Magyar volt a világ első női régésze, aki rakott szoknyában, csipkés gallérú selyemingben és gondosan felkötött konttyal kutatta a leleteket
Mondják, a nők ha inspirálják egymást, akkor csodákra képesek. Torma Zsófia is csodákat művelt, igazi úttörő volt a maga korában. Nem csoda, hogy legalább annyi irigye volt, mint ahány rajongója, csakhogy ő mit sem foglalkozott irigyekkel. Elképesztő elánnal hajtotta álmát, hogy egyszer régész legyen, később pedig ő lett Magyarország és a világ első régésznője. Ma, november 14-én van 125 éve, hogy elhunyt, de olyan mély nyomot hagyott maga után, hogy még most is megállja a helyét a női példaképek sorában.
Torma Zsófia egy olyan korban álmodta meg, hogy régész lesz, amikor a tudományos területek szinte kizárólag férfiak számára voltak elérhetők. Kinézték, kigúnyolták, sőt a sikerekkel együtt folyamatosan nőtt ellenségeinek száma is, de ő csak ment előre a maga feje után, és ezzel megnyitotta az utat sok ezer nő előtt, akik később neki köszönhetően a tudományos pályát választották.
Folyton a múltban járt
Torma Zsófia egy erdélyi arisztokrata család harmadik gyermekeként látott napvilágot, ahol nem volt kérdés, hogy a lányok is bátran megvalósíthatják saját álmaikat. Bár az 1800-as évek közepéről beszélünk, Zsófia szülei támogatták lányuk tanulmányait, amin rendszerint megbotránkoztak az emberek. A fiatal lány ennek ellenére lelkesen tanult, főleg, ha történelemről volt szó. Sorra falta a történelemkönyveket – már amennyi elérhető volt a 19. században.
Minden addigi történelmi esemény érdekelte, legyen szó evolúcióról, területhódításokról, társadalmi berendezkedésről vagy nagy felfedezőkről, mindezt a férfi történészek írásain keresztül, ugyanis Zsófia előtt nem voltak női régészek. Nem is nagyon tudta, hogy milyen nagy fába a fejszéjét azzal, hogy nőként ásatásokra megy és megállás nélkül ír a felfedezéseiről. Később pedig nem érdekelte.
Élhetett volna gazdagságban, de ő a sebesültek ápolását és az életmentést választotta
Miután egy szászvárosi ásatáson újkőkorból származó leletekre bukkant, majd ennek köszönhetően felfedezte a rég elfeledett Tordos városának kőkori alapjait, már végképp nem foglalkoztatta a közvélemény, innentől kezdve csak az ásatásoknak élt. Úgy gondolta, hogy az általa talált leletek bizonyítékai egy ősi, fejlett kultúrának, amely a Kárpát-medencében virágzott több ezer évvel azelőtt, és amelyről korábban egyetlen régész sem tett említést. De hiába a sok kutatás, a korabeli tudósok szkeptikusan viszonyultak hozzá, mondván egy nő tudományos állításaira nem lehet alapozni.
Mindig elérte, amit akart
Az akadályok ellenére olyan helyeken publikált, mint a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratai, hamarosan pedig külföldi folyóiratokban is megjelent a neve. Bár még mindig sok helyen elutasították az írásait, egyre több tudós szavazott neki bizalmat. Minél több kutatásról írt, és minél több érdekes történelmi tényt tárt fel, annál több követője lett, és már csak idő kérdése volt, hogy mikor ismerik el a férfi történészek korában Torma Zsófiát, mint az első női történészt.
Innentől kezdve már nem kételkedtek annyit az újabb felfedezéseiben, amelyek között az első ősi írásrendszer is szerepelt, Zsófia ugyanis elsőként kódolta az ókori szimbólumrendszert. Ennek köszönhetően tudták a régészek értelmezni a több ezer éves rajzokat. A magyar tudós tehát nemcsak kézzelfogható leleteket, mindennapi eszközöket talált az ásatások során, hanem egymaga felfedezte őseink írását. Ha nincs Torma Zsófia és az ő makacs kitartása, akkor talán kevesebbet tudunk az ókori emberek életéről, de annyi biztos, hogy a magyar és európai régészet máshogy alakult volna.
Minden erőfeszítés ellenére Torma Zsófia sok kérdést hagyott nyitva. Mennyi hosszú napot töltött az ásatások helyszínén, mennyiszer kereste a legapróbb leleteket a földön kúszva rakott szoknyájában, csipkés gallérú selyemingben és gondosan felkötött konttyal. Mennyi ellenséges férfival és nővel kellett megküzdenie, amiért a klasszikus háztartásbeli helyett tudósként élte a mindennapjait.
Mennyi elutasítást kapott az akadémikusoktól. Ugyanakkor mennyi elismerő levelet kapott az álmodozó kislányok szüleitől, akik segítséget kértek tőle. Milyen örömujjongás fogadta az ókori írásképek kódolását, és végül milyen sok nő kezdett nyitni a történelem felé az ő hatására. Torma Zsófia megosztó volt az emberek szemében, de az vitathatatlan, hogy sokat tett a tudományért, és még többet a nőkért. Egyesek szerint közel másfél évszázad után is sok pályakezdő régészt motivál munkája.
A világ első női régésze
Habár nem Torma Zsófiát illeti a világ első női tudósa cím, viszont ő lett a világ első női régésze. Egykori kutatásait ma is folytatják, méghozzá nemzetközi szinten. Nem lehet megbecsülni azoknak a női történészeknek a számát, akik az ő hatására jelentkeztek történelem szakra, és arra vonatkozóan sincsenek pontos számok, hogy mennyi régészeti megállapítás köthető a nevéhez.
Annyi biztos, hogyha nincs ez a kíváncsi, makacs és fáradhatatlan lány, akkor később nincs Torma Zsófia, a világ első női régésze sem. Ha visszaemlékezünk a történelem órákra, talán nem az ókori rajzok voltak a legérdekesebbek, de Torma Zsófia életét látva talán ez az emlék is megváltozik, ugyanis ennek a magyar nőnek köszönhetjük, hogy az egész világ megismerte az emberiség közös múltjának egyik legfontosabb szakaszát.