A kézműves mesterségekben is van jövő - beszélgetés Tóth Erika Katalin jelmeztervezővel

Hogyan készül egy korhű viselet? Miért fontos, hogy ápoljuk népi hagyományainkat? Tényleg kihalófélben vannak a ruhaipari kézműves mesterségek? Többek között ezeket a témákat is érintettük Tóth Erika Katalinnal, aki viselettervező és - készítő szakember, pedagógus, a BKIK Kézműipari Tagozat alelnöke, XVIII. Ruha-, Textil-, Bőripari és Művészi Kézműves Osztály elnöke.

Már tizennégy évesen érdekelte a népviselet, azon belül is a kalocsai minták keltették fel a figyelmét, és szeretett egyedien öltözni. Volt, hogy a konyhai függönyt szabta blúzzá, és egész életében végigkövette a ruhák iránti szeretet, illetve a pedagógia és pszichológia. Gyermeke betegsége miatt lett viseletkészítő, hogy otthon tudjon vele maradni.

Vidékről gyűjtött motívumokat, hímzéseket, ruhadarabokat tervezett és készített, később kiállításokon és pályázatokon indult, számos díjat és elismerést bezsebelt. Betlehemi textil domborképe a Vatikánba is kikerült, a népi iparművészet mellett egyedi iparművészeti öltözeteket is tervez, miközben saját stílust alakított ki.

A Budapesti Kereskedelmi Iparkamarán belül Ruha-, Textil-, Bőripari és Művészi Kézműves Osztály elnökeként mi mindent foglal magába ez a hatáskör?

Pályaorientáció támogatása kreatív iparágban, mesterképzés szervezése, népszerűsítése. Kiállítási, értékesítési lehetőségekről információ adása, ezen lehetőségek szervezése, támogatása, szakmai utak szervezése önkéntes és pártoló tagjainknak. Az osztályomba tartozó szakmák képviselete konferenciákon, rendezvényeken, ezekről információk átadása az önkéntes és pártoló tagoknak.

Szent Wilgefortist a szakálla óvta meg a kényszerházasságtól, Frida Kahlo büszke volt ikonikus szemöldökére és bajuszkájára - a testszőr ikonikus jelentősége a művészetben

Hogyan indul a viseletkészítés folyamata, milyen lépései vannak?

A viseletkészítés tervezéssel kezdődik. Tudnunk kell, hogy népi vagy úri viseletről van szó, férfi vagy női, mely korszak jellemzőit alkalmazzuk, autentikus, vagy csak stíluskövető lesz-e az öltözék. Kérdés az is, hogy melegben vagy hűvösben fogjuk hordani az öltözetet? Az alapanyagot, a szabásmódot, a díszítéseket a fenti szempontok alapján választjuk ki.

Ha megterveztük az öltözetet divatrajzzal, akkor utána elkészítjük a gyártmányrajzot, mely alapján az emberi testről vett méretek alkalmazásával megszerkesztjük, modellezzük a szabásmintát. Ez alapján már „csak” szabni és varrni kell. Ha hímzett az öltözék, akkor még folyamatában, míg síkban vannak a részelemek (szabványok), addig hímezzük. Aztán ha a hímzés elkészült, össze lehet állítani az öltözetet. Ugyanez a folyamat, ha zsinórozott vagy paszományos öltözetet készítünk.

Melyik a kedvenc korszakod, minta- vagy hímzésvilágod a népviselet tekintetében?

A népviselet tekintetében az ókalocsai motívumok, a rá jellemző színekkel. Ekkor még nem volt annyira színes az öltözék – fehér, fekete, piros és sötétkék színeket használtak, lyukhímzéssel. Én úgy látom, hogy ismét van egy felfutása az efféle motívumoknak, ismét divat viseletben járni, vagy olyan öltözékben, melyen van egy kis hímzés, díszítés.

Milyen jelenleg a kisebb ruhaipari vállalkozások, szabóságok helyzete Magyarországon?

Érzékelhető egy kicsi javulás a szabóságok életében, főleg a férfi öltözetek terén. Most a nagyfokú inflációban az emberek nem a ruhára költenek elsősorban, de ennek ellenére van egy réteg, aki méretre szabott öltözékben tudja elképzelni az életét.

A város, ahol tilos a futás mégis mindenkinek receptre írnánk fel - kalandozások Koppenhágában

Hogyan változott az emberek hozzáállása a ruhadarabokhoz az elmúlt pár évben?

Úgy látom, hogy a megrendelők egyre inkább ragaszkodnak a régi, szeretett darabjaikhoz. Olyannyira, hogy például van, aki az elmúlt tíz évben kicsit kiszélesedett törzsére átalakíttatja a tweed vagy más értékes alapanyagból készített ruhadarabját, hogy ismét hordhassa.

Ez az igazi fenntarthatóság.

Ehhez persze elengedhetetlen, hogy aki az öltözeteket készíti, betartsa azt az alapvető szabósági szabályt, hogy a méretre készített öltözet szabásakor nem egy centi a varrás szélesség, hanem legalább két centiméter oldalt, nadrág derékban, hátul ennél is több. Továbbá fontos a megrendelők edukálása is.

Milyen a magyarországi kézműves mesterségek, kiemelten a szabó, varró oktatás? Tényleg igaz, hogy kihalófélben van a szakma?

Sajnos igaz. Szabómesterek már alig vannak. Kiöregedtek. Nappali képzésben nem választják a fiatalok a kreatív ágazatban a divatszabó szakmát. Szakmai vizsgaelnökként, illetve felügyelőként, gyakorlati képzőhelyeket ellenőrző szakértőként ezt látom. Ráadásul Magyarországon nem ismerik a különbséget a varrónő, a szabó és a szabómester között. Rendszeresen kijavítom a fogalmazást, amikor a varrónő szót alkalmazzák egy szabónál, pláne, ha még mester is.