A televíziózás legendája: Kopper Judittal beszélgettünk negyven éves pályafutásáról

A hazai televíziózás élő legendáinak egyike Kopper Judit. Első tévés emlékei közt van az a jégtáncverseny, amit Vitray Tamás közvetített a hatvanas években. Egy hosszútávfutó kitartásával haladt előre pályáján, habár élsportolóként az úszás volt az erőssége.

Kopper Judit televíziós szerkesztő producerrel a médiában töltött negyven évéről, karrierjének legfontosabb és legmeghatározóbb állomásairól beszélgettünk.

Mesélted, hogy az úszásoktatás volt az első műsorod témája.

Igen, az Iskolatelevízióban. Azt követték a méhecskék meg a halmazállapotok, meg a többi környezet ismeret órához kapcsolódó téma. Az úszásoktatás úgy jött, hogy válogatott úszó voltam tizenhárom éves koromban az Újpesti Dózsában. Ma is lejárok a Hajós Alfréd Uszodába, idén a szülinapomra kaptam egy állandó belépőt a gyerekeimtől.

Tőlük kaptad azt a kézzel hímzett falvédőt is, amin a tévéképernyőn vagy látható – ami kivételes alkalom volt, mert jószerével csak a stáblistán találkozhattak a nézők veled, vagyis a neveddel.

A képernyőn levésem annyi volt, hogy „köszöntöm a nézőket a Médiamix mai adásában”, a végén meg: „köszönöm a figyelmüket, viszontlátásra!”. Pittmann Zsófi képzőművész hímezte a falvédőt, és akkor kaptam, mikor négy évtized után elbocsátottak a tévéből. Az a felirat rajta, hogy Munka után édes a pihenés.

Az otthonotokban beszélgetünk, mű alkotásoktól és vintázs jellegű tárgyaktól körülvéve, amik az életed és a pályád állomásait is megidézik. Rengeteg a fotó is a falakon, barátokról, családról…

Szerintem és Mérei Ferenc pszichológus szerint is jó hatással van az emberre, ha virtuálisan is körülveszik a szerettei.

Hogy indult a tévés pályád?

Az ELTE magyar–népművelés szakára jártam, mellette kezdtem dolgozni asszisztensként a Magyar Te levízióban. Utána jött az Iskolatelevízióval a lehetőség, az már szerkesztői munkával járt. Mázlim volt, az induláskor volt egy nagyon jó főnököm, Kelemen Endre, a Családi kör kitalálója és műsorvezetője.

Az Iskolatévé időszakában több sorozat szerkesztője voltam, például a Tudományos? Fantasztikus! vagy a Hogyan működik? – utóbbinak Rubik Ernő volt a műsorvezetője, és mindkettőt Müller Péter rendezte, ő az időben végzett a színművészeti főiskolán, tévé rendező szakon. De sorolhatnám, többek közt a Macskássy Kati rendezte Testünk című sorozatot.

„Senki nem szent és senki nem ördög” - Interjú Nagypál Orsival, a Hunyadi - Rise of the Raven című sorozat egyik rendezőjével

A Hármas Csatorna című sorozatban több zenész vezetett műsort – többek közt én is.

Szerkesztőkként egy-egy választott témát nyolc részben dolgoztunk fel. Ezek napi egy órában, délután mentek adásba. A Hármas Csatorna ötlet gazdája egyébként Tálas Annamária volt.

A te választott témád a sci-fi lett.

Az akkoriban bemutatott Csillagok háborúja után, a filmet látva a kisebbik fiam elkezdett Csillagok háborúja-maszkokat készíteni. Például neked is, amikor műsorvezető voltál.

Máig felejthetetlen élmény, ahogy „élethű” marslakó maszkkal az arcomon leszólítom a járókelőket az utcán…

Voltak más vizuális gegek is, tévéstúdiós trükkök, például, mikor a robotokról szóló részben „klónoztunk” téged… A tudomány, az űrkutatás, az irodalom és egyéb művészetek meg az utópia felől jártuk körül a sci-fi témát, egy-egy szakértővel. Többek közt Farkas Bercivel is, akivel az űr hajója leszállókabinjában csináltál interjút, még a régi közlekedési múzeumban.

Utána sokáig meg fordultak utánam az utcán: „ott megy a hármascsatorna!”. Te hogyan léptél tovább az Iskola televízió-korszak lecsengésével?

Még azt megelőzően jött egy kérés a KISZ-től, hogy találjunk ki egy olyan adást, ami elvonja a fiatalokat a rosszalkodástól. Nézzenek inkább videót! Így indult a Videovilág, ami a felsőbb szándék ellenére teljesen másmilyen lett, mert a videóművészet tel foglalkoztunk elsősorban, ami még a világban is feljövőben volt. Forgattunk a Velencei Biennálékon meg a legnagyobb videó fesztiválokon, Amszterdamban, Hágában… Többször jártunk a linzi Ars Electronicán, ott voltunk akkor is, mikor a World Wide Webet bemutatták a nagy közönség számára. Akkoriban indult a számítógépes animáció is.

Ami a videóklipekben is jelentős szerepet kapott. Akkoriban már fogni lehetett nálunk a Music Tv adását, rosszalkodás helyett én is éjjel nappal azt néztem.

Albert Györgyivel mi is készítettünk egy háromrészes sorozatot a londoni MTV műsorvezetőivel.

Ez volt a hazai televíziózás fénykora?

A romániai forradalom „élő közvetítésével” az egész világon jött egy fordulat. Finnországban állítólag az emberek rohantak haza a forradalmat élőben nézni. Történelmi pillanatok kerültek élő adásba, például, mikor ledöntötték Szaddám Huszein szobrát, vagy amikor Gorbacsov videó üzenetet küldött a Krímből, háziköntösben, hogy valójában őt fogva tartják. A politikának egyszerre nagyon fontos lett a tévé.

A Videovilággal párhuzamosan induló, már említett Médiamix adásunkban mi is foglalkoztunk a romániai forradalom és a média kapcsolatával. Egyébként 1991- ben, még Hankiss Elemér idején, Pálmai Kati szerkesztő kolléganőmmel megcsináltuk a Fríz produceri irodát, ahol sokan kaptak lehetőséget műsorkészítésre.

Az újraindult Magyar Filmszemlén jártunk és elmondjuk, miért fontos, hogy legyen a magyar filmnek ünnepe

+ 10

Többek közt Monori M. András és Tillmann J. A. az emlékezetes Ezredvégi beszélgetésekben.

A Frízt leállították, miután Hankiss után jött egy új elnök. Tulajdonképpen engem állítottak le, behívatott a főszerkesztő, és azt mondta: vegye már végre észre, hogy maga nincs. Én meg, hogy jó, észreveszem, nem vagyok.

Humorérzék nélkül ezt nehéz lett volna túlélni…

Akkor nagyon sok embert elbocsátottak, engem még nem, Gulyás János odavett magához, a dokumentum osztályra. Aztán megint jött egy új elnök és megint főszerkesztő lettem, a Publikum kulturális műsoré, amiben Orsós Jakab László, Bojár Iván András és Szabó Stein Imre voltak a műsorvezetők – Krasznahorkai László pedig a szakértő.