A hollywoodi filmek meglepő új főszereplője: a márka
Aki az elmúlt években akár csak egyszer is böngészte a moziműsort vagy a streaming szolgáltatók épp friss kínálatát, szinte biztos, hogy belefutott egy-két olyan címbe, ami nosztalgiával töltötte el. Barbie, Tetris, Air: Harc a legendáért - de mi a közös bennük és miért olyan sikeresek?
A tavalyi év legjövedelmezőbb filmje egy szőke játékbabáról szóló film lett, mely a maga 1,35 milliárd dolláros bevételével jócskán túlszárnyalta az előzetes becsléseket. Aligha tippeltük volna ezt néhány évvel ezelőtt, amikor még a szuperhősök uralták a vásznakat és minden második kisfiú Amerika kapitány vagy Vasember akart lenni. Vajon a márkákról szóló produkcióké a következő évtized?
Hollywood trendjei mindig változnak
Amióta kinyitott az álomgyár, majd megjelentek a hangosfilmek, szinte minden évtizednek megvolt a maga divatos témája és műfaja, melyek sorra emelkedtek fel, majd tűntek el a süllyesztőben. A negyvenes évek például a drámák hajnala volt, az ötvenes években a westernfilmek és a musicalek szaporodtak meg, de taroltak a vígjátékok is, hiszen a második világháború befejeztével újra önfeledten tudtak szórakozni az emberek.
A hetvenes évek a sci-fik és a katasztrófafilmek érája volt (Mechanikus narancs, Star Wars; A cápa, Pokoli torony, Földrengés), a nyolcvanas években pedig egyértelműen az akciófilmek aranykora köszöntött be, később pedig jöttek a kalandfilmek és még sorolhatnánk. A kétezres évektől kezdve - mivel kis túlzással élve már mindent témát leforgattak, amit lehetett - nehéz elkülöníteni egy-egy fő csapásirányt, bár tagadhatatlan, hogy a 2010-es években például a képregényfilmek uralták a mozivásznakat.
Most úgy tűnik, hogy újabb főszereplő van felemelkedőben, ez pedig nem más, mint a fogyasztói termék. Vajon ők lennének Amerika új filmsztárjai?
Alapítókon innen, játékokon túl
Nem állíthatjuk, hogy 2020 előtt nem készült olyan mozi, amiben egy, már korábbról ismerősen hangzó márka állt a középpontban, de tény, hogy most szaporodtak meg igazán. A 2010-es A közösségi háló az első közösségi média felület születésével kapcsolatos hercehurcát dolgozta fel jó érzékkel, később az Apple, pontosabban annak atyja, Steve Jobs került terítékre két alkotásban is.
A gyorséttermek sem maradhattak ki a sorból, Michael Keaton 2016-ban Az alapító című moziban bújt Ray Kroc bőrébe - bár a cím félrevezető, hiszen nem ő volt a McDonalds alapítója -, és mind emlékszünk az Adam Driver és Lady Gaga főszereplésével leforgatott A Gucci-házra. Közös ezekben az alkotásokban, hogy üzletemberek, “márkacsinálók” életét, vagy annak egy szeletét dolgozták fel, és nem igazán jó színben tüntették fel őket. Tavaly azonban fordult a kocka, és a húzónevek nem valós személyek, hanem márkanevek lettek.
2023 nagy attrakciója egyértelműen a Barbie volt, a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készülő mozi több rekordot is megdöntött a legtöbbet kaszáló film címén kívül. A Barbie zsebelhette be például a tavalyi év pénzügyi szempontból legsikeresebb nyitóhétvégéjét (két nap alatt 162 millió dolláros bruttó bevételt hozott a Warner Bros konyhájára) és az sem elhanyagolható, hogy női rendező filmje még sosem nyitott ilyen pazar módon a mozipénztáraknál - le a kalappal Greta Gerwig előtt!
Hiába tombol a streaming, még mindig a mozi az igazi luxus
A júliusi premiert követően ezrek dúdolták az I’m Just Ken-t, melyet aztán Gosling elő is adott az idei Oscar-gálán, a film másik betétdala - What Was I Made For - pedig aranyszobrocskát ért az előadójának, Billie Eilishnak. Persze nem csak ők örülhettek a sikernek, hanem a Barbie babákat gyártó anyacég, a Mattel is. A film apropóján ugyanis piacra dobtak egy sor dizájner és limitált kiadású babát, a közösségi média tele volt azon felnőttek videóivel, akik gyermekként nem játszhattak Barbiekkal, de most belső gyermekük gyógyításaképp vettek maguknak egy szőke ciklont.
