Isadora Duncan: a leghíresebb modern táncosnő karrierje éppen Budapesten robbant be
Mielőtt Isadora Duncan a XX. század elején rövid görög tunikában és mezítláb könnyedén kilibbent a közönség elé, a színpadi tánc alapvetően a klasszikus balettet jelentette. Duncan színre lépése azonban megváltoztatott mindent: merev szabályok és kényelmetlen balettcipők helyett a modern tánc a test szabadságáról és az önkifejezésről szólt.
Az áttörést pedig pont a budapesti Uránia színpada jelentette „Duncan Izadórának”, ahogy a korabeli magyar sajtó nevezte.
Egy amerikai lány Európában
A századforduló Európája izgalmas hely volt. Az öreg kontinens nagyvárosaiban új szelek fújtak, és a magukat modernnek gondoló társaságokat a kor modern találmányai, új szellemi és művészeti irányzatok tartották lázban. 1896-ban Athénben újraélesztették az ókori olimpiai játékokat, és a szenzációs esemény a test természetes szépsége és egészsége felé irányította az európaiak figyelmét.
Az ókori görög szobrok harmonikus izomzatát tanulmányozva egyre inkább előtérbe került a mozgás fontossága és megkérdőjeleződött a tüdőt vasmarokkal összeszorító fűző létjogosultsága. Ebbe a forrongó, gyorsan változó világba érkezett meg egy önfejű és zseniális amerikai lány, Isadora Duncan. A lány, akit később a modern tánc anyjának neveztek, 1877-ben született a kaliforniai San Franciscóban, egy jómódú család negyedik gyermekeként.
Azonban a szülők néhány évvel Isadora születése után elváltak és Mr. Duncan hamarosan teljesen eltűnt a képből. Innentől kezdve a gyerekek anyja egyedül, zongoratanításból próbálta fenntartani a népes családot; de még így is maradt ideje arra, hogy esténként Shakespeare, Dickens, Shelley és más nagy írók műveit olvassa fel a gyerekeknek.
Az egyébként nagyon is érdeklődő Isadora nehezen bírta a merev kereteket, így – habár otthon boldogan táncolta körbe a lakást – mindössze kilenc évesen abbahagyta a balettet, tíz évesen pedig az iskolát, és magántanuló lett. Ugyanebben az évben kezdett el a testvérével, Elizabeth-tel kisebb gyerekeket pénzért táncot tanítani.
Ma már nem kérdés, hogy szükség van a divatforradalomra - A Fashion Revolution mozgalom erősebb, mint valaha
A felnőtt Isadora először Chicagóba, majd New Yorkba költözött, majd mindössze huszonkét évesen áthajózott Európába. Az óvilágban ugyanis sokkal nyitottabbak voltak merész és szabad táncművészetére, mint a szülőhazájában. Isadora először különböző magánrendezvényeken lépett fel, ahol a reneszánsz festmények és görög mítoszok inspirálta kosztümjei és koreográfiai vegyes fogadtatással találkoztak. Sokan lelkesedtek érte, azonban olyan is előfordult, hogy egy vendéghölgy azt mondta a mellette ülőnek Duncan előadása, után, hogy
Ha a lányom úgy öltözne, mint Duncan kisasszony, bezárnám a padlásra.
Isadora Budapesten
A fiatal Isadorának egy fityingje se volt európai karrierje kezdetén, de hitt magában és nem volt hajlandó különböző félvilági mulatókban fellépni; hiszen egy ilyen lépés lehetetlenné tette volna, hogy valaha is komolyan vegyék a művészetét. Végül neki lett igaza.
Isadora Duncan legelőször Budapesten, az Uránia színpadán szerepelt nyilvános helyen, nagyzenekari kísérettel 1902 tavaszán. A mai filmpalota ebben az időben úgynevezett tudományos színházként működött: a sarkvidéki expedíciókról és különböző modern felfedezésekről szóló vetített képes előadások között pedig kiválóan elfért Duncan progresszív előadása.
„Duncan Izadóra” ahogy a korabeli budapesti sajtó írt róla, egyszerű, szürkéskék bársonyfüggöny előtt, mindenféle díszlet nélkül, kibontott hajjal, rövid görög tunikában és mezítláb lépett az Uránia színpadára, ahol olyan táncot adott elő, amilyet még soha nem láttak a budapestiek.
