Miért imádjuk annyira a zombis sorozatokat?

A zombiimádat eredete

A zombi, mint mitikus lény, már az ókori mezopotámiai feljegyzésekben is megtalálható, de a legismertebb zombis hiedelmek a haiti vuduuból származnak. Ezek szolgáltak alapul az első zombis filmekhez.

A 17. és 18. században jellemzően afrikai rabszolgák dolgoztak a cukorültetvényeken: a kegyetlen munkától egyetlen módon tudtak megszabadulni, mégpedig a halál segítségével. De hiába lettek öngyilkosok vagy haltak meg végkimerülésben: egy nagy hatalmú varázsló csapdába ejtette a frissen elhunyt lelket, így képes volt a testet is uralni. Magyarán kénye-kedve szerint dolgoztathatta a feltámasztott embereket.

Létezik egy másik legenda is, amely szerint egy varázsló mágikus bájitallal kínálta a zombinak szánt alanyt, aki attól tetszhalott állapotba került. Miután az alany megkapta a tisztességes temetést, a varázsló kiásta a testet, és finoman tovább adagolta a bájitallal, hogy az uralma alatt tartsa. Amikor a helyiek kiszúrták a sétáló halottat, szárnyra kapott a zombimese.

A Movieweb szerint ezt a legendát lovagolta meg George Romero az 1968-as Az élőhalottak éjszakájával. (Romero volt az, aki megalkotta a klasszikus lassú, emberhúsra éhes, fröcsögő-hörgő zombit.) Ám a rendező ennél is többet adott a világnak: társadalomkritikát, hiszen filmjében szinte először került elő az afroamerikaiakkal kapcsolatos rasszizmus kérdése a tengerentúlon.

Végeredményben az 1996-os Resident Evil videójáték volt az, ami végérvényesen berobbantotta a zombiőrületet: a kétezres évek eleje-közepe már hemzsegett a zombiktól. Ilyen a 28 nappal később, ami egy félelmetes, posztapokaliptikus világba kalauzolja közönséget, de a Resident Evilből is készült film. Idővel megjelentek az vegyes felvágottak, mint amilyen a Zombieland és a Haláli hullák hajnala zombi-vígjátékok vagy az Eleven testek és a Zombibarátnő zombi rom-comok. Majd 2010-ben indult hódító útjára a The Walking Dead, ami pillanatok alatt belopta magát a nézők szívébe.

Érthetetlen szerelem

A Brandeis Now Thomas Doherty kultúrtörténésszel beszélgetett a The Last of Us sikere kapcsán, amiből kiderült, miért vonzódnak az emberek annyira a zombis produkciókhoz.

Mivel a zombik halott "lények", amikor visszatérnek és gonosz emberevő szörnyként viselkednek, az egyúttal azt (is) jelenti: lelkiismeret-furdalás nélkül meg lehet ölni őket. Ők a tökéletes ellenség, mivel emberinek néznek ki, de mégsem azok. Márpedig embereket senki sem szeret ölni, de a zombikat (tekintve a "bennük lévő" veszély-faktort) bátran lelőhetik. Ezért olyan népszerűek a videójátékok.

Ami a mozgóképeket illeti: (a szakértő szerint) az ilyesfajta filmek és sorozatok az emberek legnagyobb félelmeit és reményeit tükrözik. A legtöbb zombifilm alapja a félelem, narratívája pedig az, hogy az emberiségnek leáldozott. Jelenleg az egyik legrémisztőbb jelenség az éghajlatváltozás és a járványok, ez adja a nagy sikerű The Last of Us apropóját is.

A műfaj varázsa abban rejlik, hogy a történetek összehozzák az embereket. A zombik miatt félre kell tenniük a nézeteltéréseket, hogy harcoljanak a fenyegetéssel szemben. (Ez nagyon szépen megmutatkozik a TWD-ben és a The Last of Usban is, ahol a szereplők különböző háttérrel rendelkeznek, és egyetlen közös alapjuk a túlélés iránti vágy.) Megszűnik minden faji, szexuális irányultsággal és nemi hovatartozással kapcsolatos nézeteltérés, és mindannyian egyek lesznek. Lényegében tehát az emberi sorsokba és karakterekbe szeretnek bele a nézők, nem a zombikba.

