Elizabeth Taylor feláldozta a magánéletét a csillogás oltárán, de nem volt választása

Elizabeth Taylor kétszeres Oscar-díjas színésznő a klasszikus hollywoodi stúdiórendszer egyik utolsó, és minden idők egyik legfényesebben ragyogó filmcsillagaként vált ismertté. Igéző ibolya szemei, káprázatos szépsége és páratlan tehetsége éppúgy lenyűgözte a közönséget, mint botrányosnak ítélt magánélete.

Elizabeth Taylor angol-amerikai színésznő a negyvenes években, gyerekként debütált a filmvásznon, az ötvenes években a filmipar egyik legnépszerűbb sztárjává vált, majd a hatvanas években ért el legendás karrierje csúcsára: ő volt az első színésznő, aki egymillió dolláros fizetést kapott egy filmszerepért. Imádta az ékszereket és gyémántokat, tizenháromszor jegyezték el, nyolcszor házasodott, ebből kétszer élete szerelme, Richard Burton lett a férje. Cikkünkben a színésznő munkássága előtt tisztelgünk.

Elizabeth Taylor a kamerák előtt cseperedett fel

Elizabeth Rosemond Taylor 1932-ben született Londonban, Francis Lenn Taylor műkereskedő és Sara Viola Warmbrodt színésznő második gyermekeként. Amikor a második világháború kirobbanásakor a család hazaköltözött az Egyesült Államokba, Elizabeth édesanyját Kaliforniába érve sikeresen meggyőzték arról, hogy a korábban balettozni tanuló kislány különleges szemei fényes jövőt ígérnek a filmvásznon.

A színésznő mindössze tíz évesen, a Universal Pictures 1942-es There’s One Born Every Minute című vígjátékában debütált, a stúdió casting directora azonban úgy vélte, hogy „ebben a gyerekben nincs semmi”. Az egyéves szerződés lejártát követően Elizabeth Taylor az MGM 1943-as Lassie hazatér című családi filmjében brillírozott, a stúdió pedig rögtön fel is ajánlotta neki a standard hétéves szerződést.

Első főszerepét tizenkét évesen, az 1944-es A nagy derby című filmben kapta, amelyben egy lovakért rajongó lányt alakított, aki zsokéként szeretne indulni egy kizárólag férfiak számára fenntartott versenyen. A kasszasiker a sztárok közé emelte Elizabeth Taylort, azonban egyúttal a gyermekkorának is véget vetett, hiszen a továbbiakban az MGM az élete minden területe felett átvette az irányítást.

A fiatal színésznő kamasz imázsát olyan filmekkel építették tizenöt éves korától kezdve, mint az Egy randevú Judy-val (1948), a Julia Misbehaves (1948) és a Kisasszonyok (1949), mindeközben a Time magazin címlapján Hollywood következő sztárgenerációjának vezetőjeként hivatkoztak rá. Tizennyolc éves korában megérkeztek az első felnőtt szerepek, és az első házasság is megköttetett.

Rengeteg áldozatot hozott a sikerért

Elizabeth Taylor 1950-ben egy az MGM által szervezett, nagy nyilvánosságnak örvendő ceremónia keretei között ment hozzá Conrad “Nicky” Hilton Jr. szállodalánc-örököshöz, az esküvővel is promotálva az 1950-es Örömapa című filmet, amely akkora bevételt hozott a stúdiónak, hogy 1951-ben A papa kedvence című filmmel folytatták. Ugyanebben az évben az Egy hely a nap alatt című film hozta meg a várva várt és kiérdemelt kritikai elismerést Montgomery Clift oldalán.

Az ötvenes évek elején Elizabeth Taylor olyan filmekben tündökölt, mint a Love Is Better Than Ever (1952) és a The Girl Who Had Everything (1953). Miután nyolc hónap házasságot követően elvált abuzív férjétől, Michael Wilding színésszel házasodott össze, akivel két közös gyermeke született. Az MGM ebben az időszakban nemcsak megújította a szerződését a színésznővel, de kölcsönt is adott a házaspárnak – ekkor az anyagi függés miatt Taylor a korábbiaknál is nagyobb kontroll alatt állt.

Az igazi áttörést az ötvenes évek második fele hozta el az igéző tekintetű fiatal tehetség számára. 1956-ban az elsöprő sikerű Óriás című epikus drámában nyűgözte le a közönséget Rock Hudson és James Dean oldalán, aki nem sokkal a forgatás lezárása előtt vesztette életét egy tragikus autóbalesetben. 1957-ben kiérdemelte élete első Oscar-jelölését az Esőerdő Megye című westernben nyújtott alakításáért. A film befejezésekor elvált férjétől, és Mike Todd producerhez ment hozzá.

Az 1958-as Macska a forró bádogtetőn című film a díva karrierjének egyik csúcspontja, amelynek forgatását azonban beárnyékolta magánéletének egyik legsötétebb időszaka: még csak két hete dolgozott a filmen, amikor harmadik férje, akitől harmadik gyermeke is született, elhunyt egy repülőszerencsétlenségben. Elizabeth Taylor nem sokkal később a frissen elvált Eddie Fisher felesége lett, amiért a közvélemény szemében gyászoló özvegy helyett hamar házasságtörővé vált.

A korona egy percre sem esett le a fejéről

Az MGM készséggel meglovagolta a magánéleti botrány hullámát: a film nemcsak kasszasiker lett, de a második Oscar-jelölést is meghozta a színésznőnek, amelyet 1959-ben Az utolsó nyár című thriller diadala követett, a harmadik Oscar-jelöléssel és a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-díjjal. Élete első Oscar-díját az 1960-as Modern kaméliás hölgy című drámával érdemelte ki, amelyet eredetileg el sem akart vállalni, ráadásul a forgatás idején súlyosan megbetegedett, és légcsőmetszése volt.

Elizabeth Taylor a 20th Century Fox 1963-as Kleopátra című nagyszabású történelmi alkotásával írta be magát végképp a filmtörténetbe. A forgatás hosszan elhúzódott a betegsége miatt, az egymillió dolláros szerep által azonban a korábbiaknál is nagyobb hírnévre tett szert, ráadásul a színésznő és a Caesart alakító Richard Burton között kibontakozó szerelem révén mindenki szempár rászegeződött. A színésszel összeházasodtak, és 1973-ig tizenegy filmben szerepeltek együtt.

1966-ban a Nem félünk a farkastól című filmért vihette haza a második Oscar-szobrocskáját és a legjobb színésznőnek járó BAFTA-díjat. A hetvenes évek közepéig még számos filmben feltűnt, a nyolcvanas években már leginkább színpadi és televíziós szerepeket vállalt. Miután kétszer is elvált Richard Burtontől, akivel egy örökbe fogadott gyermeket neveltek együtt, rövid intervallumokra John Warner szenátor, majd Larry Fortensky építőmunkás lettek a férjei.

Elizabeth Taylor az évtizedek során rengeteget betegeskedett, és függőséggel is küzdött, de semmi nem akadályozta meg abban, hogy ragyogjon az életigenléstől. Kedves barátja, Rock Hudson 1985-ös halálát követően különösen elköteleződött a HIV/AIDS aktivizmus mellett. 1999-ben Erzsébet brit királynőtől megkapta a Dame címet, ami a lovagi cím női megfelelője a brit érdemrendek sorában. Lenyűgöző pályafutását követően 2011-ben, 79 éves korában hunyt el szívelégtelenségben.