Az első feminista békeharcostól, Európa óvóanyján át Karikó Katalinig - Magyar nők, akik megváltoztatták a világot
Karikó Katalin óta végképp senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy a magyar nők is képesek nemzetközileg is jelentős teljesítményt letenni az asztalra. Ismerd meg a legkiemelkedőbbeket!
Nem a kiváló biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztője volt az első a sorban: más olyan magyar nők is megelőzték, akik hatása hazájuk határain túlra is kiterjedt.
Brunszvik Teréz óvodaalapító (1775–1861)
Munkássága nyomán terjedtek el a „kisdedóvók” egész Európában. Mogorva sógorának példáján keresztül látta a gyermekkorban elszenvedett nyers, agresszív nevelői bánásmód káros hatásait – ő maga Európát beutazva az újító szellemű pedagógiai módszereket tanulmányozta. Hitt abban, hogy a házasságban a feleknek egyenrangúnak kell lenniük, és arról is meg volt győződve, hogy a nők is alkalmasak a tudományok művelésére.
Az óvodát csak első lépésnek tekintette egy lányok oktatására hivatott nagyszabású intézmény létrehozásához. (Lányiskolát végül unokahúga, Teleki Blanka nyitott 1846-ban.) Alapító tagja volt az első magyarországi nőszervezetnek (Budai Jóltevő Asszonyi Egyesület), majd nagy reményekkel indította útjára az angol minta után a Monarchia első óvodát, amelyet hamarosan több követett az országban.
Megvádolták azonban azzal, hogy az intézményben kis lázadókat nevel és Habsburg-ellenes politikai nézetekre oktatja a gyerekeket, így kiszorították az óvodákat működtető egyesület vezetéséből. Mindazonáltal 1840 végére már nyolcvan kisdedóvó intézmény működött az országban. További utazásokat tett (az utolsót nyolcvanhárom évesen) és óvodák alapításánál bábáskodott Németországban és Európa más országaiban.
Fátyol Kamilla: A világot úgy kell nézni, hogy lássunk is belőle valamit
Schwimmer Rózsa feminista, újságíró, békeharcos (1877–1948)
Nemcsak a magyar nők szavazati jogáért küzdött, hanem igyekezett felhívni a világ figyelmét a béke fontosságára, és az elvei melletti kiállással is példát mutatott. Az 1904-ben alakult Feministák Egyesületének ügyvezetője volt, ő képviselte a harcias mozgalmiságot a másik vezető, a higgadt Glücklich Vilma mellett. Részt vett az egyesület lapjának szerkesztésében, mely A Nő és a Társadalom címmel jelent meg. 1913-ban a budapesti Nemzetközi Női Választójogi Világkongresszus szervezőbizottságának tagja volt.
Az eseményre kétezer hazai és ezerkétszáz külföldi vendég érkezett. 1915-ben részt vett Hágában a nők nemzetközi békekonferenciáján – ebből fejlődött ki később a ma is létező szervezet, a Nők Nemzetközi Szabadság- és Békeligája (WILPF). Ez év végén, Henry Ford támogatását megszerezve békehajót indított útnak. Nagy hatással volt Károlyi Mihályra, akinek kormánya 1918-ban rendeletet hozott a huszonnégy évnél idősebb, írni-olvasni tudó magyar nők szavazati jogáról.
Ugyanebben az évben Károlyi Schwimmert svájci nagykövetté nevezte ki, a megbízatás azonban nem sikerült, mert a konzervatív ország nem fogadott el nőt ebben a pozícióban. Schwimmer a proletárdiktatúrát kemény kritikával illette, majd az Egyesület Államokba emigrált, ahol nőtörténeti archívumot alapozott meg, valamint (az újabb világháború elkerülése céljából) a globális föderalizmus, azaz egy világkormány mellett kampányolt.
Mivel meggyőződéses pacifistaként nem volt hajlandó felesküdni arra, hogy szükség esetén új hazája védelmében fegyvert fog, a bíróság pedig nem engedélyezte e mondat elhagyását, állampolgárság nélküliként halt meg New Yorkban 1948-ban.
Telkes Mária fizikus (1900–1995)
Feltalálta a napenergia tárolásának módját, és megépítette az első napházat. Matematika-fizika szakon szerzett diplomát, majd fizikai kémiából doktori fokozatot. 1925-ben nagybátyja hívására az Egyesült Államokba költözött. A bostoni Massachusetts Institute of Technology kutatójaként dolgozott. A második világháború idején napenergiával működő, felfújható tengervíz-sótalanító berendezést talált fel, mely a tengerre zuhanó repülőgépek személyzetének túlélését segítette.
