Készíthetne habos-babos romantikus filmeket is, de Kathryn Bigelow a valóság sokszor kegyetlen arcát akarja képernyőre vinni
A bombák földjén című filmjével Kathryn Bigelow széles körű elismerést vívott ki, 2010-es történelmi jelentőségű Oscar-díjának befolyása a filmiparra tagadhatatlan és annak a jele, hogy ideje volt a nőkkel is komolyan számolni a szakmában.
Íróként, rendezőként és producerként Kathryn Bigelow olyan magával ragadó filmek kánonját alkotta meg, amelyek felpezsdítik a nézőket és mély benyomást tesznek rájuk. A műfaji elvárásokkal és társadalmi szokásokkal szembeszegülő filmrendező mindig érzékletes képeket használ ahhoz, hogy elérje a célját. Bigelow átírja a műfajokat és sajátosan értelmezi őket: vámpírfilmet kombinál westernnel (Alkonytájt, 1987), szörfös filmet akció-thrillerrel (Holtpont, 1991), film noirt sci-fivel (Strange Days – A halál napja, 1995), vagy intim jeleneteket ágyaz be egy háborús filmbe (A bombák földjén, 2008).
Kathryn Bigelow áttörte az üvegplafont
Kathryn Bigelow 1951-ben született a kaliforniai San Carlosban Gertrude Kathryn könyvtáros és Ronald Elliot Bigelow festékgyár vezető egyetlen gyermekeként. Bigelow művészi karrierje festészethallgatóként vette kezdetét a San Francisco Art Institute képzőművészeti alapképzésen. Később a Columbia Egyetemen filmelméleti és kritika szakon végzett mesterképzést. 1981-ben debütált rendezőként a The Loveless című motoros filmmel, és innentől kezdve útja felgyorsult az Oscar-díj felé a már említett Alkonytájt, Holtpont és a Strange Days filmekkel.
Sosem tanulta a rendezést, mégis ő készítette az elmúlt évek legfontosabb filmjeit - De ki az a Greta Gerwig?
Az utóbbit Bigelow exférje, James Cameron rendező írta, akivel 1989 és 1991 között voltak házasok. Bigelow magánéletét azóta homály fedi, ám a sikerei annál nyilvánvalóbbak, hiszen A bombák földjénnel történelmet írt, ami többek között a legjobb filmért járó Oscart is elvitte. A háborús dráma nemcsak a kritikusok elismerését vívta ki, hanem azt a kitüntetést is megadta Bigelownak, hogy ő lehetett az első nő, aki elnyerte 2010-ben a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat, ami átütő teljesítménynek számított, hiszen megtörte a nemek közötti korlátokat az iparágban.
Ő volt a negyedik nő a történelemben, akit jelöltek a kitüntetésre. Emellett elnyerte az Amerikai Rendezők Céhe díját a kiemelkedő rendezői teljesítményéért a mozifilmekben, amit ugyancsak először adtak egy nőnek.
Filmjeit az erőszak jellemzi
Amennyi dicséret érte, annyi kritika is. Olyan írók kritizálták a filmjeiben előforduló erőszak miatt, mint Mark Salisbury, aki a The Guardian-ben azt kérdezte: „Miért olyan filmet csinál, amilyet?” Marcia Froelke Coburn pedig arra szeretett volna választ kapni a Chicago Tribune-ben: „Miért csinál egy olyan kedves nő, mint Bigelow, erotikus, erőszakos vámpírfilmeket?" Valóban, a legtöbb filmje erőszakos jeleneteket tartalmaz, és az erőszak témáját járja körül, de ez már pályafutása legelejétől így van.
Első rövidfilmjében, a The Set-Up-ban (1978) két professzor verekszik össze, a The Loveless-ben a motoros bandák megjelenését is erőszak követi. Következő filmje, az Alkonytájt egy fiatal fiúról szól, aki beleszeret egy vámpírba, miután megharapta, és a sztori tele van lövöldözős-üldözős jelenetekkel. A Kék acél volt az első vállalkozása az akciófilm műfajában, ráadásul a film egy női főszereplőt helyez a középpontba, megfordítva a tipikus műfaji konvenciókat.
