előfizetésem
Hírlevél
Szent Wilgefortist a szakálla óvta meg a kényszerházasságtól, Frida Kahlo büszke volt ikonikus szemöldökére és bajuszkájára - a testszőr ikonikus jelentősége a művészetben
A testszőr ikonikus jelentőséggel bír a művészetben is. Van, akit a korabeli elvárásrendszer ihletett meg, van, aki kulturálisan meghatározott, összetett jelenségként vizsgálja, vagy éppen olyan kérdést feszeget, hogy milyen esetekben lehet kívánatos és milyen összefüggésben válik undorítóvá. Íme öt nagyszerű művész, akit feltétlenül meg kell ismerned!
Mindenkinek más a viszonya a szőrzethez, a sajátjához is más, és a másokéhoz is. A testszőrhöz kapcsolódó legendák, hiedelmek több művészeti alkotásnak a kiindulópontjai, amelyek gyakran reflektálnak a női test aktuális megítélésére.
Frida élettörténete, munkássága
Frida Kahlo Barbie-ként. Igen, ilyen is van már, pár éve jött ki, és nem aratott osztatlan sikert. Frida ikonikus szemöldöke ugyanis egy meglehetősen kozmetikázott verzióban került fel a baba arcára, a bajuszkája pedig teljesen lemaradt. A Frida-figura az Inspiráló nők akció keretében jelent meg a Mattel cég termékeként, és a valaha élt egyik legmotiválóbb nő, Frida Kahlo festő művész, közéleti szereplő (1907–1954), valamint az ideális női szépséget, önállósá got évtizedekig megtestesítő játék baba, a Barbie (1959–) karakterjegyeit volt hivatott egyesíteni magán.
A probléma csak az, hogy Frida mexikóiságát hirdető, a legapróbb részletekig kitalált megjelenéséből és önarcképeiből meg ismerhető értékrendje részben éppen a klasszikus szőke rózsaszín Barbie-babák szépségideáljának megkérdőjelezésén alapszik. A Mattel kampánya egyébként nem lenne rossz: példa mutató életművel rendelkező nőkről mintázott Barbie-kat gyártanak annak reményében, hogy a kisgyerekek élet pályájának kijelölésére egy-egy ilyen játék ösztönzőleg hathat.
Magyar származású fotós szerelme készítette Frida Kahlo legintimebb fotóit - ki volt Muray Miklós?
A sorozat darabjai természetesen az egykor barbizó felnőttek számára is tetszetősek – ki-ki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló példaképet az első női pilótaként ismertté vált Amelia Earharttól a plus size modell, aktivista Ashley Grahamig terjedő kínálatban. A Frida Kahlo változat azonban azoknak biztos nem felel meg, akik ismerik az igazi Frida élet történetét és munkásságát, mivel éppen az az emblematikus arcszőrzet hiányzik róla, amit a művész a nőkkel kapcsolatos korabeli elvárásrendszer és a különböző előítéletek kritikájaként viselt magán egész életében.
A szőr többletjelentéssel bír
Frida egybenőtt szemöldöke és bajuszkája, vagyis az egész arcszőrzete olyan szimbólum volt, amely – különleges hajviselete, ruhái, ékszerei, személyes tárgyai mellett – imidzsének legfontosabb elemeként hirdette függetlenségét. Rendkívüli kiállásával úgy bírálta az uralkodó szépségideálokat a harmincas-negyvenes években, hogy az napjainkban is előremutató. Ezt a többlet jelentést a női szőr önmagában is hordozza, mi azonban, akik viseljük, ritkán kezdünk mélyebb elemzésbe, amikor szembesülünk vele.
Legtöbbször nincs is alkalmunk a szembe nézésre, mivel a nők esetében továbbra sem elfogadott a szőrös hónalj, lábszár, pehelybajusz, sőt. Egyre többen vannak ugyan a Fridához hasonló statement szőrnövesztők, a nagy többség nevében szólva viszont, ha bele nézünk a tükörbe, általában jobban tetszünk magunknak szőrtelenül. De mi határozza meg azt, hogy mi tetszik nekünk, és hogy szeretnénk kinézni?
Így győzte meg a világ a nőket, hogy muszáj szőrteleníteniük
K. Horváth Zsolt A bundátlan Vénusz (2021) című könyvében a szőrtelenítést kulturálisan meghatározott, összetett jelenségként vizsgálja, és többek között azt a kérdést teszi fel, hogy a külsőnket alakító „saját választásainkat” vajon milyen mértékben befolyásolják a rajtunk kívül álló tényezők, társadalmi és gazdasági szereplők. Mekkora súlya van a marketingnek abban, ahogyan önmagunkról és a testünkről gondolkodunk? Hogyan változik napjainkban a szépségeszmény és általa a külsőnk? Az online pornó terjedése következtében lett például a teljes „bundátlanság” az etalon?
A szégyenérzet miatt a legjellemzőbb magatartás, hogy engedelmeskedünk a korszak uralkodó irányelveinek, és csak az esetek kis részében gondoljuk végig, mégis miért kell meg felelnünk ezeknek az íratlan szabályoknak.
