Az ember nyugodtan ott hagyhatja a táskáját a széken, amíg rendel a kávézóban és senki nem nyúl hozzá - Japán tényleg egy teljesen más világ

Gyerekkorom óta szenvedélyesen rajongok Japánért. A „felkelő Nap országa” nemcsak pazar lélegzetelállító tájaitól, építményeitől és történelmétől olyan varázslatos, hanem a lakosai és társadalma miatt is. De valóban annyira mások a japán emberek, mint amennyire mutatják magukat?

Már gyerekként feltűnt, hogy a japánoknak még a meséik, filmjeik is merőben eltérőek a magyar vagy az amerikai produkcióktól. A szereplők hihetetlenül udvariasak, tiszteletteljesek, rendszeretőek. Olyan értékeket igyekeznek közvetíteni, mint a hűség, a becsület, a bajtársiasság. Mindig tudják mikor van a megfelelő helye és ideje a különböző érzelmek kifejezésének, és nem küldik el egymást melegebb éghajlatra az első bosszúságnál. Régóta foglalkoztatott a kérdés: vajon a mesék és a filmek világa, a rengeteg szóbeszéd, amit hallottam róluk, valóban igaz?

Ennyire mások lennének a japán emberek? Mivel még nem volt lehetőségem személyesen ellátogatni az országba, a kérdésre Balogh Emese Nóra, a Károli Gáspár Egyetem japán szakán végzett kitüntetéses okleveles Japán-szakértő felelt.