„Senki nem szent és senki nem ördög” - Interjú Nagypál Orsival, a Hunyadi - Rise of the Raven című sorozat egyik rendezőjével

A készítők azt a célt tűzték ki a sorozattal, hogy ne csak a magyarok nézzék meg, hanem a világ minden tájára eljusson Hunyadi rendkívül izgalmas története. Ha Hemingway nem írta volna meg az Akiért a harang szól című regényt, akkor ez lenne a Hunyadi János sorozat címe, mondta Robert Lantos, a film fő producere.

Azért, mert Európa sorsát meghatározó Nándorfehérvári csata óta, Hunyadi tiszteletére harangoznak délben 1456 óta.

Mit szeretsz a filmezésben, miért ezt a pályát választottad?

Amikor az ember kimegy egy forgatásra, akkor két dolog történhet. Vagy nagyon unalmasnak tartja, vagy megérzi ennek az egésznek a varázsát, és beleszeret. Nekem az benne a varázslatos, hogy összejön egy csomó, különböző dolgokban nagyon tehetséges szakember, azért, hogy együtt létrehozzanak a semmiből valamit. Imádom, hogy ez egy csapatmunka, ahol különlegesen különböző emberek dolgoznak együtt, ebből persze kihívások is adódnak, de amikor együtt létrehozunk valamit, ami működik, akkor az egy közösen átélhető katarzis.

Nagyon egymással és egymásból dolgozunk, hisz össze vagyunk zárva napi tizenkét-tizennégy órában, egy sorozat készítése esetében hónapokon keresztül. Mindenki szenvedélyesen csinálja azt, amit csinál, és ha tehetséges is, az nagyon inspiratív.

Olyan helyzetekbe kerülök filmrendezőként, olyan helyszínekre jutok el, és olyan dolgokról tanulok, amelyek érdekesek, de lehet, hogy egyébként soha nem kerülhetnék a közelükbe.

Ha kifog valaki egykosztümös filmet, sorozatot, mint például a Hunyadi, ami a XV. században játszódik, akkor rengeteget tanulhat a kor szokásairól, viseleteiről, izgalmas részletekről, amikről általában nem tanulunk a suliban. Bejutok izgalmas helyszínekre. Terveztük például, hogy a Bazilikában forgatunk, így körbejárhattam minden rejtett zugát, felmehettem a kupolába is. Olyan helyeken járhattam, ahova átlagemberként nem mehettem volna be.

Rengeteget tanulok minden egyes forgatáson, ezt is nagyon szeretem. 2009-ben végeztem a London Film Schoolban MA Filmkészítés szakon. Mi mindent tanultunk, nem csak rendezni; kellett tanulnom operatőri munkát, vágást, hangfelvételt, gyártást is. Aztán rendezőként diplomáztam. Azóta készítettem kettő nagyjátékfilmet, egyet Magyarországon („Nyitva”), egyet pedig külföldön („The Deal”), és rendszeresen dolgozom tévésorozatokban („Csak színház és más semmi”, „Tóth János”, HBO: ”Terápia”, “The Outpost”, “The Ark”, “The Librarians”, tulajdonképpen folyton.

Mi volt a legnagyobb csapat eddig, amivel együtt kellett dolgozz?

Filmet lehet már ötven-hatvan fős stábbal forgatni. Minden, ami százhúsz fő fölött van, az már nagy stábnak számít. A Hunyadiban volt olyan nap, amikor háromszáz fő volt csak a stáb. Bizonyos forgatási napokon rengeteg statisztánk, kaszkadőrünk, lovunk volt egyszerre, ami további kétszáz fő.

A négylábú filmsztárok élete a mozivásznon túl

Mit érdemes szerinted tudni a Hunyadi-sorozatról?

Ez egy kosztümös történelmi tévésorozat, egy órás epizódokkal, műfaja dráma. Hunyadi János életének fontos szakaszait mutatjuk be, egészen a haláláig. Nagyon akciódús, hiszen egy olyan hadvezérről van szó, aki hatalmas hadseregeket irányított, és igen komoly csatákat és ostromokat vívott karrierje folyamán, főleg a törökök ellen. Közben komoly politikai karriert is befutott.

