Járványszerűen terjed az orrplasztika, de még mindig nem jó indokkal fekszünk a szike alá
„Az orrplasztika egy bizalmi dolog” – állítja Dr. Gacs János, a Dr. Rose Magánkórház orrplasztikai sebész specialistája, aki szerint lehet akármilyen profi egy sebész, ha képtelen kapcsolódni a pácienséhez, nem lesz kielégítő a végeredmény. A szakértővel a jelenlegi trendekről, a hozzá érkezők irreális elvárásairól és az orrplasztika kihívásairól beszélgettünk.
2022-ben nagyjából 5,8 milliárd dollárra volt tehető a globális orrplasztikai piac, a becslések szerint ez 2023 és 2030 között 9,6 milliárd dollárra ugrik. A számokból világosan kitűnik: elképesztő mértékű kereslet övezi az orrplasztikát: a specialistákat pedig nem kizárólag nők, hanem egyre több férfi is látogatja. A beavatkozások mögött gyakran párkapcsolatból származó elégedetlenség áll: Dr. Gacs János szerint sokan a másik fél megtartásának vágya miatt keresik fel, de az is gyakori, amikor egy válás után megújulás céljából látogat el valaki a rendelőbe. Ilyenkor korántsem a szike, hanem a megfelelő kommunikáció lehet a gyümölcsöző együttműködés kulcsa.
A jó minta ragadós?
Jó szakembert találni azonban olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. A Google-ön több, mint tízoldalnyi lehetőség (oldalanként nagyjából húsz találattal) jelenik meg az „orrplasztika Budapest” keresőszóra, így könnyen belátható: rendkívül nehéz dolgunk van, ha a magunk számára legjobb szakembert szeretnénk megtalálni.
Az orrspecialista szerint ugyan jellemző, hogy a nők hitelesebbnek ítélik meg az online (például Facebook-csoportokban) olvasott véleményeket, a minimum az, hogy tüzetesen utána nézünk a kiválasztott orvosnak. A szakértő viszont aláhúzza: az esztétikus, elégedett páciensnél a mai napig nem létezik jobb ajánlólevél.
A végeredmény mellett persze az sem mindegy, hol és milyen körülmények között történik az operáció: Dr. Gacs János szerint az a cég, amely képes komplex szolgáltatást nyújtani a kényelmi faktor miatt óriási előnyt élvez a kevésbé felszerelt magánklinikákkal szemben. (TB-támogatással végzett plasztikai műtét csak azok számára adott, akik valamilyen veleszületett rendellenességgel jöttek a világra, esetleg baleset, betegség vagy műtét következtében szerzett panaszt szeretnének korrigálni, így esztétikai céllal végzett orrplasztikára magánklinikákon van lehetőség.) Nem árt tudni, hogy a szépségnek ára van: a budapesti magánklinikák árait figyelembe véve a beavatkozás átlagosan 750.000 és 1.600.000 forint között mozog.
Az orvosválasztásnál érdemes nagy hangsúlyt fektetni a specialista tapasztalatára, és az elvégzett műtétek számára. (Erre egyébként bátran rákérdezhetünk a konzultáció alkalmával.) Ugyanakkor Dr. Gacs János ezzel kapcsolatban aláhúzza: orvosként kifejezetten nehéz az orrplasztika tanulási folyamata, hiszen azt alapvetően két lyukon keresztül, kvázi „vakon” végzik. „Nagyon nem mindegy, kezdő orvosként hol- és ki mellett szocializálódunk. Ha olyan helyen kezdjük a pályát, ahol rutinszerűen végzik a beavatkozást, ott nehezebb előre jutni,” – véli a szakember.
Törökország a plasztika új fellegvára, csak a kockázatokról feledkeznek meg sokan
A kulcsszó: kommunikáció
Az orvosválasztás kapcsán a specialista mindenkit óva int attól, hogy a plasztikai sebészt a közösségimédia-jelenléte alapján ítélje meg: hiába a szép fotók, ha nehézkesen indul a kommunikáció, esetleg nem találjuk vele a közös hangot!
„Minden esztétikai beavatkozás alfája és omegája, hogy a páciens soha ne veszítse el a bizalmát. Annak, aki belép az ajtón, éreznie kell, hogy a kiválasztott orvos nem ígér olyat, amit nem tud betartani, hogy mindig az igazat mondja,” – vallja a szakember, aki ezzel együtt a legnagyobb red flagre is felhívja a figyelmet: ha az orvos nem beszél a konzultáció során a lehetséges szövődményekről és arról, hogy az orrplasztika gyakran nem egy, hanem többkörös mutatvány, kezdjünk el gyanakodni, hogy rossz helyen járunk.
„Az orrplasztika legnagyobb nehézsége, hogy valamiből elvenni sokszor könnyebb, mint valamit fel- vagy újjáépíteni” – magyarázza. „Magyarán inkább kétszer kevesebbet, mint egyszer túl sokat alakítunk az orron. Esszenciális, hogy a műtét után ugyanaz az ember nézzen bele a tükörbe, mint akivel a konzultáció során találkoztunk!”
Az orvos-beteg kommunikáció nemcsak a műtét előtt, hanem azt követően is ugyanolyan prioritást élvez, a végeredmény ugyanis leginkább a hegesedésen múlik. „Mivel senki nem képes megjósolni, milyen hegesedéssel számolhatunk a műtét után, a pácienssel már az elején meg kell értetni: ez egy kényes, időigényes munka, a tökéletes végeredmény érdekében pedig lehet, hogy még egy műtétre van szükség. Ilyenkor fontos igazán az őszinte orvos-beteg kommunikáció, hogy megértessük a pácienssel: nem hiba csúszott a számításokba, csak másképp hegesedik, mint ahogy arra számítottunk.”
Nehézségek és örömök
Dr. Gacs János szerint nehéz lenne bármilyen másik plasztikai beavatkozással összehasonlítani az orrplasztikát: e területen a legnehezebb ábrázolni azt a végeredményt, amelyet szeretnénk elérni. „Nem egy extra igény, hogy legalább oldalnézetből próbáljuk meg megrajzolni, milyen eredmény várható. Ez a páciensnek és nekem is segítség abban, hogy könnyebben definiáljuk az igényeket. Ha ez valamilyen szinten vizualizálva van, eggyel beljebb vagyunk.”
A szakértő elmondása alapján a jó orvos minden páciensétől tanul valamit.
Ha sikerült elérnie, hogy megoperálják, és olyat alkot, amivel a kliens elégedett, az egy olyan siker, amelyben mindenki lubickol. „Ha ez valamiért nem sikerül, az alapvetően az én hibám: nem tudtam megtalálni azt a csatornát, ahol elérem” – tereli vissza a szót a kommunikáció fontosságára.
„Úgy vélem, a plasztikai sebészeti tevékenység első és legfontosabb része a pszichológia” – magyarázza. „Be kell látni, hogy a plasztikai sebészeti beavatkozások nem alkalmasak a személyiségzavarok, a szívfájdalom korrigálására, ahogy arra sem, hogy a páciens megtalálja a lelki békéjét, rendezzen egy párkapcsolati konfliktust, ne adj’ Isten azért fekszik szike alá, hogy megfeleljen egy másik személy elvárásainak.”
Az orrplasztikai sebész ezzel együtt hozzáteszi: a 21. században alapvető igényünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. „Mindig azt mondom: ha egy nő elégedett magával, akkor többet mosolyog. A pozitív kisugárzásából adódó életérzést pedig mindannyian szeretjük és megéljük.”