Egyetlen férfinak sem, csupán a tudománynak sikerült meghódítania Elizabeth Blackwell, Amerika első diplomás női orvosának szívét
Elizabeth Blackwell akaratán kívül is azt tette, amit sok más kivételes nőnek sikerült a történelemben: borsot tört a férfiak orra alá. Bármennyire is igyekeztek megakadályozni, mégis ő lett az első nő, aki orvosi egyetemet végzett az Egyesült Államokban.
Lehettek nehéz napjai, mikor Elizabeth Blackwell úgy érezte, sosem teljesül az álma. Ha nem megélhetési gondokkal küzdött, akkor a férfitársadalom lenézésével és elutasításával szembesült, amiért nőként arra tette fel az életét, hogy orvos legyen belőle. Még azután sem torpant meg, hogy egy szerencsétlen baleset majdnem derékba tört az egész karrierjét. Kitartása meghozta gyümölcsét és sikerült elérnie, hogy a férfiak és az egész világ egy életre megjegyezze a nevét.
Már 17 évesen az eszével kereste a kenyerét
Elizabeth Blackwell 1821. február 3-án született az angliai Bristolban Samuel Blackwell cukorfinomító volt és felesége, Hannah Blackwell gyermekeként. Két idősebb testvére volt, Anna és Marian, és még hat testvére született. 1832-ben a család New Yorkba emigrált, mert a családfő egy tűzvészben elvesztette a cukorfinomítóját. A lányoknak nagy szerencséjük volt a szüleikkel, akik hagyták őket kibontakozni.
Lehetőséget kaptak arra, hogy tehetségüket és adottságaikat korlátlanul fejlesszék, pedig akkoriban legtöbben abban a hitben éltek, hogy a nő helye otthon van vagy esetleg tanár lehet belőle. Blackwellnek nemcsak nevelőnője volt, hanem magánoktatója is. A család néhány évvel később az ohiói Cincinnatibe költözött, azonban Elizabeth 17 éves volt, az apja meghalt, így a családnak nem sok pénze maradt. Anyagi szükségletek miatt két idősebb testvérével magániskolát nyitottak és tanítással igyekeztek megkeresni a napi betevőt.
Sokáig nem hittek neki, pedig ő ihlette a világhírű posztert - Naomi Parker Fraley története
Nem sokkal később Elizabeth másik munkát szerzett, egy asheville-i akadémián tanított zenét azzal a céllal, hogy összeszedje az orvosi egyetemi költségeire szükséges pénzt. Itt a tekintélyes John Dickson tiszteletesnél lakott, aki orvos volt, mielőtt felvette volna a papi hivatást. A férfi megengedte a fiatal és eltökélt lánynak, hogy a könyvtárában található orvosi könyveket tanulmányozza. Hamarosan innen is továbbállt, mert az volt minden vágya, hogy felvételt nyerjen egy philadelphiai orvosi egyetemre.
Philadelphiában anatómiát tanult, miközben megpróbált bejutni az egyik orvosi egyetemre, de mindenhol elutasításban részesült. A legtöbb szakember azt javasolta neki, menjen Párizsba tanulni, vagy adja ki magát férfinak. Elutasításának fő oka nem más volt, minthogy nő, és ezért a férfiak szemében intellektuálisan alacsonyabb rendűnek számított. Ezzel együtt pedig féltek, hogy versenytársnak bizonyulhat.
Teljesült az álma
1847 októberében rámosolygott a szerencse. A New York állambeli Geneve Medical College-ben szavazásra bocsátották a felvételének kérdését, végül elkezdhette tanulmányait, noha viccesnek találták a jelentkezését, csodabogárnak tartották. Elutasította az udvarlókat és a barátokat is, inkább elszigetelte magát, és csak a tanulmányainak élt. Kitartásának jutalma nem maradt el: 1849. január 23-án ő lett az első nő, aki orvosi diplomát szerzett az Egyesült Államokban.
Két évvel később úgy döntött, Európában folytatja tanulmányait, de a szokásos problémába ütközött a kórházakban: elutasították a neme miatt. Ám csak sikerült beiratkoznia Párizsban a La Maternitébe azzal a feltétellel, hogy szülésznőhallgatóként kezelik, nem pedig orvosként. De nem sokkal az érkezése után szörnyű baleset érte. Súlyos szemfertőzéssel kezelt egy csecsemőt, mikor véletlenül szennyezett folyadékot fecskendezett a saját szemébe, és elkapta a fertőzést.
