A nők hatalma Középföldén: ezért kellene a Gyűrűk Urából választani magunknak példaképet
A Gyűrűk Urát sokan imádják és nagyjából ugyanennyien utálják is. Egyeseknek mindössze arról szól, hogy három részen keresztül csak menetelnek, mások viszont látják benne a hősi eposzt. Viszont kevesen foglalkoznak azokkal az értékes női karakterekkel, akik a modern nők számára is jó példaképek lehetnek.
Kilenc férfi egy veszélyekkel teli küldetésre vállalkozik. Egyetlen női főhős sem szerepel a három filmben. Bármennyire is szomorú, mindössze három kiemelkedő női szereplő van a Gyűrűk Ura filmekben: Arwen, Éowyn és Galadriel. Hála a Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi sorozatnak fordult a kocka, és egy teljes sorozatot szenteltek Galadrielnek, aki mellé további két különleges női szereplő is csatlakozott. Ám attól még, hogy kevés női szereplője van a trilógiának, nem jelenti azt, hogy értéktelenek, épp ellenkezőleg!
Miért jut kevés szerep a nőknek A Gyűrűk Urában?
J.R.R. Tolkien 1936-tól egészen 1949-ig dolgozott A Gyűrűk Urán, ami az 1954-1955-ös megjelenése óta több mint 150 millió példányban kelt el világszerte. Tolkiennek a regény írása idején szembesülnie kellett katonaként a második világháború rémségeivel, ezért számára a könyvírás a gyógyulás eszköze volt, legalábbis ez áll Jon Michael Darga „Tolkien’s Women: The Medieval Modern in The Lord of the Rings” tanulmányában.
Szüksége volt egy világra, ahová elmenekülhet, így teremtett magának egy ideálisabb, ugyanakkor varázslatosabb középkort. De mitől lenne ideálisabb az ő világa - amiben szintén háború dúl Középföldéért - a valósághoz képest? Először is tudni kell, hogy Tolkien a nőkre úgy tekintett, mint a béke megtestesítői, a házi tűzhely védelmezői. Ám a valóságban a háború magával hozta az ipari forradalmat és a nők is kivették a maguk részét a háborúból, és fegyvereket, lőszert, ejtőernyőket gyártottak, sőt: akár harcba is vonultak.
Tolkien világában a nők otthon maradtak a biztonságos otthonaikban, míg a férfiak elmentek harcolni. Nem azért döntött így, mert nem tartotta többre a nőket, hanem azt gondolta, hogy senkinek sem lenne szabad háborúznia. Tehát Tolkien a középkor felé fordult, ahol a nők továbbra is olyan dolgokra összpontosítottak, mint a művészetek, a mesterségek gyakorlása, miközben őrizték a békét és a család szentségét. Nem a harc, hanem a test és a lélek gyógyítása jutott nekik szerepül.
Tolkien nyilvánvalóan a konzervatív értékeket részesíti előnyben, amiket igyekezett a regényben is tükrözni.
Ezért a Gyűrűk Urából hiányzó női szereplők hiánya valójában csak a saját vágyát tükrözi, hogy „biztonságban” tudja őket.
Igazán figyelemreméltó az a három nő, akiket életre hívott, mert bár kulcsfigurák, mégsem kaptak nagyobb szerepet.
Mit taníthatnak A Gyűrűk Ura női szereplői a modern nőnek?
Bár sok olyan nő van, aki végignézte mind a három Gyűrűk Ura filmet, kevesebben vannak, aki el is olvasták a könyveket. Sokan unalmasnak, vontatottnak vagy a fantasy világa miatt túlságosan „elvontnak” tartják. Pedig ha lecsupaszítjuk, akkor majdhogynem egy Utazás a föld körült kapunk. Adott egy színes, vegyes társaság, akik átutazzák a fél világot, ám ennek a nem mindennapi társaságnak nem csekély küldetése van, mint a világ megmentése.
Útközben különböző kalandokba keverednek, amiken lehet jókat sírni, nevetni és izgulni és bizony még szerelmi szálakból sem szenved hiányt a történet. Mindenképpen ajánlott kísérletet tenni legalább a filmek megnézésére, nemcsak a varázslatos világa és páratlan története miatt, hanem mert tele van gazdag érzelmekkel és értékekkel, a nők számára pedig példaértékű karakterekkel is. Kertész Lilla pszichológus segítségével mutatjuk be, miért érdemes a Gyűrűk Urából választani magunknak példaképet.
Sárkányok háza, Trónok harca, Gyűrűk Ura - Miért félelmetes az, ha egy nő ül a trónon?
