„A mesterséges intelligencia még nem kreatív” - Valuska Lászlóval beszélgettünk

A mesterséges intelligencia az életünk minden területén egyre nagyobb teret kap. De vajon átveheti-e az uralmat az irodalom fölött, jogos félelem-e, hogy algoritmusok magukévá teszik kortárs költőink, íróink hangját? A Tavaszi Margó Fesztivál ezekre a kérdésekre keresi a választ, hiszen témája az irodalom és a MI kapcsolata.

Az irodalom mindig is kíváncsian fordult a technológiai változásokhoz, hiszen ezek minden esetben egzisztenciálisan érintik az embert. Az utóbbi években egyre többet beszélnek és írnak a mesterséges intelligencia és az ember viszonyáról, sok szempontból felfedezésre váró terület, miközben már most meghatározza az életünket. A Tavaszi Margó témája az irodalom és a mesterséges intelligencia, Valuska László fesztiváligazgatóval beszélgettünk.

Miért esett erre a témára a választás?

A Margót is foglalkoztatja az irodalom és MI kapcsolata, ezért három programban is a technológia és irodalom viszonyát vizsgáljuk: az egyikben Benedek Ágotát, Bíró Zsombor Aurélt és a Kovács ikreket kértük meg, hogy töltsenek időt a Google Gemini nevű programmal, és a tapasztalataikból írjanak novellát.

A Mire gondolt a költő? című műsorunkban Turai Barna vezetésével annak járunk utána, hogy egy vers- vagy dalszövegrészletet hogyan értelmez az utca embere és az MI, majd a szövegek szerzőivel, Cserihannával, Gegével, Kemény Zsófival és Kustos Júliával beszélgetünk a megfejtésekről. A hetven éves diafilm mint technikai eszköz szintén generációkra volt hatással, ebben a műsorban Halász Rita, Háy János és Lackfi János olvassák fel szövegeiket.

Kemény Zsófi: „Hiába áldozza fel magát akárki, egy tapodtat sem moccan a hatalom”

Te mit látsz, mennyire teszi rá a kezét a mesterséges intelligencia az irodalomra?

Ne ámítsuk magunkat, a könyvkiadás nagyon sok területén – és itt főleg nem a szépirodalomról beszélünk – a fordítástól a borítótervezésen át a képfeldolgozásig használják már az MI-t most is. Készültek már MI által írt regények, sőt, több olyan alkalmazás van, ami segít a tartalom- vagy szöveggyártásban is. Egyébként megkérdeztem a Google Geminit, és ezt válaszolta:

Az emberek kreativitását nem képes helyettesíteni, de a munkájukat nagyban meg tudja könnyíteni.

Irodalmi alkotásnak számít-e az, ha valaki mesterséges intelligencia segítségével ír meg egy könyvet?

A japán Rie Kudan hazája legfontosabb irodalmi elismerését, az Akutagava-díjat nyerte el regényével, aminek egy részét a Chat GPT nevű csetbottal írattatta meg. A története középpontjában a mesterséges intelligencia állt, nem is titkolta a használatát, vagyis ő az alkotói folyamat részeként, eszközként használta azt. Nehéz általánosságban válaszolni a kérdésre, el tudom képzelni, hogy egy jól kitalált koncepció részeként működtetve egy valódi író képes jól használni.

Jogos félelem-e az, hogy algoritmusok leveszik, megtanulják írók, költők írói hangját?

Ez nemcsak jogos félelem, hanem a következő időszak legfontosabb etikai problémája lesz: az egyediséget minden eszközzel védeni kell, ahogy ez a kultúrában régóta szokás. A legnépszerűbb zenei platformon már most olyan mennyiségű zenetartalmat generál az MI, hogy biztosan minden cikkolvasó akaratlanul is találkozott már vele.

Nehéz ügy, most a legendás Chihiro Szellemországban-t készítő Studio Ghibli animációs stílusát lehet könnyedén alkalmazni fotókra, videókra, sajnos mémként terjed. Az egyediből így válik tömegtermék, ami elkerülhetetlen folyamat, de nekünk, felhasználóként vagy olvasóként figyelnünk kell a kulturális értékeinkre, mert így elhasználjuk és felszámoljuk azokat.

A héten a margitszigeti Kristályban kezdődő Margón két fontos regényről is beszélgetünk, amit lehet, hogy imitálni tudna az MI, de újat alkotni nem. Mindkét regény húsz éve jelent meg: Spiró György Fogság című történelmi kalandregénye Jézus korában játszódik, Nádas Péter Párhuzamos történetek című háromkötetes műve megismételhetetlen alkotás, sok sikert az MI-nek!

Szülhet-e autentikus olvasói élményt egy MI-val megírt könyv?

Még nem olvastam mesterséges intelligenciával írt könyvet, a későbbiekben biztos találkozni fogok ilyennel, de

a mesterséges intelligencia még nem kreatív.

Vannak már ilyen próbálkozások, de azokat is húsvér alkotók programozzák. Tóth Krisztina író egyszer úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia soha nem fogja helyettesíteni az emberi alkotást, mert abban “rejtett módon mindig benne az Isten ujja”, és azt nem lehet helyettesíteni.

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro nem volt optimista, amikor a technológia hatásáról beszélt, viszont szerinte a regényíró érzelmi dimenziókat kínál, amit nem tud megadni az MI. Ezekkel mélyen egyet tudok érteni.

Hogyan hat a mentális egészségre az olvasás és annak a hiánya?

A témában jártas szakemberek szerint a mentális egészség megőrzésében, a koncentráció vagy empátia fejlesztésében irtó fontos az olvasás, ahogy a kritikus vagy a nyelvi gondolkodás alakításában is, ezért összességében erősen hat az ember kommunikációs képességeire és érzelmi intelligenciájára is.

A Z generáció és a fiatalabbak főleg csak a TikTokot pörgetik, ez miként hat a mentális egészségre, és miért lenne jó, ha könyveket olvasnának?

Középiskolásokkal találkoztam egy-két hete, ahol egy diák tökéletesen összefoglalta a problémát: azért pörgeti a social médiát, mert végtelen mennyiségű tartalmat ér el, amiket nagyon gyorsan be lehet fogadni, folyamatosan termeli a dopamint, és egy idő után az algoritmus nem ereszti.

Ehhez képest az olvasást lassú folyamatnak írta le, aminél folyamatosan dolgoznia kell, mert nem készen kapja a tartalmat, hanem olvasóként neki kell létrehoznia az írott szövegből. Az olvasás aktív cselekvés, és a koncentrációs képességtől a kritikus és a nyelvi gondolkodáson át az empátia fejlesztéséig mindenben segít, ezt próbáljuk megmutatni a Sopronból, Tatabányáról vagy Újpestről érkező középiskolásoknak a Margófakt nevű programunkban.