Felnőttként is szükségünk van a mesékre, méghozzá a mentális egészségünk érdekében
Hogyan képesek a különböző történetek hozzájárulni érzelmi és mentális jólétünkhöz, és van-e bármilyen kockázat abban, ha felnőttként túl sok történetet fogyasztunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Jeanette Winterson brit íróval, aki számos sikerkönyvet tudhat magáénak, és aki most segít nekünk kibogozni a kérdést, hogy miért olyan fontosak a történetek, akár gyerekként, akár felnőttként.
A streaming szolgáltatók elterjedésével egyre nagyobb figyelem terelődik a különböző történetekre, legyen szó sorozatokról, mesékről vagy filmekről. Ezzel együtt a könyves történetek népszerűsége is töretlen, az olvasás iránti vágy pedig egyes felmérések szerint folyamatosan nő. Úgy habzsoljuk a történeteket, mintha muszáj lenne. De miért van szükségünk az úgynevezett felnőtt mesékre? Mit ad nekünk egy-egy idegen történet? Hogy választ kapjunk a kérdésre, egyenesen egy írót kérdeztünk a témában.
Felnőttek vagyunk, akiknek fáj, ha a Netflix elveszi a játékát, de megvan rá a válaszunk
Természetes vágy
Mindannyian emlékszünk arra, amikor gyermekként a mesék egy varázslatos világba vezettek be minket, ahol a jó mindig győzött, a hősök bátorsága pedig példaként szolgált számunkra. Felnőttként is ugyanígy vágyunk erre a biztonságot nyújtó élményre, hiszen az élet tele van kiszámíthatatlansággal, és nem mindig egyértelmű a megoldás a problémákra.
„Mások történetei, mások ismerős világa fontos kapaszkodót jelenthet számunkra. Ugyanis, ha az ember látja, hogy egy szereplő megoldást talált egy nehézségre, az neki is segítséget jelent, mondván: mindig van kiút” – magyarázza Jeanette Winterson brit író, majd hozzáteszi, hogy a történetek egyértelműen segítenek nekünk feldolgozni az élet kihívásait. Ennek oka, hogy a valós alapokra épülő történetek hősei olyan utat járnak be, amely tele van próbatételekkel, akárcsak a felnőtt élet, amelyet élünk. Ezért is hasonlítják sokan a meséket egy belső térképre, amely irányt mutat az ismeretlen utakon is.
A történetek pszichológiai ereje
A mesék és elbeszélések felnőttkorban betöltött szerepe túlmutat a nosztalgián – egyfajta menedéket nyújtanak, és ezzel segítik az érzelmi fejlődést.
Az emberi elme hajlamos a minták keresésére, és a történetek lehetőséget adnak arra, hogy saját életünkre vonatkoztatva értelmezzünk különböző mintákat, legyen szó családi bonyodalmakról vagy magánéleti helyzetekről. Nem meglepő, hogy az írók, többek között Jeanette történetei is sokak számára nyújtottak kapaszkodót az élet nehéz időszakaiban.
„Ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy az emberek általában hasonló kihívásokkal néznek szembe, csak éppen máshogy élik meg ezeket a helyzeteket. A történetek pedig segíthetnek felismerni, hogy nem vagyunk egyedül a küzdelmeinkkel.” Tehát a könyvek, filmek és a mesék képesek feloldani bennünk az elakadásokat, és esélyt adnak arra, hogy új nézőpontból szemléljük a problémákat – méghozzá annak tudatában, hogy mások is átéltek hasonló helyzeteket.
„Az olvasók rendszerint írnak nekem arról, hogyan találtak megoldást egy-egy elakadásra a könyveim által. Ezért hiszem, hogy a történetek fogyasztása képes megoldást kínálni mindennemű problémára.”
Streaming: áldás vagy átok?
Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a felnőtteknek szóló mesék és animációs tartalmak kínálata a streaming platformokon. Ez egyrészt jó, hiszen lehetőséget ad arra, hogy bármikor elérjük a történetek gyógyító erejét, másrészt viszont bizonyos típusú tartalmak torzíthatják az élményt, és eltávolíthatnak a klasszikus értelemben vett „meseszerű” pozitív üzenetektől. Ezért is fontos, hogy tudatosan válasszuk meg, mit nézünk:
„Egy jó történetbe könnyű belehelyezkedni. Amikor szinte csak úgy magával sodor egy történet, akkor tudhatjuk, hogy jó helyen vagyunk, tehát jó sorozatot, filmet vagy éppen jó könyvet választottunk.” A szerző szerint pedig akkor fognak elsodorni, beszippantani minket a különböző történetek, ha van valóságalapjuk, hiszen egy teljesen elvont, fiktív világba nehezen tudunk belehelyezkedni.
Gondoljunk például a Jóbarátok című sorozatra, nincs olyan néző, aki ne tudna azonosulni a mindennapi bonyodalmakkal, amelyek egytől egyig valós élethelyzeteket mutatnak be: párkapcsolat, munka, család, egészség, és még hosszan sorolhatnánk.
Történetet fogyasztani és kreálni
Jeanette Winterson szerint a történetek kreálása legalább olyan erővel bír, mint egy jó történet fogyasztása. „A történeteink elmesélése vagy leírása remek lehetőséget kínál arra, hogy szembenézzünk a múltunk nehézségeivel, és feloldjuk magunkban azokat a konfliktusokat, amelyek bennünk élnek. Amikor írunk vagy mesélünk másoknak a saját történeteinkről, tulajdonképpen saját magunkat is jobban megismerjük. Ugyanis a történet belső rétegeiben olyan felismeréseket találunk, amelyek segítenek megérteni, hogy mi miért történt velünk.”
Többek között erre a módszerre épülnek az írás alapú terápiák is. A történetek habzsolása, vagy éppen a történetek kreálása egyformán segít nekünk abban, hogy jobban megértsük a világot. Fogadjuk el, hogy nemcsak a gyerekeknek van szüksége különböző történetekre, hanem minden felnőtt embernek.