Bal szemére megvakult, amit aztán el is kellett távolítani, így le kellett mondania a vágyáról, hogy sebész lehessen.
Saját praxist hozott létre
Az eset nem szegte kedvét, miután felépült, 1851-ben visszatért New York-ba és megalapította a saját praxisát, két évvel később megnyitotta kis rendelőjét a Tompkins Square közelében. Mentorálni kezdte a lengyel származású Marie Zakrzewskát, aki orvosi tanulmányait folytatta, így öt évvel később, mikor Zakrzewska és Blackwell nővére, Emily is megszerezték az orvosi diplomájukat, kibővítették az eredeti rendelőt - abból a rászoruló nők és gyermekek kórháza vált.
A doktornő időközben egy ír árvát is magához vett, Katherine "Kitty" Barryt, az akkori naplóbejegyzések azt mutatják, hogy magányosságból és kötelességérzetből tette, valamint, hogy legyen segítsége a háztartás vezetésében. A hetvenes évek elején még merészebbet álmodott: női orvosi iskolát hozott létre Londonban Sophia Jex-Blake-kel, akit New Yorkban ismert meg évtizedekkel azelőtt.
Az ötlet jó volt, ám az iskola megalapítása után Jex-Blake tett róla, hogy Blackwell elveszítse tekintélyét, aki így 1877-ben lemondott minden tisztségéről és hivatalosan visszavonult orvosi pályafutásától. Meglepő, hogy miután évekig harcolt a férfiak világában, nevet és helyet szerzett magának, átvészelt egy szemműtétet, végül egy női társának sikerült visszavonulásra késztetnie. Vagy talán csak az akkor már ötvenes éveiben járó Elizabeth Blackwell egyszerűen belefáradt az intrikába, amiben egész életében része volt.
Visszavonulása után sem tétlenkedett
Bár már nem praktizált, de számos reformmozgalomban tevékenyen részt vett. Pártolta a nők jogait, a megelőző orvoslást, a tudatos családtervezést, az állatkísérletek beszüntetését, népszerűsítette a higiéniát, miközben keresztény nézeteket is vallott. Több különböző reformszervezetnek is tagja volt, és igyekezett megőrizni hatalmi pozícióját mindegyikben. Blackwellnek magasztos és elérhetetlen célja volt: az evangéliumi erkölcsi tökéletesség. Még két utópisztikus közösség megalapításához is hozzájárult az 1880-as években.
1895-ben kiadta önéletrajzát Pioneer Work in Opening the Medical Profession to Women címmel, és a publikáció után fokozatosan visszavonult a közélettől, több időt töltött utazással - pont egy ilyen kirándulás okozta vesztét a skóciai Kilmunban, amikor nyaralás közben leesett egy lépcsőn. Sérülései következtében szinte teljesen szellemi és testi fogyatékossá vált, és élete utolsó éveiben Kitty Barry segítette őt mindenben. 1910. május 31-én halt meg otthonában, a sussexi Hastingsben.
Talán feltűnt, hogy nem esett szó Elizabeth Blackwell szerelmi életéről. Nem is lehet arról írni, ami nem volt – vagy csak nem tudni róla. De tény, hogy az öt Blackwell nővér közül egyik sem ment férjhez. Elizabeth élete elején ostobaságnak tartotta az udvarlást, és nagyra értékelte függetlenségét. Bár úgy tudni, volt egy nagyon plátói kapcsolata a 26 éves Alfred Sachsszal, aki egyenesen rajongott az 55 éves Elizabethért. Ám a doktornő inkább a kihívást látta a szétszórt férfiban és „meg akarta javítani”.
Erre abból is következtetnek a történészek, hogy miután 1878-ban megjelent a Counsel to Parents on the Moral Education of the Children című kiadvány, aminek többsége Sachsszal folytatott beszélgetésein alapult, Blackwell hirtelen abbahagyta a levelezést a barátjával. Valószínűleg olyan erős és karakán nő lehetett, akit semmilyen szinten sem lehetett korlátozni és nem viselte volna el, hogy egy férfival osztozzon az életén, amit lényegében mások megsegítésének szentelt.
Minden jel arra mutat, hogy egyetlen igaz szerelme az orvostudomány volt.