Dunára landoló hidroplánok, svájci tányérszervíz és Gundel Károly étterme várta száz éve a most felújításra kerülő Gellért Szálló vendégeit
Ha végre valaki építene egy időgépet, akkor biztosan Budapest aranykorába térnék vissza, az első utam pedig a Gellért Szállóba vezetne. A fürdőhotel méltán volt a nagybetűs luxus otthona, a világ minden pontjáról érkeztek ide vendégek, így a falak között szerelmi botrányok, fényes karrierek, de még kísértetek is megfordultak.
Jelenlegi formájában júniusban volt utoljára látható a mostanra kopott fényű Gellért Szálló, nyáron ugyanis megkezdődik a felújítása, ami hosszú évekig el fog tartani. Éppen ezért volt nagy kincs még egyszer utoljára bejárni az Imagine szervezésében a kihalt termeit, beszívni a faburkolatból áradó jellegzetes illatot és belesni a felforgatott szobákba. Tartsatok velem a Gellért Szálló végső sétájára.
A szálloda, ami soha nem fog megépülni
Az 1838-as árvíz soha nem látott pusztításokat hagyott maga után a fővárosban – tízezer házat sodort el és több mint háromezret rongált meg –, és részben ennek hatására megkezdődtek végre a már régóta várt folyószabályozási munkálatok. Ennek, illetve az akkor még Ferenc József hídként ismert mai Szabadság híd átadásának köszönhetően a városrész rohamos fejlődésnek indult. Részben az új híd nyomvonala miatt el kellett bontani a Sárosfürdőt, ami már akkor gyógyvízzel teli medencékkel és egy jóval szerényebb panzióval várta a betegeket.
Elbontása után az 1900-as évek elején ígéret és igény született rá, hogy a gyógycentrumot pótolják, amire nemsokára ki is írták a pályázatot. A pályázaton végül két terv és három tervező kapott első helyezést. Sterk Izidort (alaprajz), Sebestyén Artúrt (homlokzat) és Hegedűs Ármint (belső terek) egy közös gondolkodásra kérték fel, akik aztán közel tíz évvel később véglegesítették is a teljes tervet.
A kivitelezés során nem segítette az építkezés ütemét a beköszöntött első világháború sem, aminek következtében súlyos acél- és munkaerőhiány lépett fel. A fővárosi nép türelmetlen gúnnyal nézte a Gellért születését, a rossz nyelvek így hivatkoztak rá: „Akkor lesz kész, amikor a Gellért fürdő!”. A végül 1918. szeptember 26-án, stílszerűen Szent Gellért püspök ünnepnapján átadott luxusintézményt két hónap után elsodorta a háborús korszellem.
Az első világháború elvesztése után az állam katonai célokra használta az őszirózsás forradalom alatt, a megszálló szövetséges csapatok idején az angol tisztek, később a Tanácsköztársaság Munkás- és Katonatanácsa használta az épületet. Helyükre később a román hadsereg katonái költöztek, majd végül megérkezett Horthy Miklós Szellő nevű paripáján, és ott is maradt a Szállóban családjával 1920-ig. Ottlik Géza Iskola a határon című regényét olvasva mi is átélhetjük, akkoriban milyen hangulat uralkodott a Duna-parton magasodó szálloda közelében:
„A legjobb mégis az volt, amikor csak céltalanul kószáltunk kettesben Budán. A Sárosfürdő helyén már felépült a nagy szálloda, csak a fűtőtestek hevertek még kint az utcán, s az állványok egy részét még nem bontották le. A Gellért tér torkolatánál, az úttest túlsó oldalán bérkocsistand volt, nagy, görbe vízcsap, dézsák; a jámbor konflislovak rázogatták a fejükre akasztott abrakostarisznyát.
Pék, tejcsarnok, trafik; a trafik kirakata Mikuláskor tele piros levelezőlapokkal, virgácsos, krampuszos képekkel; a péknél szagoltuk a friss kenyér szagát, és néztük a félmeztelen péklegényeket, milyen villámgyorsan csúsztatják be a kemencébe végtelenül hosszú nyelű lapátjaikat. Ismertük a Kemenes utcát, ismertük a Ménesi út fáit, ismertük az évszakokat, ismertük egymást és az egész világot.”
Lépj át a Gellért Szálló forgóajtaján
A szecessziós monstrum közel kétszáz szobával és jó pár úttörő újdonsággal várta a vendégeit. Például ilyen volt a szénsavas, valamint termálvízzel felszerelt mosdó a lakosztályokban illetve a szobák mindegyikében kialakított hideg-meleg vizes csapok. Ekkor még az illemhelyek többnyire a folyosón voltak elhelyezve, de a vezetékes víz hatalmas kényelmi faktor volt akkoriban – igaz, a termálvizes csövek hamar tönkre is mentek az ásványvíz összetétele miatt.
Érdekesség, hogy a mai napig találhatunk olyan szobát, aminek csak a folyosón van toalettje. Volt itt még író- és olvasóterem, női szalon és zeneterem, ivószoba, játékterem, gyógyszertár, különlegességi trafik (ahol a külföldi dohánytermékeket lehetett kapni) és természetesen az Eszpresszó bár. Itt meg kell említenünk, hogy ez volt a szálló egyetlen része, ahol egy időben kizárólag női felszolgálók dolgoztak és talán éppen ezért itt fogyasztotta el napindító kávéját minden reggel Zwack Péter, az Unicum atyja.
Továbbá a Gellért Szállóban volt először minibár, reptéri transzfer – 1923-26 között egyenesen a Dunára landoló hidroplánokkal – valamint svájci tányérszervíz, ami az á la carte megfelelője. Az épületben összesen tizennégy felvonó működött, ami akkoriban szintén óriási számnak számított.
