Az elhalt hámsejtek fokozatosan lehámlanak különösebb arcradírozás nélkül is, ami elavult hámlasztási módszer - beszélgetés dr. Kardos Nikolett bőrápolási tanácsadóval
Manapság egyre többen hallanak különféle pletykákat és véleményeket az arcradírokról. Míg egyesek esküsznek ezekre a termékekre, mások szerint károsak a bőrre. De mi az igazság? Tényleg egészséges az arcradírozás, vagy inkább kerülni kellene ezeket a készítményeket?
Az arcradírok az utóbbi években hatalmas népszerűségnek örvendenek, de egyre többen kételkednek abban, hogy valóban jótékony hatással bírnak-e. Dr. Kardos Nikolett bőrápolási tanácsadó most elárulja, mi az igazság ezekkel a termékekkel kapcsolatban, és valóban szükséges-e az arcradírozás a szép, egészséges bőr elérése érdekében.
Dr. Kardos rögtön az elején leszögezi, hogy a bőr képes az önmegújulásra: „Az elhalt hámsejtek fokozatosan lehámlanak különösebb arcradírozás nélkül is” – mondja a bőrgyógyász, aki szerint a bőrradírozás nem feltétlenül elengedhetetlen része a bőrápolási rutinnak. Sokan mégis rendszeresen használják az arcradírokat, amelyek apró szemcséket tartalmazó krémek, gélek vagy maszkok formájában érhetők el.
Ezek a termékek azt ígérik, hogy eltávolítják a bőrfelszínről az elhalt hámsejteket, ami élénkebb, feszesebb és szebb bőrt eredményez. Azonban manapság egyre többen beszélnek arról, hogy ezek a készítmények valójában károsak lehetnek a bőrre, mivel túl durvák, és roncsolják a bőr felső rétegét.
Bőrrákkal fenyeget, mégis úgy tűnik, a szoláriumot nem lehet örökre száműzni
Az arcradírokról megoszlanak a vélemények: vannak, akik imádják őket, míg mások teljesen elutasítják a használatukat. A szépségiparban is két tábor alakult ki: egyesek szerint ezek a termékek kiválóak a bőr megújulásának támogatására, míg mások úgy vélik, hogy a radírok valójában „bőrtépő roncsok”.
A drogériák polcain tízesével, húszasával találhatók az arcradírok, a luxusparfümériákban pedig sokan akár több tízezer forintot is hajlandók kifizetni egy prémium kategóriás radírozós termékért. De vajon valóban szükség van ezekre a készítményekre, vagy inkább ártanak a bőrnek?
A bőr megújulása természetes folyamat – arcradírozás nélkül is
A bőrápolási tanácsadó szerint az arcradírozás nem feltétlenül szükséges a bőr megújulásához. „A bőr felső rétege, az epidermisz, folyamatosan megújul, és az elhalt hámsejtek radírozás nélkül is lehullanak” – magyarázza a szakember. Az epidermisz legalsó rétege a bazális réteg, amelyben a sejtek folyamatosan osztódnak, és felfelé haladva laposodni kezdenek, majd végül elhalnak.
A legfelső réteget, a stratum corneumot, már csak elhalt keratinociták alkotják, amelyek természetes módon lehámlanak. Ez a folyamat fiatalkorban nagyjából 28 napig tart, később azonban egyre lassabbá válik. Az életkor előrehaladtával a bőr természetes megújulási folyamata lelassul, és az elhalt hámsejtek felhalmozódhatnak.
Ennek következményeként a bőr vastagabbá, érdesebbé és fakóbbá válhat, valamint a pórusok eltömődése miatt pattanások és mitesszerek is kialakulhatnak. „A bőr természetes megújulási folyamata támogatásra szorulhat, és a hámlasztás ebben segíthet, hiszen gyorsítja az elhalt hámsejtek eltávolítását és serkenti az új sejtek képződését” – fejti ki Dr. Kardos Nikolett. Az arcradírozás tehát segíthet a bőr megújulásában, de fontos, hogy megfelelő módszereket válasszunk a hámlasztáshoz.
Az arcradírozás káros lehet – nem mindig kíméletes megoldás
Bár sokan esküsznek az arcradírokra, a bőrgyógyászok szerint ezek a készítmények nem mindig a legjobb megoldást jelentik. Dr. Kardos Nikolett úgy véli, a radírozás egy elavult módszer:
A radírozás nem igazán kíméletes, és ha szabad így nevezni, kissé elavultabb hámlasztási módszer.
