A különbözőségeink ellenére is egyformák vagyunk - megnéztük a A Hold színes árnyékai című pop-up kiállítást
Mi lesz abból, amikor a nők támogatják egymást és mozgósítják a bennük lévő erőt? Most egy fotókiállítás bemutatja, hogy mire képes egy csoport nő, akik között vannak épek és fogyatékkal élők, városiak és vidékiek, fiatalabbak és idősebbek, vékonyabbak és teltebbek. Pontosan ez kell ahhoz, hogy tisztán lássuk: úgy szép az élet, ha kerek.
Marton Ancsa divattervező, a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány és Csonka Liberta filozófus együttműködésében jött létre „A Hold színes árnyékai” című különleges pop-up kiállítás, amely az értelmi fogyatékossággal élő nők világába enged betekintést. A tárlatot szeptember 7-én nyitották meg a Budapest Music Centerben, és csak ezen a napon volt megtekinthető.
Miért mondhatjuk, hogy különleges? Amiért párhuzamot von a nőiesség különböző megjelenési formái között, ugyanis a kiállított képeken egyszerre láthatunk ép és fogyatékkal élő nőket.
Ahogy végignézünk a fotókon, hirtelen belénk hasít az érzés: milyen egyformák vagyunk a különbözőségeink ellenére, és ez így van jól.
Ez a tárlat bebizonyítja, hogy a divat mint önkifejezési eszköz és a társadalmi felelősségvállalás kéz a kézben jár egymással.
Az egész egy garázsvásárral indult
Marton Ancsa, az Art On Me divatmárka alapítója, mindig is fontosnak tartotta a fenntarthatóságot. Tizenöt évvel ezelőtt a márka elindításakor sem a profitorientált szemlélet volt a középpontban, hanem az értékteremtés. „Számomra az alkotás a kezdetektől fogva arról szólt, hogy valami egyedit hozzak létre, amely valamilyen társadalmi értéket képvisel, és ez a cél akkor teljesedett ki, amikor találkoztam a Lámpás ’92 Alapítvánnyal.
A szervezet az értelmi fogyatékossággal élő felnőttek számára biztosít lakhatást, gondozást, és különféle művészeti foglalkozásokkal is segíti őket abban, hogy önálló életet élhessenek” – mondja a divattervező, aki egy véletlennek köszönhetően ismerkedett meg az alapítvánnyal. Ancsa egy garázsvásáron találkozott Babják Judittal, a Lámpás ’92 egyik munkatársával, és egy csapásra megszületett az ötlet, hogy a szabásminták hulladékából közösen alkossanak valami újat a Lámpás ’92 gondozottjaival.
Neves galériákban tartott kiállításai helyett barátaival méri sikerét Barabás Zsófi festőművész
„Rengeteg szabászati melléktermékem volt, amit nem akartam kidobni, így jött a gondolat, hogy ezeket hasznosíthatnánk az alkotófoglalkozások során” – emlékszik vissza Ancsa. A projekt hamarosan elindult, és a divattervező egyre gyakrabban járt az alapítvány gondozottjaihoz, hogy különböző kreatív foglalkozásokat tartson számukra. Ami ezután történt, azt már a sors akarta. Évek teltek el így, és miután a tervező közelebbről megismerte a szervezetnél gondozott nőket, rendezett számukra egy meditációs napot, amikor egész nap együtt lehettek ép és fogyatékkal élő nők.
Ebből a találkozásból született meg „A Hold Színes Árnyékai” című kiállítás, amelynek fő témája a nőiesség sokszínűsége. Telek-Fejér Bernadett és Búza Virág fotográfus művein a női test szépségének bemutatása mellett a női lét különböző rétegei és a nők érzelmi gazdagsága is megjelenik. Érdekesség, hogy a szervezésben Csonka Liberta filozófus is részt vett, aki egy izgalmas nézőponttal tette még színesebbé a kiállítást.
A filozófus elmondása alapján a Hold a nőiesség és az érzelmek jelképe, amely színes árnyékot vet, míg a Nap, mint férfi szimbólum, sötét árnyékot teremt. Ennek a kettőnek a találkozása teremt egy teljes egészet – éppen úgy, mint amikor különböző emberek, ép és fogyatékkal élő nők találkoznak.
A Hold színes árnyékai: A nőiesség és az érzelmek szimbóluma
A filozófus, Csonka Liberta elmondása alapján a Hold a nőiesség és az érzelmek jelképe, amely színes árnyékot vet. Ezzel szemben a Nap, mint férfi szimbólum, sötét árnyékot teremt. Ennek a kettőnek a találkozása teremt egy teljes egészet – éppen úgy, mint amikor különböző emberek, ép és fogyatékkal élő nők találkoznak. A Hold és a Nap árnyékainak szimbolikája Ancsa gondolatvilágában is megjelenik, bár ő ezt inkább fizikai törvényszerűségként értelmezi.
Ebben az alkotói együttállásban Ancsa a materialista, fizikai és matematikai értékeket képviseli, míg Liberta inkább elméleti, filozófusi és szellemi szemlélettel közelíti meg a kérdést. Ancsa azért is kérte fel kedves barátnőjét, hogy filozófiai gondolataival árnyalja, szelídítse ezt a fizikai törvényszerűségen alapuló gondolatvilágot, amely szerint „a Holdnak színesek az árnyékai”.
Az élő kapcsolatok ereje
A szervező szándéka, hogy a tárlat során még többen megtapasztalják a női összetartozásban rejlő erőt. „Pár hónappal ezelőtt, amikor újra ellátogattam az alapítvány gondozottjaihoz, egy színes szálakból készült fonatot adtak nekem, ami a valódi összetartozást szimbolizálta. Ekkor született meg bennem az összetartozás gondolata, ami inspirálta a kiállítást” – meséli Marton Ancsa.
Ez a pillanat volt az, amely elindította a kiállítás létrejöttének folyamatát, és nem az első találkozás az alapítvány gondozottjaival, amely évekkel ezelőtt történt. A tárlat tehát nemcsak egy művészeti élményt nyújt, hanem arra ösztönöz, hogy újragondoljuk, hogyan élünk, hogyan kapcsolódunk másokhoz, és hogyan lehetünk nyitottabbak a mássággal szemben. Ez is csak azt igazolja, hogy a művészet képes hidat építeni a különböző emberek között, miközben lehetőséget ad arra, hogy valódi, élő kapcsolatokat teremtsünk egymással.
Amire valóban szükségünk van
Talán ezen a kiállításon nem fogunk világhírű művészek képeivel találkozni, de nem is ezért érdemes ellátogatni ide. Itt olyan kapcsolódásoknak lehetünk a részesei, amelyek felnyitják a szemünket egy tisztább világgal szemben, amiben valódi értékek rejlenek. Itt megfeledkezhetünk a digitális zajról, az önzőségről, az anyagiasságról, hiszen itt az emberi kapcsolódás áll a középpontban, ami pótolhatatlan és megismételhetetlen.
A belépés díjtalan. Az egynapos kiállítást követően a képzőművészeti alkotások Marton Ancsa üzletében (Art on Me Shop, 1076 Budapest, Madách Imre út 10.) kerülnek kiállításra. Itt a fényképek, festmények meg is vásárolhatóak, és a befolyt összegből az alkotók a Lámpás ’92 Alapítványt támogatják.