A skandináv karácsony több, mint egy IKEA-s csomagolópapír, az északi hagyományokat bárki megirigyelné
A karácsony egészen varázslatosan telik a skandináv országokban, melyet egyszer mindenkinek meg kell tapasztalnia. Ha neked is ez a vágyad, tarts velünk és less bele a skandináv glögg, a hygge és az ünnepi könyvvásárlás hagyományába!
Te is annyira szereted a karácsonyt, mint az északi országok? Svédország, Finnország, Izland, Norvégia és Dánia már egészen korán elkezdi a karácsonyi készülődést, mert az itt élő emberek talán ezt szeretik a legjobban csinálni a világon. Persze, az is sokat számít, hogy Télapó is itt lakik, Lappföldön, ezért a környéken minden a karácsonyi hangulatról szól.
Mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint azok a nagy népszerűségnek örvendő skandináv tradíciók, melyek még szebbé varázsolják a karácsonyi készülődést! Most bemutatunk mindent a glöggtől kezdve a karácsonyi hygge hagyományán át egészen az ünnepi könyvvásárlási őrületig, amit a skandinávok egészen professzionális módon űznek a karácsonyi szezonban!
A karácsony ne csak a külsőségekről szóljon
Valaha is gondoltál már arra, hogy Skandináviában töltsd a karácsonyt? Ha még nem, akkor most biztosan el fogsz, mert annyira nyugalmasnak, békésnek, egészen meseszerűnek tűnik ott a karácsonyi készülődés, hogy ha egy kicsit is elmerülsz benne, rájössz, hogy akarsz belőle egy szeletet. A skandináv karácsony ugyanis sokkal többről szól egy IKEA-s dekorációnál, egy környezettudatos, fenntartható ajándékcsomagolásnál vagy egy kockás plédnél. Itt lelke van a dolgoknak.
A legjobb példák erre talán a Nisse nevű kis manók, azok a skandináv karácsonyi figurák, akiknek hosszú fehér szakálluk és piros manósapkájuk van, ami alól csak az orruk látszik ki, testük pedig kicsi és tömzsi. Pár éve hihetetlenül népszerűvé váltak az egész világon, Magyarországon is, viszont hiába veszünk otthonra belőlük, jelentésüket igazából senki sem tudja. Skandináviában viszont évszázados hagyományokra nyúlik vissza a történetük: ezek a segítő manók ugyanis a család őrzői, amolyan szerencsehozó, misztikus lények, akik arra vigyáznak, hogy otthon minden jól menjen az ünnepi szezonban.
A skandináv nők semmihez sem fogható stílusának hét titka
Sokat vásárolnak is belőlük a skandinávok, mert minél több van belőlük otthon, annál nagyobb boldogságban, egészségben, szerencsében bíznak. Hasonló a helyzet Luca napjával is. Itthon is él ez a hagyomány, de ma már főként csak az iskolákban, óvodákban van jelen, különböző Luca-napi vásárokkal kiegészítve. Skandináviában viszont teljesen más szinten ünneplik a keresztény hitre tért, majd mártírhalált halt Lucát: az emberek december 13-án az utcára vonulnak, ünnepelnek, a gyerekek pedig fehérbe öltöznek és fejkoszorúval, gyertyával a kezükben énekelnek angyali dalokat.
A legtöbb skandináv város főterén ilyenkor ünnepségeket is szoktak rendezni egy menyasszonynak öltözött, gyertyákkal díszített koronát viselő nővel a középpontban, ő testesíti meg Szent Lucát. Ezzel az ünnepléssel a fény és a remény beköszöntét, a télen kezdődő új életet és az új évet ünneplik, ami egy egészen jó kis programnak hangzik. Már maga a karácsonyi készülődés is ünnepléssel kezdődik nekik, nem a rohanással, a stresszel, az őrjítő szervezéssel, mint az sok más helyen tapasztalható.
Rohanás helyett nyugalom
Nincs pontos dátumhoz kötve, de általában ilyenkor kezdődik el a Jolabokaflod is Izlandon, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világban. Ez a könyv ünnepét jelenti, az olvasást ugyanis nagyon komolyan veszik a skandináv országokban. Itt nincs olyan, hogy valaki nem olvas, szinte mindenkinek van otthon egy saját kis házi könyvtára. A Jolabokaflod a II. világháború idején kezdődött, mikor az egyetlen szabadon elérhető termék a papír volt.
