Ronczyk Anna, a Panni ceramics alapítója: „A kerámiák tökéletlenül tökéletesek”

Nem csak keresem, de egyenesen igénylem azokat a jelenségeket az életben, amik nyújtanak egy kis szünetet, feltöltődést, az alkotás örömét és némi megnyugvást, hogy nem kell mindig kimért tökéletességgel létezni. Valami ilyesmi balanszot képvisel a Panni ceramics, ahol nem csak egyedi, kézzel készült bögréket tudunk vásárolni, hanem meg is tanulhatjuk a kerámiázás mesterségét.

Ronczyk Anna alig egy éves szárnyaló vállalkozásáról mesél, illetve elárulja azt is, hogyan születik meg az a szívecskés bögre, amiből ezután minden reggel a kávédat szeretnéd inni.

Mi fogott meg elsőként a kerámiázásban?

Kiskoromban, általános iskolában rajzszakkörön volt lehetőségem először agyagot venni a kezembe, és imádtam. Folyamatosan azt vártam, hogy a heti szakkörön újra agyaggal foglalkozzunk - széles volt a paletta, nem mindig az volt porondon. 2023 nyarán a munkám adta sok-sok képernyőidő során éreztem, hogy nekem muszáj valamit offline is csinálom, a két kezemmel.

Egy égi jelként érkezett a kerámia: beiratkoztam egy suliba, és ott értettem meg igazán, milyen is az, amikor teljesen kikapcsolom az agyamat, nem gondolok semmi másra, az elmém „lebeg” és a két kezemmel alkotok, ráadásul maradandót, amit egy szerverleállás vagy áramszünet nem tud szabotálni.

A kerámiáid híresek arról, hogy tökéletlenül tökéletesek? Mit szeretnél üzenni ezáltal?

Klisé, de olyanok, mint az élet, és mint mi, emberek. Senki sem tökéletes, pedig mindig is a tökéletességre hajtunk. Ha valami megvan, utána más kell, mindig lesz valami, ami miatt elégedetlenek vagyunk. Csinálhatja ugyanazt két ember, mindenki a saját útját alakítja. Ilyenek a kerámiáim is. Mindegyik egyedi, egyikből sincs ugyanolyan.

Szeressük a tökéletes tökéletlent, hisz pont attól lesz minden és mindenki egyedi és megismételhetetlen.

„A kreativitás az az életerő-energia, amely formálja a világot” - interjú Nagy Boglárka festőművésszel

Mi a hasonlóság Panni és egy általa készített csésze között?

Bohókás, girly aesthetic, sokszínű, egy vidám színfolt a palettán. Igyekszem én is a mindennapjaimban ehhez hasonló, pozitivitást sugárzó ember lenni.

Sokan dédelgetik az álmaikat, te minimális előképzettség után belevágtál és szárnyalsz. Mi a titkod?

Hát, nincs. Vagyis inkább annyi, hogy nem agyaltam rajta. Volt már sok vállalkozás ötletem, ami kudarcba fulladt, mert nagyon meg akartam fejteni a világot közgazdász létemre, keresni akartam azt a piaci rést, termékötletet, szolgáltatást, amivel világmegváltó leszek. Na itt semmi ilyen nem történt. Elkezdtem, magam miatt mentem el tanulni, őszintén érdekelt a téma, azután egyik dolog jött a másik után, a világ legtermészetesebb módján.

Suli pipa, megvettem itthonra, az ötven négyzetméteres lakásunkba az első ötven kiló agyagomat, pár szerszámot, bekevert mázat, és hobbiból elkezdtem magamnak csinálni őket, majd jött az ötlet, hogy mégis, mi lenne, ha megmutatnám ezeket a cuki és életvidám kerámiákat a Makers Marketen is. Csináltam egy Instagram proflit „just for fun”, hogy dokumentáljam az itthoni gyártásaimat, és az internet népe imádta. Onnan meg azt hiszem minden magától jött.

Mesélsz kicsit hogyan születik meg egy kerámia?

Egy tíz kilós agyagtömbből indulunk ki. Általában, ha egy két-három decis bögrét készítek, akkor körülbelül négyszáz gramm agyagra lesz szükségem. Több technikát is szoktam alkalmazni, de a legtöbb marokedény vagy laptechnikával készül. Ha marokedényből készítem - a workshopjaimon ezeket tanítom, és mindenki nagyon könnyen el tudja sajátítani két óra alatt, és csodás bögrét tud magának készíteni -, akkor egy golyóbist kezdünk el megformálni türelmesen a két kezünk segítségével, ha pedig laptechnikával gyártom őket, akkor egy téglalapot nyújtok, és a téglalapot applikálom össze, és építem meg a bögrét.

Ha elkészült a tárgy, kell neki pár nap, mire minden nedvességét elveszti, ekkor lehet az első égetésre betenni a kemencébe ezer fokra, ezt hívjuk zsengélésnek. Ez egy laza nyolc órás program, mire a kemence lehűl, az szintén idő.

Türelemjáték ez a műfaj, ha sietteted akkor könnyen jönnek a galibák.

Az első égetés után jöhet a bögrék dekorálása, én például szeretek szívecskéket festeni rájuk. Ezt pedig a mázazás követi, ilyenkor egy vizesebb joghurt állagú masszába mártjuk nagyon rövid időre a zsengélt tárgyat, az alját óvatosan visszatöröljük, hogy ne olvadjon oda a kemence berakólapjaihoz. Itt még mindig nem rakhatjuk be rögtön a kemencébe, kell itt is egy kevesebb száradási idő. Ez után jön az utolsó égetés, magas tűzön, 1240 Celsius fokon. Mire kijön a kemencéből, körülbelül tíz százalékkal lesz kisebb a bögrénk.

Az első pakisztáni, aki Nobel-békedíjat kapott, ráadásul 17 évesen

Van kedvenc mintád vagy stílusod?

Hú, nagyon szeretek mintákat festeni, szívecskéket, virágokat, most épp a cseresznyevirág a kedvencem, de nagyon kedvelem a megfolyatott effektet is, amikor több mázat rétegezünk egymásra.