1948-ban az ő tervei alapján építették meg az első napenergiával fűtött kísérleti házat. Foglalkozott hidegtárolással is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában és a légkondícionáló-iparban. Élete végéig aktív maradt. 95 évesen hazatelepült Budapestre, itt hunyt el.
Lomb Kató poliglott, tolmács (1909–2003)
A tizenhat (élete végén huszonnyolc!) nyelven tudó tolmács tömegeket inspirált a nyelvtanulásra.Fizika és kémia szakot végzett az egyetemen, de érdeklődése hamar a nyelvek felé fordult. A második világháború után a romokban álló Budapest városházáján jelentkezett munkára. Amikor kiderült, hogy tud oroszul, azonnal felvették tolmácsnak, így indult a karrierje, melynek során bejárta az egész világot és egy sor híres emberrel találkozott. Tíz nyelven tolmácsolt, és további nyelveken olvasott, fordított.
Küldetésének érezte, hogy a lelkesedésével minél többeket „megfertőzzön”, egyben leszámoljon azzal a sztereotípiával, hogy a nyelvtanuláshoz valamiféle veleszületett adottság, állítólagos „nyelvérzék” kell. Sokkal meghatározóbbnak tartotta a szorgalmat, valamint a motivációt fenntartó tanulási módszert, amelyet le is írt a könyveiben.
A nyelvtanulókat arra biztatta, hogy minél többet olvassanak, és folyamatos szótározás helyett maguk igyekezzenek kikövetkeztetni a szavak jelentését, melyek a kontextusnak is köszönhetően így jobban megragadnak. Vallotta, hogy
a nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni.
Könyveit számos nyelvre lefordították.
Dévény Anna gyógytornász (1935–2017)
A mozgássérült és szülés során sérült gyerekek szülei csak szuperlatívuszokban beszélnek róla. Gyerekként élte át Budapest bombázását, édesanyját kilencévesen elveszítette. Gyógytornász diplomát és művészi torna-szakedző képesítést szerzett. A hagyományos mozgásrehabilitációs módszereket nem találta elég hatékonynak. A hetvenes években kidolgozta, majd évtizedeken át folyamatosan fejlesztette saját módszerét, és 1990-ben létrehozva a Dévény Anna Alapítványt, azt más gyógytornászoknak is megtanította.
Annak ellenére, hogy pácienseivel - mozgássérült és szülés során sérült gyerekekkel - látványos eredményeket ért el, újító törekvéseit a szakma nem nézte jó szemmel. A Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer (röviden DSGM) segítségével a központi idegrendszeri károsodást szenvedett koraszülöttek és újszülöttek 75-80 %-a gyógyítható, és a többiek állapota is javítható.
A módszer felnőtt mozgássérülteknél is sikerrel alkalmazható. 1996-tól speciális tréningeket tartott a Magyar Állami Operaház balettegyüttese számára. Élete végégig nagy munkabírással dolgozott, alapítványa ma is működik, módszere külföldön is ismertté vált.
További magyar nők, akiket megismert az egész világ
- Mednyánszky Mária - 1926-ban az asztalitenisz-sport első világbajnoka, a sportág történetének legeredményesebb női versenyzője.
- Fischer Annie - zongoravirtuóz, 1933-ban megnyerte a Budapesten rendezett Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny első díját. Ezt követően haláláig rendszeresen fellépett itthon és külföldön.
- Földes Jolán - 1936-ban a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatán megnyerte az első díjat A halászó macska uccája című regényével, mely a kivándoroltak nehézségeiről szól. 1941-től Angliában élt, az egyik regényéből készült filmben (Arany fülbevalók) Marlene Dietrich játszotta a főszerepet.
- Klein Éva - Svédországban élő sejtbiológus, immunológus, onkológus, műfordító, jelenleg 99 éves. A daganatos megbetegedések által kiváltott immunreakciók, a daganatsejteket pusztító toxikus folyamatok vizsgálatának elismert kutatója. Emellett magyar költők verseit svédre fordította.
- Reigl Judit (1923–2020) - Festőművész, az ötvenes években disszidált és Franciaországban költözött, mert itthon nem akart politikusok portréinak megfestésével foglalkozni. Szürrealista, majd absztrakt műveit New Yorkban, Toledóban, Párizsban őrzik múzeumok, Magyarországon csak 2000 után kezdték el őket bemutatni.