Az első női elnök Európában, akit elfogadtak keménykezű vezetőnek - ilyen volt Margaret Thatcher, aki felforgatta a világot
Margaret Thatcher neve örökre beíródott a történelembe, nemcsak mint az Egyesült Királyság első női miniszterelnöke, hanem mert nő létére ő volt az egyik legmeghatározóbb politikai vezető is a 20. században. De vajon minek köszönhette felemelkedését? Mit tanulhatunk tőle ma? Miért féltek tőle a férfiak? Íme, egy kemény nő története, aki minden álmát megvalósította.
Margaret Thatcher - akkor még Margaret Hilda Roberts - 1925-ben született egy kis angol városban, Granthamben. Édesapja élelmiszerbolt-tulajdonos volt, Margaret neki köszönhette azt a határozott munkamorált, ami később naggyá tette. Thatcher 1947-ben diplomázott az Oxfordi Egyetemen, meglepő módon azonban nem az államtudomány foglalkoztatta, hanem a kémia. Csak később, fiatal felnőttként kezdett jogot tanulni, és végképp beleszeretett a jogalkotás, a polgárjog és az államtudomány világába.
Miután megszerezte második, jogi diplomáját, 1959-ben bekerült az angol parlamentbe, mint Finchley képviselője. Mondanunk sem kell, hogy ebben az időben úton-útfélen kérdő tekintettel néztek a fiatal és ambiciózus politikusra, a pletykák szerint a parlament folyosóján mindenkinek elakadt a szava, amikor meglátták határozott lépteit. Ennek ellenére Thatcher sikeresen kitört a hagyományos női szerepekből, és olyan erővel dolgozott a hivatali ügyeken, amelyekkel több férfi kollégáját is megszégyenítette.
Munkaalkoholista hírében állt, aki hajnalig dolgozott, és rendkívül alapos volt minden egyes döntésében, a legkisebbekben is.
Talán nem meglepő, hogy munkatársai, vagyis az angol politikai élet férfi képviselői szemében vetélytárs lett.
Miért féltek tőle a férfiak?
Thatcher keményen dolgozott, és elvárta, hogy körülötte mindenki ugyanolyan elkötelezett legyen. Kollégái és tanácsadói sokszor panaszkodtak arra, hogy lehetetlen volt lépést tartani vele. Egyesek szerint alig aludt, és gyakran hajnali háromkor is képes volt telefonálni, hogy megbeszéljen egy fontos kérdést. Thatcher számára a munka nem egyszerűen kötelesség volt, hanem maga az élet. Joggal kérdezzük, hogy neki senki sem szólt a munka-magánélet egyensúlyáról?
Senki nem figyelmeztette, hogy a végkimerülés szörnyeteggé teszi az embert? Mindenesetre az évek múlásával sikerült kivívnia a férfiak tiszteletét, akik hamarosan már rettegtek tőle. Ez a félelem több forrásból is táplálkozott. Egyrészt Thatcher rendkívül keménykezű vezető volt, aki nem tűrte az ellenkezést. Ezt a vasakaratot mutatta meg a Falklandi háború idején is, amikor nem habozott katonai erővel visszaszerezni a szigeteket.
Másrészt gazdaságpolitikája, vagyis az úgynevezett „Thatcherizmus" sokakat megosztott. A szakszervezetek és a munkásosztály tagjai különösen ellenszenvesnek találták intézkedéseit, amelyek sajnálatos módon a munkanélküliség növekedéséhez és a szociális juttatások csökkentéséhez vezettek. Ez persze nem jelenti azt, hogy megbukott, vagy hogy rossz politikusnak tartották. Thatcher szakmai tudását nagyra becsülték, de szemtől szemben nem dicsérték.
Margaret Thatcher, a hóbortos vezető
Thatcher életéről számos pletyka kering. Az egyik legismertebb, hogy Margaret Thatcher soha nem vett részt a királynő szokásos vacsoráin, mivel egyszerűen képtelen nyugodtan ülni és csevegni az est alatt, más szóval élve: hiperaktív volt. A Buckingham-palota díszes társasága helyett inkább a munkájával foglalkozott. Egy másik pletyka szerint fiatalabb korában, amikor még Margaret Roberts volt, egyszer megkérdezték tőle, hogy miért visel mindig kalapot, a következő választ adta: "Mert így komolyabban vesznek."
Egy másik érdekes történet szerint amikor Thatcher miniszterelnök lett, a Downing Street 10-ben található lakásban az volt az első dolga, hogy elrendelje a régi, kopott bútorok lecserélését. Makacsul képviselte az álláspontot, amely szerint a környezet befolyásolja a gondolkodást, márpedig az új miniszterelnök modern, hatékony vezetést akart sugározni.
Itt érdemes megjegyezni, hogy később a modernkori pszichológia is megállapította, Thatchernek igaza volt, miután beigazolódott, hogy a környezet az elsődleges befolyásoló tényező az ember életében, legyen szó fizikai környezetről, mint a bútorok és lakberendezési tárgyak, illetve a minket körülvevő személyekről.
Az első női miniszter öröksége
Margaret Thatcher 2013-ban bekövetkezett halála után is megosztó személyiség maradt. Támogatói úgy emlékeznek rá, mint aki visszaadta Nagy-Britanniának a tiszteletet és gazdasági stabilitást. Kritikusai viszont úgy vélik, hogy politikája mély szakadékokat okozott a társadalomban. Egy dolog azonban biztos: Margaret Thatcher munkamániás természete és rendíthetetlen akarata révén olyan nyomot hagyott a világban, amelyet még sokáig érezni fogunk.
„A vezetőnek nem kell a legokosabb embernek lennie a csapatban, sőt!” - Interjú Zolnay Judittal
Thatcher nemcsak a brit történelem, hanem a nemzetközi politika meghatározó alakjává vált, és számos női vezetőnek adott és ad motivációt a mai napig, elég csak arra gondolni, hogy ő volt az első női kormányzó, akit elfogadtak keménykezű vezetőnek, akit nem akartak félreállítani, és akit nem is tudtak félreállítani. Rendíthetetlen volt, minden célját megvalósította. Hogy mire tanít minket Margaret Thatcher öröksége?
Kitartásra és arra, hogy mindig hallgassunk saját magunkra.