Arwen: a szeretet és az áldozat képviselője
Arwen Undómiel, a féltünde Elrond lánya és a történet végére Aragorn feleségeként az Újraegyesült Királyság első királynéja lesz. A történetben nem sokszor találkozni vele, de mikor igen, olyankor mindig mély benyomást tesz az emberre. Nem fél szembenézni egy nazgûllal, hogy megmentse Frodót, akiért a saját életét is feláldozná. A lelke mélyén egy erős, tündeharcos, de apja nem engedi, hogy kövesse a szívét, és inkább azon fáradozik, hogy Valinorba, a valák Áldott Birodalmába küldje, ahol biztonságban lehet, ám az utolsó pillanatban szembe fordul apja akaratával.
„Arwen a szeretet és az áldozathozatal meghatározó erejét képviseli a Gyűrűk Ura trilógiában. Arwen azon döntése, hogy feladja halhatatlanságát az Aragornnal való szerelemért és halandó életért, a mélységes szeretetben és elkötelezettségben gyökerezik. Fontos megjegyezni, hogy áldozata nem gyengeségből vagy impulzív, hirtelen döntésből ered, hanem abból a tudatos megfontolásból, hogy felismerte és megértette, mit jelent egy mély, tartalmas és jelentőségteljes kapcsolatokkal teli életet élni.
Manapság leggyakrabban a sikert csupán a személyes teljesítmény és az anyagi haszonszerzés szempontjából értékeljük és nem vesszük figyelembe, hogy a sikeres élet ennél összetettebb fogalom és megannyi más aspektusa is létezik. Arwen története arra emlékeztet bennünket, hogy a szeretetben és a mély emberi kapcsolódásban milyen erő rejlik, mely fontos összetevője lehet annak is, mennyire tudunk reziliensek lenni. Az ő karaktere arra taníthat bennünket, hogy a megtartó kapcsolatok és a megosztott, közös élmények, tapasztalatok és szeretet erőteljes motivációt és támaszt nyújthatnak a nehézségekkel való küzdelem során.”
Van itt még egy kis érdekesség: a Story Symposium cikkéből kiderül, hogy Aragorn és Arwen sztoriját Tolkien és felesége szerelmi története ihlette. Tolkien 16 évesen ismerte meg leendő feleségét, Edith-et, aki akkor 19 éves volt (viszonyításképpen: Aragorn kb. 87 lehet, Arwen pedig 2700). Tolkien katolikus volt, Edith pedig protestáns. Tolkien gyámja helytelenítette kapcsolatukat, és megtiltott minden kapcsolatot, ezért a fiatal férfi 21 éves koráig várt, majd újra felvette Edith-tel a kapcsolatot, és hamarosan eljegyezték egymást.
Edith kész volt áttérni a katolikus hitre, ezért a saját gyámja kidobta őt. 1913-ban eljegyezték egymást, de csak 1916-ban házasodtak össze, amikor Tolkien Franciaországba indult harcolni, és szinte biztosnak tűnt, hogy a férfi meghal. Edith vállalta az özvegység lehetőségét, annyira szeretett volna Tolkien felesége lenni.
Éowyn: a harcos szellem avagy a “páncélinges szűz”
Éowyn egy Rohanból származó nemesasszony és hajadon, Théoden király unokahúga. Amikor hároméves volt, az apja meghalt az orkokkal vívott harcban, anyja pedig belehalt a gyászba. Éowynt és Éomert nagybátyjuk a saját gyermekeként nevelte. Hosszú éveken át, állhatatosan gondoskodott nagybátyjáról, miután tanácsadója, Kígyónyelvű Gríma megmérgezte. A szakember szerint „Éowyn talán az egyik legmeglepőbb példája a bátorságnak és a társadalmi elvárásokkal szembeni szerepvállalásnak.
Nőként a hagyományos szerepek betöltését várnák el Éowyn-tól, ő azonban kalandos és hősies életre vágyik, ezért is nevezi Aragorn “páncélinges szűznek”. A Gyűrűk Ura trilógia ikonikus pillanata, amikor Éowyn legyőzi a harcban Angmar boszorkányurát, aki azzal dicsekszik, hogy senki sem ölheti meg őt, főleg nem egy férfi. Ez a jelenet erőteljes bizonyítéka Éowyn képességeinek és elszántságának. Kijelentése: „Nem vagyok férfi!” a női hatalom merész kinyilatkoztatásaként hangzik el.
Éowyn története a minden nőben ott rejlő harcos szellemről tesz tanúbizonyságot. Bátorsága, amellyel a társadalom korlátai ellenére a csatatérre lépett, arra biztathatja a modern nőket, hogy szabaduljanak meg a korlátozó sztereotípiáktól és rendíthetetlen elszántsággal kövessék álmaikat és céljaikat.”
