„Mintha kapnál egy pohár hígítatlan szörpöt” – marketing szakembereket kérdeztünk az Emily Párizsban-ról
Nemrég jelent meg a Netflixen az Emily Párizsban című sorozat negyedik évada, és tagadhatatlan, hogy Emily Cooper romantizált életét követni fantasztikus, amennyiben könnyed kikapcsolódásra vágyunk. Az sem meglepő, ha a népszerű sorozat meghozta a kedvünket a marketing fényűző világához. De tényleg ennyire elbűvölő szakmáról van szó, vagy félre lettünk vezetve? Szakértőket kérdeztünk.
Nemcsak a marketing- és reklámszakemberek, valamint a közösségi média menedzserek, de talán mindannyian eljátszottunk a gondolattal az Emily Párizsban epizódjait követve, hogy milyen izgalmas is lenne helyet cserélni Emily Cooperrel. A feltörekvő chicagói lány ragyogó teljesítménnyel és határtalan lelkesedéssel végzi a munkáját, amelynek köszönhetően egyik napról a másikra belecsöppen egy párizsi álomba. De vajon mennyire tükrözi a sorozat az igazságot a szakértők szerint?
Nyomokban valóságot tartalmaz
Emily Cooper a chicagói Gilbert Grouptól egy szerencsés véletlen folytán kerül áthelyezésre az amerikai konglomerátum újonnan felvásárolt leányvállalatához, a párizsi Savoir ügynökséghez. A gyógyszerészeti termékekre specializálódott fiatal tehetség fejest ugrik a luxuscikkek világába, és amerikai nézőpontot visz a kis cég működésébe, aminek a francia kollégák egyáltalán nem örülnek – Luc be is vallja, hogy félnek az ötleteitől, mert újak, jobbak, és talán keményebb munkát igényelnek.
„Amit Emily hozott, az egészen új volt ennél a hagyományos elveken működő ügynökségnél, ahonnan mintha teljesen hiányzott volna a modern technológia.” – véli Forgács Mariann közösségi média szakértő, a BeSocial digitális ügynökség társalapítója és társigazgatója, akinek meglátása szerint a hősnő annyi feladatkört képvisel, ami már költői túlzás: „Ha ilyen feltételek mellett alkalmaznék valakit, valószínűleg nagyon hamar azt mondaná, hogy «én nem ezt vállaltam».”
Emily Cooper kedvére kreálja a hashtageket, mégis pillanatokon belül virálissá válnak a posztjai, ráadásul maga Brigitte Macron, a francia first lady is retweeteli őt. A közösségi média szakértő különösen azt kifogásolja, hogy a lány nem tudja eldönteni, hogy akkor ő most influenszer, és követőket gyűjt, vagy egy szakember. „Totális a maszatolás. Aki ez alapján szeretne ügynökségnél dolgozni, attól félek, hogy nagyon unalmasnak fogja találni. A valóságban nem lehet ennyi mindent kivitelezni, pláne nem ilyen szépen felöltözve, kisminkelve, és még nyelviskolába is járva.”
Minden túl van tolva – Forgács Mariann szerint olyan, mintha az Emily Párizsban készítői szeretnék megkínálni a nézőt egy pohár szörppel, csak éppen nem hígítják fel, hanem egy tömény sziruppal teli poharat nyomnak a kezébe. A sorozatban felvonultatott klisék és sztereotípiák szerinte olyan képet festenek a marketing pályáról, amelyek könnyedén csalódást okozhatnak a szakma iránt érdeklődők számára. Egyetlen pozitívumként a közösségi média erejének hangsúlyozását említi.
Nem munka, hanem életstílus
Emily Cooper kreativitása sosem alszik, a tarsolya pedig tele van innovatív ötletekkel, amelyekre természetesen rögtön és gond nélkül jóváhagyást kap az ügyfelektől. Akár az utolsó pillanatban is képes gyorsan és hatékonyan megoldani bármilyen problémát, és nem fél hangot adni a véleményének, akkor sem, ha ezzel ellentmond a feletteseinek. Azért sejthetjük, hogy mindez a valóságban nem így működik, még akkor sem, ha az ember különösen tehetséges a munkájában.
„Ami egyáltalán nem reális a sorozatban, hogy Emilynek mindig mindenre van kreatív megoldása – ez nem jellemző, én még ilyen emberrel a karrierem során nem találkoztam. Fiatalsága ellenére ráadásul olyan komplex helyzeteket lát át, amihez a valóságban több évtizedes tapasztalatra lenne szükség. Ez a típusú gondolkodás idővel jön.” – véli Felkai Eszter, a divatra és szépségre specializálódott BigBag PR-ügynökség alapító igazgatója, aki azt is megerősíti, hogy a hősnő iparágváltása nem jellemző lépés.
Íme a sorozat, amit receptre kellene felírni
„A marketing eszközei iparágtól függetlenül hasonlóak – kivéve, ha a divatról van szó. Ha valakinek nincs érzéke hozzá, nem trendkövető, akkor sosem tudna a gyógyszerészetből divatra váltani. A divatmarketinghez divatvéna kell.” Kreatív emberek, inspiráló környezet, elegáns események, olykor éjszakába nyúló munkavégzés – a szakértő úgy látja, hogy a sorozat abszolút reálisan ábrázolja ezt a csillogó világot, annak ellenére, hogy Franciaországhoz képest hazánkban kevesebb lehetőség van benne elhelyezkedni.
Felkai Eszter szerint az, hogy Emily Cooper mindennel foglalkozik – a posztolástól kezdve az ügyfelekkel való kapcsolattartáson át a rendezvények szervezéséig – egy kisebb, 3-5 fős ügynökség esetében egyáltalán nem áll távol a valóságtól: „A eseményeken való felsöpréstől az exkluzív vacsorákon való részvételig tényleg rengeteg szerepkört töltünk be egyszerre.” Egy nagyobb ügynökség azonban már valóban olyan szervezeti struktúrát igényel, ahol meghatározottak a pozíciók.
Egy kisebb vállalati kultúra nagyobb teret ad az együttműködő kreativitásnak, és a fiataloknak is több lehetőséget biztosít arra, hogy olyan feladatokat végezzenek el, amelyek egy nagyobb rendszerben csak magasabb beosztással járnának együtt. Ez a feladatmegosztás ugyanakkor azt is jelenti, hogy alkalmanként a többéves tapasztalat ellenére is el kell szaladni a postára. „Emily szintén kis ügynökségnél dolgozik – nem a munkaköre, hanem a hozzáállása az, ami el van túlozva. Egyáltalán nem reális, hogy mindig ő találja fel a spanyolviaszt.”