Szenvedélye a magyar film: Kertész Márta, a Magyar Mozi TV főszerkesztője
Bár magyar–angol szakos tanárként két évig tanított, Kertész Márta mégis inkább gyerekkori álmát valósította meg; évtizedek óta filmekkel foglalkozik. Tudása nem mindennapi; ha a Különleges tudakozó nem tudott egy filmes kérdésben segíteni, előfordult, hogy őt hívták fel a válaszért.
A márciusban első születésnapját ünneplő Magyar Mozi Tv főszerkesztőjével beszélgettünk csodálatos szülőkről, nagy találkozásokról, városi biciklizésről és persze filmekről.
Mi az első filmélményed?
A nagymamámmal sokat jártunk a Szikra moziba – csak magyar filmeket néztünk, például a Tanulmány a nőkről című vígjátékot. Járt nekünk a kor népszerű hetilapja, a Film Színház Muzsika, amiből kivágtam a színészek fotóit, és beragasztottam egy füzetbe, ami ma is megvan. Kislányként leírtam, hogy az olvasmányaimban szereplő hősök szerepét melyik színésznek szánom. Tulajdonképpen castingoltam.
Gyerekként évekig tanultál zenét, folytatva a családi hagyományokat. Apukád Kertész Iván operakritikus, zenei szerkesztő, aki annyira színesen, érdekesen beszélt a rádióban operáról, hogy őt hallgatva az is megszerette a műfajt, aki nem akarta. Anyukád dr. Hamburger Klára zenetörténész, Liszt-kutató. De te mégsem a zenei pályát választottad. A szüleid nagy bánatára?
A Magyar Rádió óvodájába jártam, egyszer még Kodály Zoltánnal is találkoztam. Kilenc évig zongoráztam, de valahogy hiányzott belőlem a szent lobogás, bár fiatalon még az is a terveim közt szerepelt, hogy a Kodály-módszerrel fogok gyerekeket tanítani. Nem így lett. Pár éve vissza tértem az aktív zenéléshez: énekelek a régi iskolám öregdiák kórusában, amit hajdani énektanárnőnk, Háray Ferencné, Ica néni vezet.
A szüleim mindenben támogattak.
Apukám nagyon sokoldalú ember volt, kiváló humorérzékkel. A gyerek nevelésben viszont deklaráltan nem vett részt, inkább úgy viselkedett velem, mintha a bátyám lenne. Élete végéig folyamatosan hülyéskedtünk. A nevelés így anyámra maradt, akiről viszont az az alapélményem, hogy ül az íróasztalnál és dolgozik, írja a könyvét. Idén lesz kilencvenéves, de most is négy nyelven olvas szépirodalmat és napi két-három órát zongorázik.
Éry Franciska: „Nem női rendező vagyok, hanem rendező”
Pezsgő szellemi közegben és nagy szeretetben telt a gyerekkorom – talán ennek köszönhető, hogy úgy érzem, még most sem múlt el igazán
Mi sodort a filmek felé?
Tizenhat évesen már tudtam, hogy belőlem nem lesz zenész. A József Attila Gimnáziumba jártam, ahol a magyartanárom, Gyürey Vera nagy hatással volt rám. Egyébként ő Szabó István filmrendező felesége, és később a Filmarchívum vezetője lett. A barátnőmmel, Gombos Judittal rengeteget jártunk moziba, filmklubokba. Tizenöt éves korom óta egészen a mai napig megnézek szinte minden magyar játékfilmet.
Érettségi után magyar-angol szakon kezdted meg egyetemi tanulmányaidat Szegeden.
Az első év után átjöttem Pestre, a diplomát már az ELTE-n szereztem meg, ezután két évig tanítottam magyart és angolt a Széchenyi István Gimnáziumban, de úgy éreztem, a tanári pálya nem nekem való.
Így jött a Filmgyár Nemzetközi Stúdiója, ahol értelemszerűen megfordultak külföldi hírességek.
Igen, rendezőasszisztens, illetve casting director lettem, így találkoztam például Arnold Schwarzeneggerrel, aki kimondottan szimpatikus ember. Dolgoztam olyan filmekben is, amikben például Bruce Willis, Anthony Perkins vagy Jessica Lange szerepelt, velük is kapcsolatba kerültem.