A magyar főváros éjszakai élete legendás volt a századfordulón, a budapesti orfeumokba, mulatókba és kuplerájokba egész Európából érkeztek vendégek, gyakran koronás fők is. A mulatók márványasztalkáihoz és bársonypáholyaiba pedig az előadóművésznők gyakran ellátogattak a pikáns performanszok után. A városban tombolt a szifilisz, és a pesti éjszakában több német, angol és francia szót lehetett hallani, mint magyart.
A sisterhood nem válogat! Vagy mégis? - Elmagyarázzuk, mi az az inkluzív feminizmus
A korabeli budapesti közönséget tehát önmagában sem a meztelenség, sem az egzotikum nem érintette váratlanul. Isadora Duncan tánca azért volt megdöbbentően új, mert elsősorban nem a férfiközönségnek akart tetszeni, sőt valójában a nőinek sem: számára a tánc önkifejezés volt, saját szabadságának kiáltványa. A fiatal művésznő számára végül Budapest hozta meg az áttörést: egy hónapon keresztül minden este teltház előtt lépett fel az Uránia színpadán, és ráadásként mindig a Kék Duna keringőt táncolta el a tomboló magyar közönségnek.
A korabeli magyar sajtó pedig odavolt érte: Első fellépésével meghódította a budapesti nézőket: „Elkoptatott hasonlat, de nem tudunk jobbat: jött, táncolt és győzött. Az istenek különös kegyéből kijutott neki a csodálatos varázs, hogy minden mozdulata azt a gyönyört kelti a nézőben,mely a szemen keresztül a szívig megy” – áradozott a Pesti Napló szerencsés tudósítója, aki ott lehetett Duncan premierjén.
Egy szenvedélyes élet
A budapesti sikerek után a táncosnő meghódította egész Európát Párizstól Szentpétervárig. Sőt, végre megengedhetett magának egy utazást a fő inspirációt jelentő Görögországba is, ahol áhítattal érintette meg az athéni Akropolisz köveit. A turnéi bevételeiből megalapította Berlinben első tánciskoláját, melyet számos másik követett Európa nagyvárosaiban. A kor legprogresszívebb művészeivel és gondolkodóival járt egy társaságba, szobrokat faragtak róla és verseket írtak hozzá.
Első nyilvános európai fellépése után tíz évvel, mikor Párizsban felépült a Champs-Élysées színház, az épület homlokzatát díszítő féldomborművek Isadora különböző táncmozdulatait ábrázolták. Sohasem ment férjhez, azonban egy lánya és egy fia született két különböző apától, egyikük a híres varrógép gyár, a Singer örököse volt. Duncan életének egyik legnagyobb tragédiája volt, hogy mindkét gyereke a nevelőnőjükkel együtt veszett oda egy autóbalesetben, amikor a jármű a Szajnába zuhant.
Timothée Chalamet 5 évig készült Bob Dylan szerepére, ez a dolog ment a legnehezebben számára
Híres mottója a „sans limites”, vagyis „nincsenek határok” tételnek megfelelően rengeteg szeretőt tartott. Féktelen és valóban határok nélküli életmódjával érdemelte ki a becenevét is: Isadorable Drunken, vagyis Isadora–imádnivalóan–részeges. 1927-ben megjelent, Életem című önéletrajzából félév alatt hét kiadást kapkodtak el az olvasók, és a könyvet végül tizenhárom nyelvre fordították le.
Azonban a táncosnő az utolsó pillanatban írta meg hihetetlen sorsa történetét. Isadora Duncan egy alaposan megélt élet után, azonban mindössze ötvenévesen hunyt el a francia tengerparton, Nizzában; a gyerekeihez hasonlóan szintén egy tragikus autóbalesetben. Egy versenyautóval száguldozott a barátaival, és mikor a jármű borulni kezdett, azt kiáltotta az autóban ülőknek: „Viszlát barátaim, engem vár a dicsőség!” – pillanatokkal ezután a táncosnő selyemsálja az autókerekébe akadt, és azonnal eltörte Duncan nyakát.