Galadriel: a bölcsesség és a kegyelem megtestesítője
A hatalom gyűrűinek köszönhetően még többet tudhatunk meg Galadriel karakteréről, hiszen ő a főszereplő. Azt már tudhattuk az eredeti trilógiából, hogy nemesi származású, és Lothlórien úrnője férjével, Celebornnal. Tolkien úgy írta le őt, mint a leghatalmasabb és legszebb tündét, aki Középföldén maradt. A sorozatból egy kis betekintést kapunk a Valinoron töltött éveiből, amit utána elhagyott, hogy megbosszulja szeretett bátyja halálát és végezzen Szauronnal.
„Galadriel a bölcsesség, a kegyelem és a hatalom megtestesítője. Jelenléte éteri, bölcsessége pedig felülmúlja sok férfitársáét és meghatározó tanácsadói szerepe tölt be abban, hogy Frodó végül beteljesíti küldetését. Középfölde egyik legidősebb és leghatalmasabb tündéjeként Galadriel előrelátása fontos szerepet játszik a Szauron elleni harcban. Sikeresen ellenáll az Egy Gyűrű kísértésének is, és hihetetlen önuralomról, valamint a hatalom romboló természetének mély megértéséről tesz tanúbizonyságot.
A nőknek gyakran többféle szerep és felelősség között kell egyensúlyozniuk a mindennapokban, Galadriel képessége pedig, hogy nyomás alatt is képes megőrizni méltóságát és olyan döntéseket hozni, amelyek a nagyobb jót szolgálják, inspiráló. Az ő karaktere arra emlékeztethet minket, hogy az igazi hatalom nem a dominanciában rejlik, hanem a bölcsességben, az önuralomban, a tudatosságban és a mások inspirálásának képességébe.” - foglalja össze Kertész Lilla.
Borláb Nori: a kaland lelke
A felsorolt három meghatározó női karakteren túl a spin-off sorozatban is érdemes figyelni a "gyengébbik nemhez" tartozó szereplőket. A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi sorozat egyik legkülönlegesebb karaktere a gyaplábú Borláb Nori, aki Marigold mostohalánya lett, miután apja, Largo újraházasodott. Törzsük tagjaként vándorolnak vagy éppen rejtőzködnek, ugyanis a legesendőbb lényként tartják magukat számon, akik mindössze a békés túlélésre törekszenek, ám Nori ennél többre vágyik.
Ő és legjobb barátja, Poppy, miután megláttak egy meteoritot lezuhanni az égből, rátalálnak egy titokzatos alakra, akiről Nori gondoskodik azt kockáztatva, hogy kizárják a közösségből. „A hatalom gyűrűi új nézőpontból mutatja be a nők kalandvágyó szellemét Középföldén. Borláb Nori szembeszáll a közössége elvárásaival fáradhatatlan kíváncsiságától és a megszokott dolgokon túli felfedezés vágyától hajtva. Az ismeretlenbe merészkedő bátorsága és optimizmusa jellemének központi elemei." - fogalmaz a szakember.
„Nori története azt példázza, mennyire fontos, hogy az ember felvállalja kíváncsiságát és új tapasztalatokat szerezzen, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy ki kell lépnie a komfortzónájából. Kalandvágyó jelleme arra is emlékeztethet minket, hogy a fejlődés és a felfedezés gyakran megköveteli a kockázatvállalást és a status quo megkérdőjelezését.”
Bronwyn: a gyógyító és vezető
Bronwyn is egy üde színfolt A hatalom gyűrűiben. Édesanyaként és egy falu gyógyítójaként ismerjük meg. Már az első részben nyilvánvalóvá válik, hogy egymásba szerettek Arondirral, a tündével, de a tündék iránti előítéletek miatt titkolják a vonzalmukat. Kertész Lilla szerint Bronwyn a gyógyításban és a közösség vezetésében rejlő erőt képviseli. „Gyógyítóként mély ismeretekkel rendelkezik a gyógynövényekről és mély együttérzést tanúsít a népe iránt.
Bronwyn azonban több, mint egyszerű gyógyító; félelmetes vezetőként tűnik fel, aki összefogja a faluját, hogy szembeszálljon az otthonukat fenyegető sötétség erőivel. Karaktere megmutatja, hogy a vezetés nem csak autoriter lehet, hanem számtalan formát ölthet azáltal, hogy az egyén kibontakoztatja képességeit. Bronwyn vezetői stílusa a gondoskodás és a védelem köré épül. Bronwyn példája rávilágít arra, hogy az igazi vezetés fontos része lehet az empátia, a rugalmasság és az igazunkért való kiállás bátorsága is.”