Az írás és az olvasás ekkor hihetetlen népszerűségnek örvendett, rendkívül olcsó és könnyű megoldás volt könyvet ajándékozni a másiknak, ezt a hagyományt pedig azóta is tartják. A könyvek azóta is elsőszámú karácsonyi ajándékok Skandináviában: olyannyira, hogy Izlandon karácsony előtt minden család kap egy katalógust, amiből kiválaszthatják egymás ajándékot. Nem meglepő, de a felolvasások, könyvvásárok, jótékonysági könyvadományok és a könyvhöz kapcsolódó karácsonyi események igen nagy népszerűségnek örvendenek, ami szuper dolog.
Pont úgy, mint a hygge esetében, ami főként Dániában felkapott, de már egyre több népszerű a világban. A karácsonyi hygge az otthoni, bekuckózós hangulatra használt szó, amit a klasszikus téli skandináv inspirációs fotókon gyakran lehet látni. Biztonság, családi kötelékek, barátság, kényelem, öröm, rend, béke, nyugalom, kandalló, meleg zokni, kényelmes pléd, gyertya, könyv – nagyjából ennyit takar az egész. Jelentése szerint az otthoni melegséget és az idilli kényelmet akarja megeleveníteni ez az időszak, amire, valljuk be, mindenki vágyik ilyenkor.
Ezért is találták ki a dánok, hogy karácsonykor az elítéltek is viseljék a saját ruháikat a börtönben a szokásos egyenruháik helyett.
Amennyire csak lehet, meg akarják nekik adni az otthonosság és a szabadság érzését. Nem nagy dolog, apróság, de többek között az ilyen szuper ötletek miatt áll Dánia a világ legboldogabb országainak élén: még arra is figyelnek, hogy a börtönzött rabok is jól érezzék magukat. Persze, lehetőségeikhez mérten. De arra mindenképpen ügyelnek, hogy mindenki élvezze a Jul-t, azaz a karácsonyt, ezért csomó régi hagyományt tartanak fent.
A karácsony mesés Dániában
Ilyen például az, hogy a karácsonyfát gyakran a férfiak vágják ki a helyi erdőből, nem csak úgy megvásárolják. Emiatt még ingyenes buszjáratok is szoktak menni a közeli erdőkhöz, amik a visszaúton tele vannak karácsonyfát cipelő férfiakkal. A fát aztán december 24-én öltöztetik fel mindenféle széppel – többek között valódi gyertyákkal, amiket szentestén meg is gyújtanak. Valahogy így tartják az igazinak. Mikor pedig megérkezik Julemanden, azaz Télapó az ajándékokkal, a család megfogja egymás kezét és együtt táncolják körül a karácsonyfát.
Általában a család egyik férfitagja öltözik be Télapónak (ez olyan nagyapás kiváltság), aki nem a kéményen keresztül érkezik és nem is bujkál a gyerekek elől. Egyszerűen együtt ünnepelnek karácsonykor. A hatalmas Julefrokost vacsora végén pedig egy risalamande nevű rizses pohárdesszertet fogyaszt el mindenki, ami meggyes szósszal van leöntve. El szoktak rejteni valamelyikben egy mandulaszemet, aki megtalálja, az valamilyen jutalomban részesül. Nagyon jópofa! Közben pedig a dán forralt bort, a glögget iszogatják és az előző hetekben sütött peberkager mézeskalácsokat eszegetik. Már-már túl idillinek hangzik ez az egész, de náluk tényleg ezek a szokások, a mai napig így ünnepelnek a dánok.
De nemcsak ezért szuper Dániában tölteni a karácsonyi időszakot. A dán karácsonyi vásárok híresen szépek: a koppenhágai Tivoli Garden szabályos téli meseországként elevenedik meg az érdeklődőknek. Szerencsére nem kell egészen karácsonyig várni, hogy élvezhessük, mert már november közepén megnyitja a kapuit. Itt aztán élvezhetjük a gyönyörű fényeket, az ezer fenyőfa látványát, a glögget, a lekváros dán csörgefánkot, valamint skandináv hygge-t. Azt a csodálatos téli életérzést, ami visszaadja gyermekkorunk nyugalmát, melegségét és az ünnepekbe vetett hitet. Mert végső soron ez az igazi karácsonyi csoda.