Mi több, a Mattel Films bejelentette, hogy nem állnak le a filmgyártással, hanem új mozikra számíthatunk az elkövetkező években, film készül majd a Hot Wheels, a Matchbox, a Magic 8 Ball jósgömb, az American Girl babák, az UNO-kártyák és a Polly Pocket “főszereplésével”. Margot Robbie produkciós cége (LuckyChap) pedig tavasszal kiadott egy közleményt, miszerint Sims és Monopoly témájú történeteket visznek vászonra a következő években.
Valószínűleg a magyar közönség figyelmét nagyrészt elkerülte, de a kilencvenes évek amerikai sztárjátékából, a Beanie Babiesből is film jelent meg idén. A műanyag gyöngyökkel kitömött plüssök számítottak az első internetszenzációnak 1993-as megjelenésük után nem sokkal, a gyerekek egészen 1999-ig odavoltak érte, és a mániának csak a gyártás leállítása vetett véget. Ezt a sztorit dolgozta fel A Beanie-buborék Zach Galifianakis és Elizabeth Banks főszereplésével, de az AppleTV júliusban debütált produkciója mérsékelt sikert aratott.
Szintén AppleTV gyártás volt 2023 márciusában a Tetris, ami a nyolcvanas évek sikerjátékának forgalmazási jogaival foglalkozott, vagyis visszarepített minket a Szovjetunióba és egy egészen vállalható krimit kerekítettek belőle. Bár valószínűleg alig akad, aki ne ismerné a Tetris nevet, a játék nem igazán szorult rá a reklámra, de az is igaz, hogy az idei, portlandi Klasszikus Tetris Világbajnokság regionális tornájára a legtöbb Z generációs játékos nem sokkal azután regisztrált, hogy a Taron Egerton főszereplésével forgatott produkciót bemutatták.
De márkaközpontú film volt tavaly az Air - Harc a legendáért, a Hulunál a Flamin’ Hot: Egy pikáns sikertörténet, és a BlackBerry is. Ben Affleck rendezése azt a sztori mesélte el, amikor a Nike márkaigazgatója (Sonny Vaccaro, a filmben Matt Damon) és Phil Knight, a cég alapítója (Affleck) meg akarták nyerni a kosaraslegenda Michael Jordant egy termékszponzorációra.
Ahogy a Tetrisnek, úgy a Nike-nak sincs szüksége különösebb hirdetésre, de a film tarolt a mozikban, majd a Prime Video-n is. A Flamin’ Hot a Cheetos csípős kukoricachipséről szólt, és Eva Longoria rendezte, a BlackBerry pedig az első okostelefon felemelkedését és bukását vitte vászonra, azonban sem a mexikói “szegénylegényből királyfi”-sztori, sem pedig a könyvből adaptált fekete komédia nem lett valami jövedelmező.
A kulcs: nosztalgia
Az 1980-as és 90-es évekre rengetegen gondolnak vissza nosztalgiával, és furcsamód nem csak azok, akik ebben az időszakban nőttek fel, hanem azok a tinédzserek is, akik olyan sorozatokból ismerték meg a korszakot, mint a Stranger Things. Így egy egész nagy réteget kapunk, akik érdeklődnek a retró zenékért, stílusért, öltözködésért és így az akkoriban trendi márkákért is. A BoxofficePro korábbi vezető elemzője, Shawn Robbins szerint a nosztalgia és a márkaismertség nem most vált a szórakoztatás és a média egyik fő eladási pontjává.
„Ez pedig tökéletes kereszteződést jelent, ha a hollywoodi üzletről van szó, ahol a stúdiók jellemzően kerülik a kockázatokat.” Ugyanis az olyan filmekben, mint az Air vagy a Barbie, megvan egy többlet, amit az eredeti forgatókönyvek alapján készült produkciók nélkülöznek: a főszereplő ismertsége.
Épp ezért ezek a márkacentrikus alkotások nemcsak kiindulási pontként használják a brandet, hanem sokszor az eredettörténetére koncentrálnak.
Azért tesznek így, mert az emberek számára már ismerős a márkanév, és nagyobb eséllyel fogja kiválasztani a streaming szolgáltató műsorából vagy a mozikínálatból azt, ami nem idegen számára. Sharon Price John, a Build-A-Bear Workshop vezérigazgatója - korábbi Mattel-dolgozó - szerint „Ez egy bevált, de még mindig fejlődő modell. Az emberek ma már inkább marketinglehetőségnek tekintik a szórakoztatást, nem pedig egy újabb bevételi forrásnak”.
Azt jósolta, hogy egyre több márka fogja használni ezt a stratégiát karaktereik és történeteik életre keltésére. Azonban hozzáteszi azt is: „Bánj tisztelettel a közönséggel. A filmnézők nem rohannak azonnal csupán a márka miatt támogatni valamit. Kapcsolódniuk kell a szereplőkhöz és a történethez, különben a kezdeti kasszasiker rövid életű lesz.”