Ugyanakkor mindkét sorozat tükröt is mutat, hiszen még egy ilyen világszintű borzalom is kevés lehet az összefogáshoz. (Mindig van egy külön tábor, ami a saját fennmaradását tartja szem előtt, és ezért képesek a túlélésért küzdőt meglopni, átverni vagy akár meg is ölni.) Ettől válik igazán életszerűvé mindkét sorozat, mert nem hazudik a képünkbe, hogy egy maroknyi lélek összekovácsolódik egy nagy családdá és akkor szépen megélnek a káoszban, hanem igenis rámutat a fájó igazságra, miszerint ember embernek farkasa, és ha a szükség úgy hozza, az a maroknyi túlélő szétválik és akár egymást is elpusztítják.

Ezek a zombis sorozatok sokkal elgondolkodtatóbbak, mint első blikkre tűnnek, hiszen bármely néző képes lehet azonosulni egy-egy szereplővel, onnantól pedig felmerül a kérdés: ha már nincs igazságszolgáltatás, nincsenek hagyományos értelembe vett törvények, mire lennénk képesek, hogy túléljünk? Mit tennék meg a gyermekeink biztonságáért? Otthagynánk meghalni egy idegent, ha ezzel megmenthetjük a saját bőrünket?

Felkészülés zombiapokalipszisre

A sorozatok kapcsán egy (sokkal inkább) égető kérdés is felmerül: van reális esélye a zombiapokalipszisnek? Míg a TWD-ben egy levegőben terjedő vírustól kelnek életre a holtak, a The Last of Usban egy szervezetbe bekerült gomba indította el zombijárványt.

A sorozatban "szereplő" cordyceps nevezetű gomba embereket fertőz meg és csinál belőlük zombit. Ennek a gombának van egy létező változata, az ophiocordyceps unilateralis, közismert nevén „zombihangya gomba”, ami megtámadja a hangyákat, és átveszi az uralmat felettük. Az első epizód megemlíti, hogy a gombák nem jelentenek veszélyt, hacsak nem emelkedik meg vészesen a hőmérséklet. Ideje megkongatnunk a vészharangot?

A National Library of Medicine-n olvasható kutatás szerint valójában négy feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy egy ilyen gomba szintet lépjen és megtámadja az embert. Ehhez szükség van arra, hogy jól tűrje a magas hőmérsékletet, képes legyen behatolni az emberi testbe és lebontani a szöveteit, illetve ellenálljon az emberi immunrendszernek. Ám a legtöbb gomba 20-30 Celsius között érzi jól magát, míg az emberi test alaphőmérséklete 36,4 - 37,1 Celsius, másrészt az emberi immunrendszer jóval erősebb, mint egy hangyáé.

Ugyanakkor az amerikai járványügyi hatóság (CDC) oldalán található elemzés szerint a gombák fejlődhetnek, hogy melegebb körülmények között éljenek, beleértve az emberi testet is. Új gombás betegségek jelenhetnek meg, ahogy a gombák egyre jobban alkalmazkodnak az emberben való túléléshez. A hő egyéb genetikai változásokat is okozhat, amelyek befolyásolhatják a gombák képességét az emberek megfertőzésére.

Mielőtt most bárki rohanna betárazni machetából, érdemes a teljes képhez Dr. Steven Schlozman szavait is megemészteni (Scholzman a Harvad Medical Scholl pszichiátria-professzora). A doktor szerint bár elméletileg lehetséges egy zombiszerű tüneteket okozó világjárvány, a valós zombiapokalipszisnek nem szabadna előkelő helyet foglalnia a gondjaink listáján.

Szavait Anisha Misra klinikai mikrobiológus is megerősíti a Cleveland Clinic oldalán olvasható írásában. Mindketten rámutatnak arra: a cordyceps nem ugrik csak úgy át egy másik fajra. Ugyanakkora egyes gombák, például a Candida auris megfertőzheti a legyengült immunrendszerű embereket és csakugyan okozhat halált, viszont egyik eset után sem jelentették, hogy az elhunyt feltámadt volna. Másrészt, a szakértők szerint az idejében elcsípett különböző vírusos vagy gombás megbetegedéseket ma már jól lehet kezelni.

Persze, ezek alapján úgy tűnhet, semmi sem lehetetlen és talán egyszer a távoli jövőben egy sokadik generációnak szembe kellhet néznie egy zombisereggel. Ha esetleg bárkit komolyan nyugtalanít a zombiapokalipszis lehetősége, az amerikai járványügyi hatóság készített egy bárki számára elérhető, szórakoztató képregényes kiadványt arról, mi a teendő zombi-világvége esetén, és miket ajánlott beszerezni még azelőtt, hogy kirobbanna. Máskülönben tényleg nem érdemes ezen agonizálni: minden bizonnyal mindenkinek vannak realisztikusabb problémái is.