Hatvany Lili bárónő, aki már akkor influenszer volt, amikor nemhogy TikTok, de még TV sem volt a világon
„Az angol zablisztkészítményekről nem beszélek, mert aki már korán reggel zablisztet eszik, az jó ember nem lehet.” Színdarabíró, címlaplány, ételművész és divatdiktátor: Hatvany Lili az ország leggazdagabb családjának lánya, és a két világháború közötti Budapest meghatározó alakja volt, aki még Hollywoodba is eljutott.
Hatvany Lili Magyarország leggazdagabb családjában született a tizenkilencedik század utolsó éveiben. A Hatvany dinasztia a korabeli zsidó új arisztokrácia vezető klánja volt, tagjaik között találunk gyárosokat, mecénásokat, írókat és képzőművészeket is. A mindenekelőtt zseniális üzletemberekből álló, eredetileg Deutsch névre hallgató család mindössze száz év alatt költözött egy alföldi kisváros szatócsboltjából a Budai Vár legcsillogóbb palotáiba.
Egy legendás család lánya
A tizenkilencedik század elején, Aradon született dinasztia alapító Deutsch Ignáchoz kötődik a mondás, miszerint „Az első százezer forint megszerzése a legnehezebb. Mihelyt ez megvan, a többi egyre könnyebben gurul be.” Ignác Pestre költözött, és fiával megalapították a családi céget, mely terménykereskedelemmel, bank- és biztosítási piaccal, vasútépítéssel és élelmiszeriparral foglalkozott; többek között hozzájuk kötődik a mai napig létező aranyfácán paradicsomkonzerv is.
A Deutsch család későbbi nevét adó hatvani birtokot árverésen szerezték meg: a Grassalkovich család kastélya és a kapcsolódó földterületek 1867-ben kerültek a megállíthatatlan família tulajdonába, pontosan akkor, amikor elkészült a Hatvant Budapesttel összekötő vasútvonal.
Bubifrizurák, rum és pezsgőtornyok: A Jazz-korszak igazi hősei a szeszcsempész nők voltak
Ebben a családban született meg 1890-ben Hatvany Lili, akinek a mesebeli gazdagság már teljesen természetes volt. Lili modern lány volt: rajongott az irodalomért, egészen kisgyerek korában kezdett történeteket írni, amelyeket az édesapja a kislány nyolcéves korában meg is jelentetett. Határozott véleménye volt mindenről, a huszadik század elején még alapdarabnak számító fűzőt is csak egyetlenegyszer, tizenöt éves korában volt hajlandó felvenni.
Habár az anyjának sikerült eljuttatni a lányt egy – a szülők szemében előnyösnek számító – házasságig, Lili hamarosan elvált a nála tizenhét évvel idősebb bárótól. Mindez egészen formabontó dolog volt a korabeli Budapesten. A jó társaság a polgári házasság és válás bevezetése után sem bocsátott meg könnyen azoknak a nőknek, akik felbontották a házasságukat.
Egy igazi lifestyle influencer a Horthy-korszakban
Hatvany Lili azonban a maga ura akart lenni, így lányával, Mariellával beköltözött a Verbőczy utcában magasodó Hatvany-palota egyik lakásába, és munkához látott. Egyszerre tudott drámát, novellát, szakácskönyvet és öltözködési tanácsokat írni. Mindezt hatalmas sikerrel, hiszen ki ne akarta volna azt enni és úgy öltözni, mint a világszép, nádszálvékony és dúsgazdag Lili bárónő?
Hatvany Lili, vagy ahogyan a kényelmetlenül szintén Lili nevű riválisa, Bródy Lili csúfolta; az „ironesz–baronesz” igazi trendszetter volt. Ruháit párizsi divatbemutatókról szerezte be, drága ékszerek helyett előfordult, hogy egyszerűen egy virágokból font láncot akasztott a nyakába, a körmét pedig bíborvörösre lakkozta. Öltözködés és divat című könyvéből rengeteg minden kiderül a két világháború közötti főváros divatvilágáról, és természetesen sok elgondolkodtató jótanácsot is kapunk:
„Egészen komolyan mondom - a luxusvonatot, repülőgépet, hajót úgy kell tekinteni, mint valami nagy külföldi szállodát és aszerint öltözködni. Legtöbb amerikai asszony nem ismeri az “utazó ruha” fogalmát, hanem városi ruhában utazik. Utazásnál kerüljük a pasztell színeket, a gyűrődő anyagot és a nagy kalapot - de egyébként jól nézzük meg magunkat a tükörben, mielőtt vonatra szállunk.”
Hatvany Lili azonban nemcsak öltözködni, hanem enni is tudott, a helyzet pedig pont megérett arra, hogy végre egy valódi nő írjon szakácskönyvet. Ugyanis XIX. századi magyar recepteskönyvek túlnyomórészt fiktív háziasszonyok neve alatt megjelenő munkák voltak, amelyeket valójában férfiak írtak.
