Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója: „Fára mászva figyeltük, hogy esni fog-e az eső”
Bár még van néhány hét a 2024-es nyárból, az aktuális programsorozat mellett már a jövő évi, huszadik évadára készül a Kultkikötő csapata. Az alapító igazgató, Nagy Viktor nyarait 2005 óta határozza meg a balatonföldvári helyszín, ahova akkor még egy összművészeti tábor vezetőjeként érkezett.
A kultkikötős hivatása mellett Viktor 2022 óta a budapesti Thália Színház művészeti vezetője, esténként pedig színművészként lép színpadra. A GLAMOUR+ számára adott interjújának érdekessége, hogy egykori tanítványa, majd későbbi kollégája beszélget vele.
A Kultkikötő egy szerelemnek indult az életedben. Tizenkilenc év mennyire változtat meg egy ilyen szerelmet?
Egy kisgyerekből kamasz lett, és most egy felnőtt, aki remélem, kirepülni nem fog, de mégiscsak sok esetben a saját lábára kell álljon. Ez azt is jelenti, hogy már messze nem azon keretek között dolgozunk, mint tizenkilenc éve. Sok olyan kockázatot kell vállalnunk, amivel eddig nem néztünk szembe. Kell, hogy a produkcióink között legyen igazi nagy kockázat, ami nem tudjuk, hogyan sikerül majd. De azt is mondhatnám, hogy a kisgyerek kis gond, a nagy gyerek nagy gond, ez igaz a Kultkikötőnél is.
Számos olyan kihívást tartogat ennyi év után is, hogy néha meglepődünk, és feltesszük a kérdést, mi jöhet még? Milyen kihívások?
A balatonföldvári helyszín megújul, koncertek alkalmával közel kétezer embert tudunk majd fogadni, a színházi előadásoknál több mint ezer embert tudunk majd leültetni. Ezek óriási nagy dolgok. Ha onnan közelítem, honnan indultunk, pont a földvári helyszín kapcsán vár ránk a legnagyobb kihívás, hogy a huszadik évadunkban hogyan tudjuk majd újraindítani ezt a helyszínt.
„A humor nekem a megküzdés eszköze, a nehéz helyzetekben egyfajta feloldozás” – Ács Fruzsinával beszélgettünk
Érdekes, hogy én a szerelem szót használtam, te viszont a gyermeket. A különbség érezhető, a szerelem sokszor elmúlik, de a gyermeked iránti szeretet az egy eltörölhetetlenebb dolog.
A szerelemből született egy gyermek. Saját gyermekként gondolok rá, de ez egy közös ügy, sok-sok ember megfeszített munkájával. Olyan embereké, akik a kezdetekkor csak ebédet vagy szállást kaptak a munkájukért. Most már megélhetést tud biztosítani a Kultkikötő. Van, akinek egész évben, és van, aki nyárra csatlakozik hozzánk. Ez így még nagyobb felelősség. Itt is csak a gyermekhasonlathoz tudom visszakötni.