A szinkronúszáshoz huszonnégy képesség tökéletes egyensúlya szükséges, aki itt helytáll, az biztos, hogy az élet más területein is sikeres lesz
Kevés olyan sportágat láthatunk az olimpián, mint a szinkronúszás, amely ennyire magas szinten ötvözi a kimagasló sportteljesítményt és a művészi előadásmódot, valamint a közönséget is magával ragadja. A kecses mozdulatok és a csillogó dresszek mögött azonban kemény munka van. Az úszás, a tánc és az akrobatika különleges egyvelege olyan fizikai megterheléssel jár, amelyet csak kevesen képesek teljesíteni.
Péntek reggel kilenc óra van. Az uszoda vizében hét lány dolgozik az edzésen, három egységben. Szauder Gábor, a szinkronúszó-válogatott szakmai vezetője elmondja, hogy különleges edzést láthatok, mivel hét lányra hét edző jut. Magyar Szinkronúszó Szövetség felnőtt és junior válogatott keretének tizenöt–tizenkilenc éves lányait látom munka közben, akik közül Márialigeti Réka és Taksonyi Blanka az edzést követően mesél nekem a szinkronúszók mindennapjairól.
A legjobb és egyben a legnehezebb edzésforma
A szinkronúszásban a zenével kísért koreográfiát kűrnek nevezik, amit szólóban, duóban és csapatban is előadhatnak a versenyzők. A kűrök két perctől négy és fél percig tartanak attól függően, hogy csapatban vagy egyedül mutatják be azokat a bíróknak. Az eredmény a végrehajtás, a művészi kifejezés és a nehézségi fokozat pontszámainak kombinációjából áll. A szinkronúszás legnagyobb kihívása az, hogy a táncos, akrobatikus elemeket a vízben, folyamatos úszás közben kell bemutatni.
A lányok szerint ezt a sportágat az összetettségéből fakadóan nem lehet hobbiból űzni, az első perctől a versenyzés és a győzelem a cél. „A mindennapjaink attól is függnek, hogy az év melyik szakaszában vagyunk. Most alapozó időszak van, amikor nagyobb hangsúlyt fektetünk az erőnlétre és a technikára. Az úszás az állóképességünk alapja, de fontos folyamatosan a tüdőnket is edzeni, hiszen egy kűr alatt a legtöbb időt a víz alatt, levegővétel nélkül töltjük.
Az edzéseken ötven métert, két hosszt szoktunk úszni egy levegővétellel, így fejlesztjük a tüdőkapacitásunkat. A teljes zenés kűr lefutása a legjobb és egyben a legnehezebb edzésforma, amikor egyben, többször egymás után gyakoroljuk a kűrt” – magyarázza Réka. A lányok többsége még gimnazista. Heti két-három napot járnak iskolába, mellette pedig edzenek. „Minden héten van három erőnléti edzésünk, egy balettóránk, két nyújtó edzésünk és akrobatikus tréningeken is részt veszünk a Maciva Művésztelepen” – folytatja Blanka, aki a testvére miatt kezdte el a szinkronúszást.
„A testvérem asztmás, ezért valamilyen vízi sportot tanácsoltak neki az orvosok, így kezdett el érdeklődni a szinkronúszás iránt. Én mint kishúg mentem vele, mindenben követtem őt. Úgy alakult, hogy ez a sport az én életem része lett.”
Tökéletes egyensúly
A lányok többsége gyerekkorban eleinte ritmikus gimnasztikázott vagy úszott. Szauder Gábor szerint a szinkronúszáshoz huszonnégy képesség tökéletes egyensúlya szükséges, ebben benne vannak a koordinációs képesség különböző fajtái, a fizikális és a kognitív képesség, továbbá a monotóniatűrés. A gyerekeket hatéves koruktól kell elkezdeni szisztematikusan edzeni ahhoz, hogy szinkronúszók legyenek.
„Nagyon fontos, hogy a huszonnégy képesség egyike sem lehet százszázalékos, míg a másik csak húszszázalékos, mert utóbbi megakaszthatja az egész folyamatot. Életkoronként alakul, mikor mit lehet fejleszteni. A sebességen például hat-kilenc éves kor között, míg a gyorsasági koordináción kilenc-tizenkét éves korig érdemes dolgozni. A koordinációs képességek fejlesztése tizenhárom-tizennégy éves korig terjed. Tizenöt éves kortól kezdődhet el a kondicionális képesség fejlesztése.
A kognitív, a figyelem megosztása és a többi képesség fejlesztése pedig folyamatosan történik különböző módszerekkel” – mondja Gábor.