A sorozatban nagyon izgalmasak a látványos akciójeleneteken kívül azok a jelenetek, melyek Hunyadi személyes felnövéséről szólnak. Arról, hogy ő hogyan lesz egy fiatal srácból komoly, érett államférfi. Felnövéstörténetében súlyos morális dilemmákkal szembesül, és ezekbe a családja, a szerettei is belekeverednek. Ezek izgalmas drámai helyzetekké tudnak válni, amelyekkel bárki tud azonosulni. Én nagyon kedvelem a politikai intrikákról szóló részeket. Kifejezetten szövevényes és álságos XV. századi, európai, udvari életbe enged betekintést a sorozat.

És ezeknek a történeteknek a nagyja valós történelem.

Rettentő izgalmas események zajlottak a Magyar Királyságban és a környékünkön, elképesztő helyezkedés ment az uralkodóházak között ekkoriban. Miközben egyre erősödtek a támadások és a fenyegetés az Oszmán birodalom felől, ők egymással acsarkodtak, egymás ellen szövetkeztek. Árulások, egyezségek, alkuk sokasága zajlott. Akkoriban ezeket a viszályokat házasságokkal, biztosítékul egymás gyerekeinek kicserélésével igyekeztek elsimítani, így az uralkodói, politikai húzásokba a magánélet is javában belevonódott.

Ezt mi ma már el sem tudjuk képzelni, hogy a békekötés érdekében feláldozzuk a saját gyerekünket. Minden egyes epizódot még háromszorosan ki lehetett volna bővíteni, annyira gazdag és fordulatos a történet. A sorozat alapját Bán János író Hunyadi regénysorozata adta.

Borbély Alexandra: „Nem véletlenül van mellettem egy egészen más típusú ember”

Miből valósult meg a sorozat?

Ez egy nagy nemzetközi koprodukció. A sorozat nem csak Magyarország valaha készült legnagyobb produkciója, hanem európai léptékben is kiemelkedő. A sorozatot a Magyar Nemzeti Filmintézet (NFI) és a Betafilm finanszírozta. A produkció fő producere a kanadai Robert Lantos (a magyar nézők számára a legismertebb filmje valószínűleg „A napfény íze”, melyet Szabó István rendezett. „The Sweet Hereafter”, „Eastern Promises”)

Hány epizódot rendeztél te? Milyenek voltak a forgatások?

Eredetileg két epizódra kértek föl a tízből, végül négy lett belőle, ahogy haladtunk az előkészítéssel. Enyém a közepe, a hármas, négyes, ötös, és a nyolcas epizód.

Co-executive producer is lettél. Hogyan?

Nagyon korán léphettem be ebbe a produkcióba: még az előkészítés legelején. Így történhetett meg az, hogy mind a castingban, mind a jelmezek, díszletek, helyszínek kitalálásában – ami értelemszerűen minden epizódra vonatkozik – részt vehettem. Fél évig castingoltam. Személyesen, mert szerintem ez a lehető legjobb módja. Ilyenkor a behívott színészekkel akár másfél órát is közösen dolgozunk a jeleneteken. Sok színészt megnéztem összekombinálva; tehát ha X lenne jó egyik szerepre, akkor mellé ki működik másiknak.

Nagy mátrixot készítettünk belőle. Végül ebből hoztuk meg közösen a többi rendezővel és producerekkel a végső döntéseket. Magyarországi és határontúli színészeket is megnéztünk. És van egy nagy nemzetközi gárda is a sorozatban, hiszen a történet is nemzetközi. A színészek pedig abból az országból származnak, ahonnan a szerepük szerint is származnának. Különlegessége, hogy mindenki a saját nyelvén játszik.

Éry Franciska: „Nem női rendező vagyok, hanem rendező”

Jött szembe olyan helyzet, amire nagyon nem számítottál?

Nemzetközi, amerikai produkcióban már évek óta dolgozom, így a magyartól eltérő nyelv használata forgatás közben nem volt újdonság. Viszont ebben a sorozatban rendezek magyar, német, olasz és török nyelvű részeket is. Beszélek németül, ezért a Habsburg-szál érthető volt számomra, és az olasz nyelv sem volt teljesen idegen európaiként. A török részek már nagyobb kihívást jelentettek.