blue tényleg nagyon szuper párosítás, de nem hiszem, hogy sok embernek ez a tényleges identitása.
Magyarországra ez sajnos jellemző, hogy nem mernek az emberek önmaguk lenni, és ha valaki nem felel meg egy adott normarendszernek, akkor kilóg a sorból. Én egész életemben kilógtam a sorból, és szerintem ezzel nincsen semmi baj. Még a divat- és beautyiparon belül is érzem, hogy
nem tudok teljesen beilleszkedni, mert picit más az ízlésem.
A leginkább elszomorító az, hogy a divat és a szépségipar az, ahol 2024-ben ennek már szóba sem kellene jönnie, hogy ki hogy néz ki vagy miért visel vintage ruhát, márkás ruhát, niche parfümöt vagy drogériás parfümöt és még sorolhatnám. Közel tíz évig vintage boltot vezettem édesanyámmal, aminek kapcsán rengeteg gyönyörű ruhát mentettünk meg, és a ruhatáram zöme régi darabokból áll.
Minek köszönhetően mersz önmagad lenni?
Ez a szüleim támogatásának és elfogadásának köszönhető. Nagyon intelligens művész emberek, akik mindenben támogattak már pici koromtól kezdve. Soha nem szóltak rám, ha fel akartam venni valamit, amiben jól éreztem magam és arra neveltek, hogy beszéljek az érzéseimről, véleményemről. Felszabadító, de megvannak a hátrányai.
Mi alapján kell illatot választani?
Az egyéniségből és ízlésből kell kiindulni, fontos, az is, hogy milyen ételeket és italokat preferálunk. Aki nem szereti a kaprot, az valószínűleg nem szereti az ánizsos illatokat sem. Inspirálódhatunk kedvenc fi lmjeinkből, könyveinkből vagy a természetből