A főhős egy rendőrnő, akit hamisan vádolnak meg gyilkossággal és természetesen megpróbálja kinyomozni az igazságot. A film komoly feminista kérdéseket feszeget, emiatt gyakran tanítják és tanulmányozzák a feminista filmkutatók. A bombák földjén az iraki háborúban szolgáló bombaosztag tagjait követte nyomon, majd megjelent a Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza, ami arról szól, hogy a szeptember 11-ei terrortámadások után egy CIA-ügynökökből álló kis csoport Oszama bin Láden terroristavezető nyomába ered.
A filmet sokat kritizálták a CIA kínzási gyakorlatának explicit bemutatása miatt. Legutóbbi alkotása, a 2017-es Detroit azt dolgozza fel, amikor a rendőrség 1967-ben megszállta a címszereplő várost, és ennek következtében az Egyesült Államok történelmének legnagyobb felkelése tört ki. Annak ellenére, hogy női filmrendezőként szkepticizmussal és kritikákkal szembesült a férfiak által uralt iparágban, Bigelow rendíthetetlen elkötelezettsége a mestersége iránt a siker soha nem látott magasságaiba lendítette.
Hiszen ki mondja, hogy egy nő nem írhat vagy rendezhet erőszakos filmeket?
Innen is látszik, hogy még mindig olyan világban élünk, ahol a nőkhöz kizárólag a szelídséget és a gyengédséget társítják, mintha csak főző- vagy gyerekműsorokat készíthetnének. Miért kell azt feltételezni, hogy a nő, aki vérengzős vagy durva filmeket rendez, azzal csak baj lehet? Nem valószínű, hogy Kathryn Bigelow a lelke mélyén egy pszichopata. Ő egy merész művész, aki a filmjein keresztül mutatja meg, hogy mennyire erős.
Készíthetne rózsaszín, habos-babos romantikus filmeket is, de ő valóság sokszor kegyetlen arcát akarja képernyőre vinni és ehhez bátorságra, valamint nagyfokú lelki erőre van szükség, ami neki egyértelműen megvan. Nem elnyomni, hanem elismerni kellene, amiért szakít a társadalmi konvenciókkal és bebizonyítja, hogy egy nő is lehet ugyanolyan sikeres egy férfiak által uralt területen.
Hosszú idő után új filmen dolgozik
Kathryn Bigelow filmrendezőként való sokoldalúsága a televízióban is megmutatkozott, mivel ő rendezte a népszerű sorozat, a Gyilkos utcák (1998–1999) epizódjait. Ezenkívül reklámfilmeket, videoklipeket is forgatott és 2015-ben Primetime Emmy-díjat nyert a dokumentumfilm-készítésben nyújtott kivételes érdemeiért, amit a Netflix Cartel Land című filmjével vívott ki.
2024 májusában a Netflix bejelentette, hogy Bigelow új játékfilmet fog rendezni a streaming platformra. A jelenleg cím nélküli projekt a hírek szerint a Fehér Ház tisztviselőinek egy csoportjára összpontosít, akik egy közelgő rakétatámadás megfékezésére törekednek, a forgatás feltehetően ősszel kezdődik. Bigelow kitörölhetetlen nyoma a filmiparban túlmutat az elismeréseken és a díjakon, és világszerte inspirációként szolgál a feltörekvő filmesek számára.
Könyörtelen csúcsra törése folyamatosan formálja a filmes világot, lehetővé téve, hogy a szakma kapui végre megnyíljanak a nők előtt. És ahogy továbbra is feszegeti a művészi kifejezés határait, hatása kétségtelenül érezhető lesz az elkövetkező nemzedékeken keresztül.