Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, a „szoknyás Gagarin” még édesanyja előtt is titkolta, hogy az űrbe készül
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova az űrhajózás szimbóluma lett és a nők példaképe szerte a világban, mert sikere azt az időtlen üzenetet közvetíti, hogy a gyengébbik nem számára nincs lehetetlen.
Hihetetlenül inspiráló Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova története, hogy mi mindenre képes egy nő, ha van egy álma. Igaz, eredetileg kicsit sem arra vágyott, hogy űrhajós legyen, mégis úgy vonult be a történelembe, mint az első nő, aki járt az űrben. Bár kétségkívül fel lehet rá nézni, ám a politikai nézetei miatt az utóbbi időben eléggé vegyes megítélése van.
Gumiabroncsgyárból a világűr felé
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1937. március 6-án született egy kis faluban Bolsoje Maszlenyikovóban. Édesapja, az eredetileg traktoros Vlagyimir Tyereskov a szovjet hadseregben szolgált és a finn téli háborúban halt meg, amikor lánya két éves volt. Halála után felesége Jelena Fjodorovna jobb munkalehetőséget keresve Jaroszlavlba költözött a három gyermekével.
Nyolc évesen iratkozott be az iskolába, és tizenhat évesen már le is érettségizett Valentyina Tyereskova. Egy gumiabroncsgyárban kezdett dolgozni, később egy textilgyárba ment át, közben levelező tanfolyamokon folytatta tanulmányait, és 1960-ban mérnöki diplomát szerzett. Már fiatal kora óta érdeklődött Valentyina Tyereskova az ejtőernyős ugrás iránt, és a helyi Aeroclubban tanulta ki hobbiját.
A vérvétel most is a diagnosztikai vizsgálatok alapja, de már rég nem arról szól, mint évtizedekkel ezelőtt - beszélgetés a SYNLAB szakemberével
Miközben textilmunkásként dolgozott, a legnagyobb titokban hivatásos ejtőernyősnek készült. Éppen ezért eredetileg a legkevésbé sem gondolt arra, hogy űrhajós legyen, viszont az ejtőernyős ugrásban szerzett tapasztalatainak köszönhette, hogy kiválasztották. A szovjetek úgy döntöttek, Jurij Gagarin sikere után nekik kell elsőként nőt juttatni az űrbe, ezért engedélyezték öt nő kiképzését.
Valentyina Tyereskovát lenyűgözte Gagarin teljesítménye, így önként jelentkezett a kozmonautaképzésre. A szabályok megkövetelték, hogy a potenciális űrhajós harminc év alatti ejtőernyős legyen, és miután minden egyéb kritériumnak is megfelelt, a négyszáz jelöltből bekerült a szerencsés öt közé. Olyan jól sikerültek az alapkiképzések, hogy 1962 decemberében mind az öt nő a légierő főhadnagya lett.
Az első nő az űrben
1963. június 16-án délelőtt Valentyina Tyereskova szkafanderbe öltözött, és busszal a kilövőállásra vitték. A Gagarin által felállított hagyományt követve a busz abroncsára vizelt, így ő lett az első nő, aki követte ezt a hagyományt. Nyikolaj Kamanin a kozmonautaképzés igazgatója „szoknyás Gagarinnak" nevezte el. A kétórás visszaszámlálás után a Vostok-6 gond nélkül elindult, két nappal a Vostok-5 után, amiben Valerij Bykovszkij utazott. Ezzel
Valentyina Tyereskova lett az első nő, aki az űrben járt, ráadásul huszonhat évesen a legfiatalabbként.
A két Vostok űrhajó belsejében elhelyezett kamerák élő felvételeket közvetítettek, amiket a szovjet állami televízió sugárzott. Az első sugárzások alkalmával tudta meg Valentyina Tyereskova családja, hogy a fiatal lány éppen hol tartózkodik és mit csinál, ugyanis a kiképzés alatt nem mesélhetett az űrprogramról, így kénytelen volt azt hazudni, hogy egy különleges ejtőernyős csapat tagja. A szerencsés űrhajósnő később bevallotta: édesanyja nagyon haragudott rá, amiért becsapta, és sok időbe telt, mire megbocsátott neki.
Nagy Klaudia Vivien: az Európai Űrügynökség első magyar űrorvosnője
Az élőadások mellett Valentyina Tyereskova repülési naplót is vezetett, és fényképeket készített a horizontról. Bár hányingert és számos egyéb fizikai kényelmetlenséget tapasztalt a repülés nagy részében,
negyvennyolcszor kerülte meg a Földet, és két napot, huszonkét órát és ötven percet töltött az űrben.