Gundel Károly gasztroálmai
Volt, aki Bécsből repült ide, hogy ehessen egyet a Gellértben, ami bizonyára nem másnak volt köszönhető, mint Gundel Károlynak, aki húsz éven át vezette a szálló éttermét. Ez nem kis feladat volt, ugyanis az emeleti Duna terem és Márvány terem a szálló vendégeit látta el, az alsó szinten pedig a bejáró vendégek étkezhettek, a konferenciákról, bálokról és bankettekről nem is beszélve, amiket ide szerveztek.
Gundelnek minden napja évtizedekig ugyanabban a rutinban telt: reggel a Nagycsarnokban bevásárolt, majd személyzeti ügyeket intézett, illetve recepteket gondolt újra. Az ebédnél és a vacsoránál minden alkalommal jelen volt, hogy figyelemmel kísérje az eseményeket. Fakanalat állítólag kizárólag kóstolásnál lehetett a kezében látni, ugyanis a pletykák szerint a vendéglős nem tudott főzni.
Alkotásban viszont kimagasló volt, specialitásai közé tartozott a magyar és francia “fúziós konyha”, csak hogy egyet említsünk: a Csekonics saláta, ami csirkés, rákos salátát jelentett tárkonyos dresszinggel. Mai trendeknek megfelelően már akkoriban lehetett kapni diétás menüt, cukorbetegeknek szánt fogásokat, magas vérnyomás elleni étrendet és ha ez nem lenne elég, külön kérésre kalóriát is számoltak. Bár döcögősen indult a Gellért és Gundel Károly közös története, ám vezetése alatt aranykorát élte a szálloda étterme amellett, hogy tizenhárom gyermeket nevelt feleségével a vállalkozásai mellett.
Csak semmi házasságtörés!
A szeretői afférok ellen szigorú szabályokkal igyekeztek védekezni az ötvenes évek Gellértjében, például úgy, hogy különböző nemű, ám nem házas személyek nem vehettek ki közös szobát. Itt jön képbe a portások hatalma és jóindulata, amit a szállóvendégek előszeretettel ki is használtak. Előzetes jatt fejében ugyanis mégiscsak megoldható volt, hogy közös kulcsot kapjanak a nem házas vendégek is, noha így előfordult, hogy papíron a legtöbb szoba ki volt adva, a szálló egy része mégis üresen állt.
Mennyibe került egy szoba?
Most, hogy egy picit jobban beleláttunk a Gellért Szálló hétköznapjaiba, felmerül a kérdés, hogy vajon mennyibe került itt egy éjszaka? Meglepő, de az eredeti koncepció értelmében mindenki számára elérhetővé tervezték a hotelt, így mai árra átszámítva egy egyszerű szoba csupán 8000 forintba került. Ezt az árat tíz éven át tartották. Természetesen fejedelmi lakosztályt is lehetett bérelni a Gellértben, ami régen bizonyára impozáns volt, de mostanra egy viseltes, már-már puritán szobának nevezném, kiváló panorámával.
Ennek ára ötvenezer mai forintba került a negyvenes években. Falán máig látható a hotel egyik újabb innovációja: a fényjelző berendezés, amivel a személyzetet lehetett ajtóhoz hívni. A máshol használatos csengős rendszert váltotta ez a forradalmi berendezés, hogy a hangos csengetéssel nehogy zavarjuk a többi, esetleg gyógyulni vágyó vendéget.
A Gellért Szálló különleges vendégserege
A Gellért magas minősége, előremutató újításai, magasfokú vendéglátása mágnesként vonzotta a prominens vendégeket, a tisztes utazókat és a csalókat is. Művészek, politikusok, de még királyok is megfordultak itt, hazánk kiváló színészei, Turay Ida és Páger Antal pedig évekig laktak egy-egy lakosztályában. Svindlerek is jártak erre, például a Rodolfo álnéven utazó svájci csekkhamisító, vagy a 23 éves magyar cukrászsegéd, aki magát Horváth doktorként mutatta be és abból élt, hogy luxusboltok termékeit vásárolta fel hitelre, majd adta tovább jó áron.
A magyar fotós, aki Greta Garbo-t és Katharine Hepburnt is lencsevégre kapta - Martin Munkácsi élete
Egyik különös hobbija volt átverni a taxisokat. Ismert eset, amikor Szegedig vitette magát, majd beszaladt egy üzletbe valamiért és soha többé nem látta viszont a pórul járt sofőr. Bár a hotel 2021-ben végleg bezárt, folyosóján mégis kering néhány eltévedt alak, többek között az egyik lépcsőfordulóban gyakran látni vélt szellem.
A hölgy fehér ruhában kóborol évtizedek óta, ugyanis esküvője napján botlott meg és szegte nyakát a helyszínen a legenda szerint.
A Gellért jövője
Vajon mi fog megmaradni ezekből a régi kincsekből? Hatalmas felújítási munkálatok kezdődnek meg a nyáron azért, hogy a szálloda egykori pompájában tündököljön újra, ahogy azt meg is érdemli. Örömhír, hogy az ultramodern tervek mellett a négy legikonikusabb belső teret – a Lobby, a Duna terem, a Zeneterem és a Gobelin terem – eredeti pompájának megfelelően rekonstruálják, a fennmaradt fotók és tervek alapján. A Gellért Szálló fővárosunk meghatározó épülete, ha tehetitek, látogassátok meg egyszer, és legyetek részei több mint százéves történelmének.