A kortárs táncelőadásoknál nagyjából megszoktuk a színpadi meztelenséget, de ebben a sorozatban a néző is felvállalja a maga meztelenségét
Fotó: Varga Kinga
Egy rendhagyó életpálya harminc éves jubileumát ünnepli az idén ötven éves Ladjánszki Márta táncművész, koreográfus. A kettős évforduló kapcsán színpadi munkásságát összegző válogatássorozattal lépett több estén át a közönség elé, három évtized távlatából is emlékezetes darabjait felújítva.
Mindezekről, valamint a testet érintő tabukról, táncos és közönség közti bizalomról beszélgettünk - az alkotói függetlenséget szolgáló megfejtések közt kis kitérővel a hieroglifákra is. „Ez egy pikáns előzménye a történetemnek” - kezd bele a beszélgetésbe Ladjánszki Márta.
Amennyiben?
Amennyiben fűszerezi a kapcsolódásaimat. Érettségi után nem sokkal, négy évig dolgoztam a Soltész Rezső szakmai lapjainak szerkesztőségében, ahol zenészek kézírással beadott cikkeit gépeltem be a számítógépbe. Akkor úgy éreztem, hogy más hieroglifákat is meg tudnék fejteni…
Mikor kezdtél tánccal foglalkozni?
Voltak különböző szárnypróbálgatások, gyerekként magánképzésben tanultam klasszikus balettet és sportoltam is. A gimi után kezdtem újra táncolni, egyrészt Regős Pali bácsiéknál, akik a Műegyetemen amatőröknek szerveztek intenzív mozgásra lehetőséget adó kurzust nyaranta. Másrészt volt egy színházi próbálkozásom is, esti képzéssel, ahol a mozgásórákon „becsengettek” nálam: úgy gondoltam nekem ezzel valamit kezdeni kell. Később találkoztam Csabai Attilával, akivel megalapítottuk a kompMánia formációt.
„Nem láttam kiutat, gyógyszerfüggő és pánikbeteg lettem” - beszélgetés Horváth Renátó táncművésszel
Ami a kilencvenes években induló legendás kulturális kezdeményezések egyike volt a kortárs tánc terén.
Számomra mindenesetre ekkor indult a komolyabb táncos- és színpadi lét. Komplexen gondolkodtunk, Attila kirakatrendező sulit végzett, nagyon közel álltak hozzá a színek, a formák. Engem elsősorban a mozgás precizitása érdekelt: jól kiegészítettük egymást. Hajszobrászokkal is dolgoztunk, volt, hogy kék hajjal jártam be a szerkesztőségbe. És magunk varrtuk a kosztümöket is…
A 30/50 jubileumi eseménysorozatod egyik, RS9 béli előadásán a jelmezek is fókuszba kerültek.
A harminc éves alkotói pályafutásom néhány kosztümjébe most új táncosok bújtak bele, és ezekbe új életet leheltek az improvizációk során. Minden egyes jelmeznek színpadi múltja volt és többnyire én magam készítettem őket. A textileket éppúgy szeretem, mint a színpadi meztelenséggel foglalkozni.
A jubileum alkalmából felújítottad azt a szólódat is, amivel, mint mondani szokás, berobbantál.
Az volt az első emblematikus munkám, az Egy című szólóm, amit a Pálos István vezette Mozdulatművészek Háza kezdeményezésére indult szólótáncversenyre készítettem.
És amit meg is nyertél.
Egy flitteres, piros naciban, meztelen felsőtesttel mentem színpadra - és a spicc cipőt a kezemre húztam fel. Technikailag nagy kihívás volt, most ezt már látom, mert Mórocz Eszter, akinek a jubileumi előadásra átadtam ezt a szólót, egy tehetséges, fiatalabb korosztályt képviselő táncos, ő is nagyon sokat dolgozott vele. Tizenegy percen át alig áll két lábon: eleve egy fejjel lefele helyzetben, ahol el lehet játszani, hogy a kéz a láb…
Ahogy ebben a jubileumi időszakban, úgy az elmúlt évtizedekben is jelen voltál a nemzetközi porondon.
Sokat jártunk sokfelé… Idén ősszel ez egy intenzív időszak volt, de marha sokat kellett dolgozni érte. Küzdelmes minden egyes lehetőséget megtalálni, megragadni.
Saját magad menedzsere vagy?
Nagyjából igen, bár szeretném, ha lenne segítségem ebben.
Már benne voltál jócskán a gyakorlatban, mikor úgy döntöttél, hogy elvégzed a Táncművészeti Egyetemet.
Az én generációm nem arról híres, hogy előbb lediplomázott és aztán csinálta a művészetet, hanem pont fordítva: huszadrangú volt, hogy van-e papírja róla. Csináltuk, éltük az alkotást. Egyébként egy törvényi szabályozás miatt kellett a diploma, én akkor már jó ideje a Berger Gyula által alapított L1 Egyesület művészeti vezetője voltam, és azt gondoltam, hogy legalább nekem legyen meg az a papír (szakirányú diploma).