A század második felétől divatba jöttek a női szerzők szakácskönyvei, azonban ezek az asszonyok inkább tenyeres-talpas szakácsnék voltak, nem olyan jelenségek, akikre az elegáns budapesti olvasóközönség különösebben hasonlítani szeretett volna. Ekkor jelent meg a színen a világlátott Hatvany Lili, a maga összetéveszthetetlen, csípős stílusával.
Az 1937-ben megjelenő Ételművészet, életművészet című könyve haladt a korral és azt is számításba vette, hogy a gazdasági világválság után, a Horthy-korszak Magyarországán már a jómódú családokban sem volt keret tíz-tizenöt fogásos ünnepi étkezésekre. “Teljesen elegendő délben három, este négy-öt fogás, persze, csak vendégség esetén, mert ha egyedül vagyunk, kettő is elég.” – nyugtatta meg olvasóit Lili.
Természetesen az elsősorban jó körülmények között élő nőknek szóló könyvben szó esik a cselédekkel kapcsolatos problémákról, koktélparti szervezésről, de arról is, hogy a magyarok sajnálatosan kevés zöldséget esznek. A könyvben még olyan egzotikus receptek is helyet kaptak, mint a churos, avagy, „kitolós tészta”, a corn chowder és a pumpkin pie.
Azonban Hatvany Lili a tápláló receptek mellett felhívta a figyelmet az elhízás veszélyeire is, az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek pedig a bőséges reggelit jelölte meg: Amerikában vannak halálmegvető asszonyok és férfiak, akik palacsintát esznek reggelire, meg egy Waffles nevű süteményt, melynek hiába adnám a receptjét, mert külön Waffle-sütőben készül, amelyet nálunk nem kapni.
Jobb is, ha nem ismerik meg, mert Wafflesnál súlyosabb sértés nem érhet emberi gyomrot. Az angol zablisztkészítményekről nem beszélek, mert aki már korán reggel zablisztet eszik, az jó ember nem lehet.”
Lili goes to Hollywood
Hatvany Lili azonban nemcsak író, hanem a figyelem középpontja is volt: a társasági- és divatrovatok tele voltak a képeivel, és gyakran szerepelt a címlapokon is. Szinte hetente rendezett vendégségeket, táncos összejöveteleket, vacsorákat, ahol a budapesti művészek, de akár az éppen a városban tartózkodó hollywoodi sztárok is gyakori vendégek voltak. Míg Magyarországon újságíróként volt a legsikeresebb, Hatvany Lili Amerikában drámaíróként futott be.
A bárónő gondos neveltetésének köszönhetően tökéletesen, beszélt angolul, németül és franciául is, amely óriási versenyelőnyt jelentett. Több darabját évekig játszották a Broadway színházaiban; sőt, a Ma este vagy soha, angolul Tonight or Never címmel bemutatott drámájából Gloria Swanson főszereplésével forgattak filmet 1931-ben. Néhány évvel később Magyarországra érkezett a Metro Goldwyn Mayer alelnöke, hogy a tengerentúlra hívja Lilit, ő pedig bölcsen igent mondott.
Hiába volt meg mindene Budapesten, a Hatvany-család legnagyobb részéhez hasonlóan ő is érzékelte az erősödő antiszemitizmust, és még a Második Világháború kitörése előtt a kivándorlás mellett döntött.
A bárónő 1937 őszén indult útnak, de Hatvany Lili nem lett volna Hatvany Lili, ha nem egy nagyszabású eseménysorozattal távozik Budapestről.
Ahogy a Színházi Élet írta: „A hét legnagyobb eseménye a bárónő búcsú koktél-partija volt. Nem akarok túlozni, de mindenki ott volt, aki ma Pesten számít: az arisztokrácia és a művészvilág tagjai, a pesti diplomáciai kar előkelőségei. A kitűnő hangulatot csak a válás fájdalma zavarta, egyébként reggelig tartott a tánc és a bridzs Pest legszellemesebb társasági dámájának Verbőczy-utcai palotájában.”
Az indulás napján óriási tömeg kísérte a pályaudvarra, ahol a fővárosi magas élet képviselőitől el sem lehetett férni a peronon. A nagy útról pedig hétről hétre részletes levelekben tudósította budapesti olvasóit. A II. világháború után már nem tért haza Magyarországra, New Yorkban telepedett le, ahol visszavonultan, az unokáinak élt.
Végezetül pedig álljon itt egy egyszerű, de rendkívül hatékony koktélrecept, egyenesen Hatvany Lili zsúrkocsijáról:
Tired Businessmann:
- 1 pohár gin
- 1 pohár vermouth (Tetszés szerint olasz vagy francia)
- 1 pohár whisky