A kubizmus egyik első magyar képviselője volt férjével a tragikus sorsú Dénes Valéria, akinek legdrágább képe 107 évig lappangott, majd 110 millió forintért kelt el
Dénes Valéria a XX. század elejének kiemelkedő képzőművésze, akinek neve, élete, művei végérvényesen összeforrtak Galimberti Sándor festőművésszel. Életük, mint egy film: szerelem, háború, párizsi műteremlakás, ikerlángként együtt alkotás, utazások, gyermekáldás, majd tragikus vég. A két életmű február 23-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában, mi pedig elmeséljük az izgalmas részleteket.
Hogyan lappang egy festmény?
2019-ben valaki belépett a Virág Judit Galériába, és elmondta, hogy van egy nagy méretű festménye, mely csodálatos narancsos, sárgás színekkel, háztetőkkel a család tulajdonában van és szeretné eladni. A jobb alsó sarokban kivehető egy monogram, GDV, de fogalma sincs, hogy ez jelenthet-e bármit, és hogy egyáltalán értékes-e. A festmény váratlan felbukkanása hatalmas hatással volt a huszadik századi avantgarde képzőművészet, és különösen a kubizmus kutatására.
Egy hiányzó láncszem került elő: magyar festőművész egyik főműve, amely több mint 100 évig rejtve maradt, és senki sem tudta, hol található.
A festmény létezéséről korabeli dokumentumok tanúskodtak, mivel Budapesten a Nemzeti Szalon, Párizsban a Függetlenek kiállításán szerepelt. A monogram megfejtése: Galimbertiné Dénes Valéria. „Életműve, néhány kivétellel megsemmisült, vagy lappang valahol. Az első világháború kitörésekor a festmények egy része Párizsban rekedt.
Több festményük Dénes Zsófiához került, de talán ezek közül is néhány megsemmisült a második világháború alatt. Ma összesen tizenkilenc alkotás van meg Dénes Valériától, Galimbertitől pedig huszonnégy.” – magyarázza Barki Gergely művészettörténész, a Galimbertik kiállítás kurátora, aki Sherlock Holmes-i zsenialitással kutatja az elveszett életművet.
A Magyar Nemzeti Galériában rendezett tárlaton a művész házaspár mesterművei mellett külön „Wanted” szekcióban mutatják be a még rejtőzködő festményeket. A magyar avantgárd festészet kánonjának ezen csúcsműve még abban az évben kalapács alá került a Virág Judit Galéria aukcióján, páros árverésvezetéssel: Virág Judit és lánya, Kelen Anna művészettörténészek 36 millióról indították a licitet a Kilátás Bruges-re című remekműre. Izgalmas percek következtek, és végül 110 millió forintért kelt el a festmény.
Ez ma a legnagyobb méretű Dénes Valéria kép, amit ismerünk. De tudjuk, hogy több ehhez hasonló hatalmas vásznat festett. A kép története is kalandos. Dénes Valéria és férje, Galimberti Sándor, szintén festőművész, 1912 elején Bruges-ben töltötték mézesheteiket. A férjtől sajnos nem ismerünk Belgiumhoz köthető művet, pedig valószínűleg ő is festett ott. Dénes Valéria mesterien játszik a perspektívával, az lehet tudni, hogy állandóan felmászott valahova, hogy magasról lásson rá arra, amit fest.
Párizsi műtermük is létrákkal volt tele emiatt, de az erdélyi nagybányai művésztelepen akár a disznóól tetejéről is festett tájképet. Nem véletlen hiszen, két évig Henri Matisse Akadémiájára is járt Párizsban, aki azt tanította: „A tér csak akkor hat plasztikusan, ha a perspektívát éppen fordítva állítjuk fel... úgy, hogy mi magunk vagyunk a távlati pont, ahová a vonalak összefutnak, és a távolban mindjobban szétágaznak.”
A grandiózus kép romantikája, hogy a nászúton a festmény készítése közben Dénes Valéria már a szíve alatt hordta egyetlen fiukat, Máriót, ahogyan a művészettörténész utánaszámolt. Ez plusz energiát adott a művésznek.
A magyar művészek Párizsban
De ki is volt Dénes Valéria, vagyis Valy? Egy csillogó tehetség, egy szabad, emancipált, törékeny, de erős nő a huszadik század eleji Budapesten, aki a Városmajorban nőtt fel, és otthonosan mozgott Bécsben, Nagybányán, Párizsban. Gondoljunk csak bele, hogy ekkor már beengedték a nőket az egyetemekre, Marie Curie vagy tíz éve diplomázott a Sorbonne-on, de szavazati joguk például még nem volt.
Micsoda elképesztő ötlet lehetett, hogy Valy, miután édesapja kerekesszékbe került, 26 évesen beiratkozik egy festőiskolába és szándéka, hogy ebből is fog megélni. Így is lett. A közvetlen baráti körébe tartozó lányok is a kor szellemi elitjéhez kapcsolódtak. Levelezésében sokat emlegeti a Spitzer-Somló lányokat, Lilyt, a későbbi Ignotusnét, aki szintén festőművész és a Nyugat folyóirat alapító író-szerkesztőjének felesége és Ilonát, vagyis Lénit, aki pedig akkoriban már Berény Róbert festőművész jegyese volt.
Pikáns, hogy a jóval fiatalabb Wellisch Margit festőművész neve is felbukkan leveleiben, akit leginkább korhol, amiért házasságra adja a fejét. Igen, Dénes Valéria az emancipáció jegyében ellenezte a házasságot, még néhány hónappal a saját esküvője előtt is. A levelei egy Lenke nevű barátnőjének íródtak, melyeket Barki Gergely a kiállítás kurátora egy nagy kupacban talált Mezei Ottó hagyatékában. Érthetetlen, hogy soha nem publikálták idáig e gazdag forrást, talán mert a borítékok eltűntek, így nehéz volt szerzők szerint beazonosítani, datálni és lokalizálni őket.
A művészettörténésznek a levelekből szinte napra pontosan feltárult Dénes Valéria élete. Így lehetett olyan felfedezéseket tenni, hogy Zsuka - vagyis az unokatestvér Dénes Zsófia - túlzó meséket talált ki a Galimberti házaspárról tudósító írásaiban, valami miatt erősen színezte írásait. A művészettörténész szakma részben ezekre az írásokra támaszkodott, igaznak feltételezve, szemtanúként tekintve Dénes Zsófiára. De Barki Gergely vette a fáradtságot és kutatott a tényként kezelt történetek után, és kiderült, hogy sajnos nem valós, hogy a Galimberti házaspár elkísérte afrikai útjára Henri Matisse-t.