Elvégeztél egy színikritikusi tanfolyamot is, és innen már csak egy ugrás volt a Színművészeti Főiskola, ahol beindították a producerképzést. Ti voltatok az első fecskék?
Igen, Zsombolyai János volt az osztályfőnökünk, de tanított Fábri Zoltán is. Az osztálytársam volt például Mécs Mónika, ő volt a producere Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének, amelyet Oscar-díjra is jelöltek, vagy Szász Attila, akiből kiváló filmrendező lett.
Diploma után, 1996-ban Los Angelesben a USC (University of Southern Calfornia) forgatókönyv-elemzési kurzusára jártam néhány hónapig, miközben Andy Vajna cégénél, a Cinerginél gyakornokoskodtam. Hazatérve az Intercomba kerültem, filmforgalmazással foglalkoztam, ellenőriztem a fordításokat, a magyar szövegeket, a feliratokat. Izgalmas időszak volt.
Még izgalmasabb dolog is történt veled akkoriban: jött a szerelem László János személyében, és megszületett a lányod, Juli.
Bizony, és az esküvőnkkor már harminckilenc éves voltam. János a Magyar Kerékpárosklub elnökeként vált ismertté, rengeteget tett a biciklismozgalomért és az élhető városért: környezetvédő, urbanista is volt.
Én teoretikus biciklistának tartom magam, mert ugyan nem biciklizem, de sokat segítettem neki a munkájában.
Volt egy tandemünk, azzal bejártuk az országot. János 2017-ben posztumusz Budapest díszpolgára lett. Nagy a hiánya. Juli már huszonöt éves, anglisztikát végzett, az idén megy férjhez.
Tagja voltál a Filmmúzeum csapatának is…
Az egy igazi kreatív műhely volt, nemcsak kollégák voltunk, hanem barátok is. Olyannyira, hogy a csatorna egyik tulajdonosának, Krasznai Jánosnak anno én voltam az osztályfőnöke. A Filmmúzeumot 2007-ben felvásárolta a Chello nevű multi, azt pedig később az AMC nevű másik multi. Így történhetett meg, hogy 2001-ben beléptem a Filmmúzeumhoz és huszonegy év után léptem ki – immár az AMC-től, hogy csatlakozzam a Tematic Media Group új csatornájához, a Magyar Mozi Tv-hez.
Ha egy olyan külföldinek kellene magyar filmet ajánlanod, aki még sosem látott ilyet, melyik lenne az a három?
A listám hosszabb volna, de ha csak hármat lehet, akkor legyen a Szerelmesfilm Szabó Istvántól, a Megáll az idő Gothár Pétertől, és a Ripacsok Sándor Páltól.
Főszerkesztőként mi a feladatod?
Összetett a munkám a filmvásárlástól a műsor-összeállításon át az ismertetők megírásáig és a nézőkkel való levelezésig.
Heti egy beszélgetős műsorod van, A magyar mozi mesterei, amiben híres rendezőket, színészeket kérdezel, és természetesen te is látható vagy a képernyőn. Mennyire követed a divatot és a szépségápolás újdonságait?
Tizennégy éves korom óta ugyanúgy öltözöm: farmernadrág, póló, pulóver, sportcipő, időnként szoknya nem túl magas sarkú cipővel. Gyakran hordok különböző színű cowboykendőket. A természetességben hiszek, ezért kizárólag szinte láthatatlan, natúr sminket teszek fel.
Mi a mottód?
Szeretnék mindent megmutatni, régi és új magyar filmeket egyaránt. Végtelenül megosztott társadalomban élünk, ez a csatorna pedig arra törekszik, hogy olyat mutasson, ami összeköt, ne pedig olyat, ami szétszakít. Márpedig a magyar filmek összekötnek minket!
Stylist: Komáromy Csilla @styledbycsillu
Smink: Hajdu Zsófia
Haj: Szepeshelyi Gabriella
Blézer és nadrág: RESERVED
Garbó: ZARA
Nyaklánc: PARFOIS