Fontos a bizalom
A kiválasztás esetében az első, genetikailag meghatározott képesség a fajsúly, ami meghatározza, hogy ki mennyire képes a testével kiemelkedni a vízből. Minimálisan alakítható képességről van szó, amely Blanka szerint rengeteg gyakorlással, karmunkával némileg javítható. A másik kiemelt szempont az ízületi lazaság, amely a hajlékonysági elemek és akrobatikus elemek miatt elengedhetetlen. A figyelem ugyan magától értetődő is lehetne, azonban Gábor szerint a mai digitális világ negatív hatása az élsportban is megmutatkozik.
„A szinkronúszásban átlagosan háromperces egy kűr, a lányoknak folyamatosan négyfelé kell figyelniük. Ezt a figyelmet fenntartani három percen keresztül a mai világban, ahol ennyi impulzus éri őket, komoly kihívás. Aki a szinkronúszásban helytáll, az biztos, hogy pont ezeknek a képességeknek a birtokában az élet más területein is sikeres lesz. Az eddigi huszonkét olimpikonom közül nyolc orvos lett, tehát képesek voltak napi nyolc óra edzés mellett tanulni is.”
Az Operaház kulisszáiból tudósít a spicc-cipők és tütük világáról Czank Lívia újságíró, mi pedig nem tudunk betelni vele!
A lányok fizikailag és mentálisan nagy terhelésnek vannak kitéve, amelyre az edzőknek és egyéb szakembereknek – például sportpszichológusoknak – folyamatosan figyelni kell. A csapat nyolcfős, de a póttagokkal együtt tizenhatan vannak. Abszolút bizalom van közöttük, edzéseken kívül is találkoznak. Mindenki észreveszi a másikon, ha valami baj van, és próbál segíteni. Folyamatosan tanulják, hogyan hagyják kint a nehézségeket az uszoda falain kívül.
Érzékelni a problémákat
Az edzők a legkisebb rezdülésből is tudják, ha valami nincs rendben. „Nem végezném jól a munkámat, ha nem ismerném a versenyzőimet. Annyira oda kell rájuk figyelni, mintha a saját lányaink lennének. Érzékelnem kell a problémákat akár egy testtartásból vagy egy arcra kiülő hangulatból, mert aznap az dönti el, hogyan lehet velük dolgozni. A sportág összetettsége miatt itt csak az marad meg, aki emberileg is kiváló, emiatt nagyon jó közösséget alkotnak” – mondja Gábor.
Az egészségügyi felmérésekben és folyamatos kontrollban a lányokat a Héraklész program segíti. Évente két-három alkalommal mindenre kiterjedő fizikai felmérésen vesznek részt, amelyben terheléses, labor- és ortopédiai vizsgálat is szerepel. Sajnos még így is előfordul, hogy valaki megsérül. „A leggyakoribb fájdalom a térdben a folyamatos lábmunka és a vállban az akrobatikus elemek miatt keletkezik. Vállból tartjuk ki magunkat a vízből, valamint kidobjuk a másikat. Veszélyes, amikor egy ember teljes súllyal érkezik vissza ránk a vízben” – meséli Blanka.
Mindennek összhangban kell lennie
Az edzések legfontosabb célja az évi négy-öt versenyen való sikeres szereplés. A kűrök kidolgozásában és betanításában fontos szerepet töltenek be az edzők, de a lányok is kivehetik a részüket az ötletelésből. „Fontos, hogy együtt dolgozzunk az edzőkkel a koreográfián, mivel mi fogjuk bemutatni azt. Fontos, hogy olyan elemek és mozgás legyen benne, amelyek leírnak minket. Mondhatjuk azt, hogy a kűr egy része személyre szabott” – veszi át a szót Réka.
Blanka a kűr külső tényezőit említi, amelyek szintén nagyon fontosak a versenyeken. „A kűrdressznek figyelemfelhívónak kell lenni, valamint segítenie kell a tematika bemutatását is. Ugyanígy a sminkünk is azért olyan erőteljes, hogy messziről lássa a zsűri és a közönség. Színekben passzolnia kell a ruhához, ez segít feldobni az előadásmódot. A hajunkra zselatint kenünk, amely segít egyben tartani a frizurát a vízben. Mindent magunknak csinálunk, ez hozzátartozik ehhez a sportághoz.”
A lányok nyáron kezdtek el csapatban készülni a jövő évi szingapúri világbajnokságra, ahova egy különleges meglepetés kűrt találtak ki. „Ez tulajdonképpen egy hagyomány, hogy a csapatok finom jelzéseket adnak egymásnak, mi várható tőlük a következő vébén. A lányok elmentek egy Star Wars-kiállításra, készítettek néhány fotót. Ez jó marketingfogás, hiszen nézik egymás közösségi oldalait az országok. A szülőkön, szurkolókon majd Star Wars-póló lesz, és a világbajnokság előtti három világkupaverseny után Szingapúrban már mindenki tudni fogja, hogy a magyarok Star Wars tematikájú kűrt mutatnak be" – mondja Gábor.
Smink: László Barbara