Egészséges testkép
Pedig a testszőr milyensége sok mindent jelezhet számunkra. Változó egészségi állapotunkra utalhat például, ha a hajunk, a szőrünk elkezd hullani vagy éppenséggel meglepő tempóban nőni. Részben ezzel kapcsolatban foglalkozik a női szőrzet problémakörével Simon Zsuzsanna képző művész is, akinek a kezdetektől fogva visszatérő témája a testkép. Fortis Feminae (Erős nők) című munkájában a női arc szőr jelenségét vizsgálja, tudományos magyarázatokon, történelmi példákon, legendákon és hirsutizmussal (fokozott szőrnövekedéssel) élő nőkkel készült interjúkon keresztül.
Bemutatja többek között Szent Wilgefortist (bátor szűz), egy portugál király lányát, akit Istennek tett szüzességi fogadalma ellenére az apja mindenáron férjhez akart adni. A XIV. századi legenda szerint Wilgefortis tiltakozásképp koplalni kezdett, majd rövidesen szakálla nőtt, ami megóvta őt a kényszerházasságtól. Az apja ezen annyira bedühödött, hogy keresztre feszít tette a lányát, a kínhalált halt szakállas Wilgefortis pedig rövidesen az erőszakot elszenvedett nők és a férjüktől szabadulni akaró asszonyok védőszentje lett.
A legendákat általában nem szükséges ellátni tudományos magyarázattal, a Fortis Feminae projekt mégis ezzel kísérletezik, és arra jut, hogy Wilgefortis ábrázolásain a hirsutizmus nőket érintő kóros állapo tának jellemzői fedezhetők fel. Simon Zsuzsanna ehhez kapcsolódóan olyan lányokkal készített interjúkat, akiket érint a fokozott szőrnövekedés. Az anonim módon nyilatkozó nők történeteiből kiderül, hogyan élik meg a szégyent, és mekkora nyomás nehezedik rájuk a mindennapi életük során: reggelente akár több órán át is készülődnek, mielőtt ki mernének lépni az utcára.
Simon Zsuzsanna (ál)szakállas önarcképét a hirsutizmussal élők melletti szolidaritás kifejezéseként készítette el, megkímélve az interjúalanyokat attól, hogy a saját arcuk felvállalásával szerepeljenek ebben az anyagban, ami láthatóvá teszi ezt a számos nőt érintő, láthatatlan problémát.
A szőr, mint védőeszköz
Wilgefortis legendájában a női szőr egy fajta védekezőeszközként jelenik meg, amely a nem kívánt házasságot lehetetlenítette el, más történetekben azonban éppen a férjfogást elősegítő kellékként kerül az események középpontjába. Gőbölyös Luca fotóművész Férjhez akarok menni! (Hasznos tanácsok hajadonoknak) című multimediális munkájának alapját azok a különböző, szerelemmel, házassággal kapcsolatos hiedelmek, babonák adták, amelyeket több éven keresztül gyűjtött személyes és hivatalos forrásokból.
Számos ilyen párkapcsolat megőrző fortély szerint az étel és a test szőr valamilyen keveredése révén remélhető a kedvező hatás, a projekt kerete ezért egy a boszorkánykonyhákat idéző jelenkori főzőshow, valamint az elkészült nyalánkságokat bemutató fotósorozat lett. A képeken a pogácsába sütött levágott körmök és a borba cseppentett menstruációs vér mellett megjelenik női hajtincs, de ha jól megnézzük, más testszőröket is felfedezhetünk a kitálalt finomságokon.
„Kávéba a nemiszervünk szőrszálát kell beletenni, azt a kiválasztott férfival meg itatni, így nem tudunk szabadulni tőle egy életen át” – olvasható az itt látható fotón is az egyik ilyen babona. Gőbölyös Luca projektjében a magyar népi hagyományok és a sztereotip női szerepek humoros ironikus újraértelmezésén keresztül mutatja be, milyen ősi gyakorlatok állíthatók párhuzamba a saját sorsát alakító nő univerzális praktikáival.
Megérteni ezt a rendkívül összetett jelenséget
Az emberi szőr mint zsigeri reakciókat kiváltó, mágikus, rituális tárgy jelenik meg Vékony Dorottya képzőművész több munkájában, amelyekben azt a kérdést is feszegeti, hogy az milyen esetekben lehet kívánatos, és milyen össze függésben válik undorítóvá. Speciális kézműves technikával készített Szerelem gyep című kárpitjába különböző férfiak mellkasszőrét szőtte bele. Szemben a női szőrzet meg ítélésével, a mellkasszőr általában a férfiak vonzerejének egyik alapvető eleme, a Szerelemgyepen kiterített, gazdátlan szőrök mégis visszataszítónak hatnak.
Kompakt rítusok című fotósorozatában a női testszőrzet, a női haj kerül a szó szoros és átvitt értelmében is a középpontba. A szimmetrikusan elrendezett, arctalan nőalakok és hajak kombinációjából összeállított bizarr emberi totemoszlopok a fejtetőt borító szőrzet szimbolikus és spirituális jelentéseit emelik ki: a haj számos mitológiai történetben az erő, az energia, a hatalom, az életerő, a gyógyítás jelképe. Az emberi szőr a halál után is nő egy ideig, életünkben pedig nem érzünk fájdalmat, ha belevágnak – nem csoda, hogy a legősibb emberi közösségektől kezdve a ma élőkig mindig is foglalkoztatott minket ennek a részben állandó, részben változó, összetett jelenségnek a megértése.