Az arcradírok a mechanikai vagy fizikai hámlasztók közé tartoznak, amelyek apró szemcséket tartalmaznak. Ezek a szemcsék súrlódás révén dörzsölik le a bőr felszínéről az elhalt hámsejteket, de a probléma az, hogy ezt gyakran egyenetlenül és túl agresszíven teszik.
A termékek előállítása során különféle abrazív anyagokat használnak, például cukrot, finomra őrölt magokat, cellulózt vagy polietilén golyócskákat, amelyek felszíne gyakran éles és szabálytalan. Ezáltal mikrosérüléseket okozhatnak a bőrön, amelyek hosszú távon károsak lehetnek.
Egy 2016-os amerikai eset is jól példázza ezt a problémát: egy nő beperelt egy kozmetikai márkát, mert az általuk gyártott arcradír mikroszkopikus vágásokat ejtett az arcán, amelyekben baktériumok telepedtek meg, és folyamatosan gyulladások, pattanások alakultak ki. Ezek a mikrosérülések szemmel nem láthatók, de hosszú távon komoly problémákat okozhatnak. Az arcradírozás után sokan tapasztalják, hogy a bőrük pirosabb, érzékenyebb és irritáltabb.
„Az arcradírok használata ténylegesen növelheti a fertőzések kockázatát, ami hosszú távon negatív hatással lehet a bőr egészségére. Ezért sokkal biztonságosabb, ha gyengédebb módszereket választunk a hámlasztásra, mint például a kémiai vagy enzimes hámlasztók” – hívja fel a figyelmet a gyógyszerész.
Alternatív megoldások – kémiai és enzimes hámlasztás
Dr. Kardos Nikolett szerint az arcradírozásnál sokkal hatékonyabb és kíméletesebb megoldásokat is találhatunk a bőr megújulásának támogatására. Az enzimes hámlasztók például a bennük lévő proteázok, vagyis fehérjebontó enzimek segítségével bontják le a bőr felső rétegének sejtjeit összekötő fehérjéket, így eltávolítják az elhalt hámsejteket a bőr felszínéről. „Az enzimes hámlasztók nagyon kíméletesek és biztonságosak, így a legérzékenyebb bőrűek számára is megfelelőek lehetnek” – magyarázza a szakember.
A kémiai hámlasztók is hatékony alternatívát jelentenek az arcradírozással szemben. Az AHA-savak (Alpha Hydroxy Acid), mint például a tejsav, glikolsav, mandulasav vagy citromsav, vízben oldódó savak, amelyek gyengéden és fokozatosan oldják le a bőr felszínéről az elhalt sejteket. A BHA-sav (Beta Hydroxy Acid), mint például a szalicilsav, zsírban oldódik, és a pórusok mélyén tisztítja meg a bőrt.
Ezek a savak emellett anti-aging hatásúak is, serkentik az új sejtek képződését, és fokozzák a bőr kollagéntermelését. „A kémiai hámlasztók használatával a bőr egyenletesebb, üdébb és egészségesebb lesz. Helyes használat mellett minden bőrtípusra jótékony hatásúak lehetnek” – mondja a bőrápolási tanácsadó.
Az arcradírok kerülése – különösen érzékeny és problémás bőr esetén
Az arcradírozás tehát nem feltétlenül a legjobb megoldás, különösen akkor, ha valaki érzékeny vagy problémás bőrrel rendelkezik. Az aknéval, rosaceával küzdőknek, illetve azoknak, akiknek sérült a bőr védőrétege, sokkal inkább ajánlott a gyengédebb hámlasztók használata.
„Az érzékeny, kipirosodásra hajlamos vagy rosaceás bőrűeknek, illetve akiknek sérült a bőr barrierje, semmiképpen sem ajánlom az arcradírok használatát. Ezek az emberek inkább kémiai vagy enzimes hámlasztókat válasszanak, amelyek sokkal kíméletesebbek a bőrükhöz” – javasolja Dr. Kardos Nikolett. Azok számára, akik mégis ragaszkodnak az arcradírokhoz, érdemes olyan termékeket választaniuk, amelyek kisebb, puhább szemcséket tartalmaznak, mert ezek kevésbé károsítják a bőrt.
Felmerül a kérdés, hogy ha az arcradírok valóban ilyen károsak lehetnek, akkor miért találhatóak meg mégis a boltok polcain? Miért árulják őket, ha a szakértők szerint jobb lenne elkerülni a használatukat? Ez a kérdés több más bőrápolási termékkel kapcsolatban is felmerülhet, és egy újabb vita tárgyát képezheti. Az arcradírok csak egy része azoknak a szépségápolási termékeknek, amelyek megosztják a szakértőket és a fogyasztókat.